A megfelelő beltéri páratartalom fontos tényező a légúti megbetegedések terjedésében. Ha 40 és 60 százalék között tartjuk, megkönnyítjük szervezetünk dolgát a nátha elleni harcban.
Az őszi hónapokban kezdenek terjedni a légúti megbetegedések, és egészen tavaszig tart a náthaszezon. Előbb az úgynevezett korai náthák nehezítik meg mindennapjainkat – köztük a rhinovírus és az adenovírus – majd novembertől elindul a klasszikus náthaszezon – számol be az Economx a WavinVodcast legújabb epizódjában elhangzottakról.
Könnyebben leszel náthás, ha nem megfelelő a páratartalom
A szeptemberben és októberben terjedő légúti fertőzések a tipikus tünetek mellett kötőhártya-gyulladást és hasmenést is okozhatnak. Közben megindul a koronavírusos megbetegedések számának emelkedése, novembertől pedig berobban a klasszikus náthaszezon. Ekkor az influenza, a Covid-19 és az RSV válik uralkodóvá – egészen február végéig.
A fertőzések elleni védekezésben óriási szerepe van a nyálkahártyának: ha csökken védekező funkciója, a kórokozók könnyebben lejutnak az alsó légutakba, és akár tüdőgyulladást is okozhatnak.
Márpedig a nyálkahártya működésére nagy hatással van a páratartalom. „Az ideális beltéri páratartalom 40-60 százalék között mozog, az ettől
lefelé vagy felfelé eltérő páratartalmú levegő megkönnyíti a vírusok és baktériumok terjedését, és gyengíti a szervezet védekező képességét”
– mondta el dr. Várdi Katalin pulmonológus. Hozzátette: „a túl száraz és a túl nedves nyálkahártya egyaránt problémát okozhat. Az alacsony páratartalom miatt szárazabb lesz a nyálkahártya, ami nagyban elősegíti azt, hogy megbetegedjünk. A túl magas páratartalom pedig nemcsak a beltérben megtelepedő, egészségkárosító penészgombáknak kedvez, hanem
az asztmások és a szívbetegek tüneteinek felerősödését is eredményezi”.
A nem megfelelő a páratartalmon párologtatással vagy szellőztetéssel lehet változtatni. Ha azonban a túl nedves levegő visszatérő probléma, érdemes más megoldásokban gondolkodni. „A vezérelt gépi szellőztetés ablaknyitogatás nélkül segít ideális szinten tartani a páratartalmat” – mondta el Szombathelyi Tamás épületgépész. Hozzátette: „a felületfűtés légkeringetés nélkül biztosítja a hőt, így a kórokozók nem terjednek az egész épületben”.
