Ez az ellenállhatatlan fűszer gyulladáscsökkentő és fiatalító hatással is bír

Olvasási idő kb. 4 perc

Magyarországon nem igazán tartozik a kamra kincsei közé, pedig a narancsvirágvíz sokáig eláll, csodás aromája ellenállhatatlanná teszi a péksüteményeket, és még az egészségünkre is kedvező hatással bír.

Jómagam akkor vásároltam egy üveg narancsvirágvizet egy arab élelmiszereket árusító kis üzletben, amikor először adtam húsvéti kalács készítésére a fejemet. A francia szomszédom javasolta, hogy kerüljön a tésztába egy kevés eau de fleur d´oranger, mert úgy lesz igazán finom. Miért is ne, gondoltam, és beszereztem ezt a kissé egzotikus hozzávalót, ami azóta is kihagyhatatlan, ha kalácsot, babkát vagy piskótát sütök, esetleg valamilyen keleties édesség kerül az asztalra.

Intenzív, virágillatú víz

A perzsa, török és arab konyha előszeretettel használja ezt az intenzív aromájú, már-már szinte parfümillatú hozzávalót, de a narancsvirágvíz használata elterjedt Görögországban, Máltán, Franciaország déli részén és Spanyolországban, valamint az Egyesült Államokban, Brazíliában és Mexikóban is. Spanyolországban még tengerpartot (Costa de Azahar) is elneveztek a különleges illatú virágról. A narancsvirágvizet a keserű narancsfa (Citrus aurantium) virágaiból, vízgőz-desztillációs módszerrel nyerik ki. Előállítása nem éppen egyszerű: május körül szüretelik a narancsvirágokat, mégpedig úgy, hogy a narancsfák alá zsákokat tesznek, összegyűjtik a lehullott virágokat, majd árnyékban megszárítják őket. Ezt követi a desztilláció: egy speciális edénybe helyezik a virágszirmokat, majd vizet forralnak, így a keletkező gőz átjárja a narancsvirágokat. A lecsapódó, aromás gőz pedig egy másik tartályban létrehozza a narancsvirágvizet, ami egy átlátszó, nagyon illatos víz, amelynek virágos aromájában a keserű narancs jegyei is érezhetőek. Intenzív ízének és illatának köszönhetően csekély mennyiség is elegendő belőle.

Narancsvirágszüret Tunéziában
Fotó: Nicolas Fauquà / Getty Images Hungary

A narancsvirág az észak-afrikai országokban az ártatlanság jele: a menyasszonyok gyakran narancsvirág-koszorút viselnek vagy ebből a fehér virágból készült csokrot kapnak. Kellemes, virágos, intenzív íze a Magreb-országokban a víz aromatizálására is szolgál, továbbá régi szokás, hogy narancsvirágvízzel mossák meg a kezüket a házba való belépéskor vagy teázás előtt. Libanonban fehér kávénak is nevezik: bőséges étkezések után kávéscsészében vízzel kevert narancsvirágvizet szolgálnak fel, hogy segítsék az emésztést.

A narancsvirágvizet desztillációval állítják elő
Fotó: Wikimedia Commons

Sütemények kedvelt összetevője

A narancsvirágvíz kiválóan kombinálható a mézzel és a mandulával, így érthető, hogy az arab és a spanyol édességek kedvelt összetevője. Belekeverik péksüteményekbe, piskótába, valamint a spanyolok a jellegzetes karácsonyi-újévi sütemény, a Roscón de Reyes tésztáját is gazdagítják vele. A megszokott ízeket is kiemelhetjük általa, ha limonádéba, szörpökbe, lekvárokba, édességekbe keverjük.

Elűzi a rosszkedvet

De nem csak a konyhában alkalmazhatjuk. A narancsvirágvizet – illetve a narancsvirágolajat, a nerolit, ami állítólag szerepel a Coca-Cola titkos összetevői között is – évszázadok óta alkalmazzák a mediterrán régióban, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten gyógyászati célokra:

Idézőjel ikon

ideges nyugtalanság kezelésére, menstruációs görcsökre és hasfájásra is hatékony.

Az idegrendszerre gyakorolt enyhe nyugtató hatása miatt szorongás és álmatlanság kezelésére használják: három kiskanálnyi narancsvirágvíz egy pohár vízben feloldva elűzi a rosszkedvet, és kellemesen megnyugtat. A narancsvirágvíz hatékony gyomorfájás, felfúvódás és hányinger ellen is, gyulladáscsökkentő tulajdonságai pedig segítenek enyhíteni a bélgyulladást. Mivel ellazítja a testet, csillapítja az izomfeszülés okozta fájdalmat, e célból akár a fürdővízhez is keverhetjük.

Narancsvirággal a szép bőrért

A narancsvirágvíz nagy mennyiségű C-vitamint tartalmaz, gazdag antioxidánsokban és B-vitaminban. Harmonizálja a faggyúmirigyek működését, tisztítja és összehúzza a pórusokat, és segít elhalványítani az öregedés okozta elszíneződéseket a bőrön. Nyugtatja a vörös és irritált bőrt, túlzott napozás okozta enyhe égési sérülések is eredményesen kezelhetők általa. Fiatalítja a bőrt, és magas kalciumtartalmának köszönhetően a ráncok ellen is hatékonyan veszi fel a harcot. Kiváló sminklemosó és tonik készíthető belőle, zsíros és száraz bőrre egyaránt alkalmazható. Természetes gyulladáscsökkentő erejénél fogva alkalmazhatjuk akár szájvízként is. Ehhez keverjünk össze fél csésze narancsvirágvizet néhány csepp borsmenta-illóolajjal és két teáskanál xilittel. Zárjuk le az üveget, jól keverjük össze, és el is készült a narancsvirágvizes szájvíz. Emellett kiváló természetes parfüm: ha valaki nem szereti a nehéz illatokat, a narancsvirágvíz segítségével könnyed, finom és természetes illat fogja körbelengeni.

A keserű narancsfa virága számtalan jótékony hatással bír
Fotó: Salvador-Aznar / Getty Images Hungary

A narancsvirágvíz jótékony hatásait tehát külsőleg és belsőleg egyaránt élvezhetjük: bőrünket hidratálja, szorongásainkat csillapítja, és az emésztésre is kedvező hatással bír, a süteményeket pedig különleges aromájával gazdagítja. A citrusfélékre allergiások természetesen vigyázzanak a narancsvirágvízzel, csakúgy, mint a várandós vagy szoptató kismamák: nincsenek adatok arra vonatkozólag, ők is biztonsággal alkalmazhatják-e.

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.