Szeretőjük testrészéről készült miniatűr képpel kérkedtek az arisztokraták

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A miniatűrők világa a kódexfestészet idejéből származik, fénykorát azonban a 16–19. században élte. Divatjának a fényképezés feltalálása vetett véget, de addig az apró képecskék egy része szerelmi zálogként cserélt gazdát. Ha titkos volt a viszony, akkor csak egy testrészt ábrázolt: a kiválasztott igéző szemét.

A királyi udvarokban és a főúri körökben hagyománya volt a miniatúra- és portréfestészetnek. I. Erzsébet angol királynőnek a velencei rokokó mester, Rosalba Carriera volt az udvari arcképfestője, aki először készített a tubákos szelencék díszítésére, elefántcsontra festett miniatúrákat.

A „szerelmes szem” divatirányzat a 18. század végén jelent meg, állítólag a lázadó walesi herceg (későbbi IV. György király) ihlette, amikor botrányos viszonyt kezdett egy katolikus nővel, Maria Fitzherberttel.

A Netflixen is láthattuk a miniatűr ékszert

Nagyon rövidre fogva, a 20 éves walesi herceg szívhez szóló levél és egy házassági ajánlat kíséretében küldött a nála hat évvel idősebb özvegyasszonynak egy addig merőben szokatlan ékszert. Jobb szemének pontos mását egy miniatűr képen ábrázolva, medálba helyezve. Fitzherbert válaszul szintén a szemét festette meg a hercegnek. Bár a kapcsolat rosszul végződött, a miniatűr szemek divatja beindult. 

A miniatűr festészet reneszánsza a Netflix kosztümös sorozatában, a Bridgertonban
Fotó: YouTube / Summer Anne Lee

Napjainkban is láthattunk egy ilyen lenyűgöző ékszert a tévéképernyőn. A Bridgerton első évadában Marina Thompson karaktere többször is megjelenik nyakában egy „szerelmes szem” medállal. A történetvezetés szerint az ékszer nyomravezetőként szolgál az ellentmondásos romantikus kapcsolathoz.

A „szerelmes szem” medál története

Bár a walesi herceg és szerelme indította el a népszerű trendet, nem a pár volt az első, aki ilyen jellegű ékszereket készíttetett. A szerelmes szem először az 1780-as években jelent meg Nagy-Britanniában (a műfaj nagyrészt angol jelenség volt, bár van néhány különösen korai, Franciaországból származó példa). A királyi szeretőkhöz hasonlóan az ékszerek közül sokat szerelmesek cseréltek, de időnként imádott családtagok emlékének, háziállatoknak is szánták, sőt bizonyos esetekben gyászjelképeknek is, amelyekkel az elhunyt személyt tisztelték meg. 

Ma már csak körülbelül ezer ilyen miniatűr ékszer létezik, ezek mindegyike az 1780-as és 1830-as évek között készült Amerikában, Nyugat-Európában és Oroszországban
Fotó: Heritage Images / Getty Images Hungary

A szerelmes szem valójában anakronisztikus leíró elnevezés, hiszen a maguk idejében ezeket az ékszereket egyszerűen szemminiatűröknek nevezték. A „Lover's Eye” kifejezést egy Madison Avenue-i régiségkereskedő alkotta meg a 20. században. Ő találta ki ezt a kifejezést, és komplett történeteket vázolt köréjük, hogy vásárlókat vonzzon.

Ahogy azt a felvezetőben is írtuk, a parányi méretű szemportrék történelmi gyökerei az európai miniatűrfestészet hosszú hagyományában keresendők. A portré-miniatűrök egészen a 16. századra vezethetők vissza, Franciaországban a műfajteremtő Jean Clouet és a híres Jean Petitot miniatűrfestők nevéhez fűződnek. A flamand festő, Lucas Horenbout, aki VIII. Henrik király uralkodása idején tevékenykedett, vezette be először a stílust Angliában.

Az 1790-es évekre a miniatúrák már több száz évre tekintettek vissza, mondhatjuk, hogy kezdtek kissé fakóvá, unalmassá válni, és mivel az emberek valami újat és izgalmasat kerestek, a szerelmes szem ezért válhatott új divattá. 

A miniatűr szemeket megtalálhatjuk medálokon, gyűrűkön és brossokon egyaránt

A kis méretű, elefántcsontra készített festményeket értékes foglalatokkal látták el, drágakövekkel egészítették ki, és gyűrűkként, brossokként hordták, esetleg eldugták a zsebük mélyén. A hátoldalukba olykor még hajtincset is rejtettek. A fennmaradt példányokat titokzatosság lengi körül: ritkán ismert, hogy kinek a szemét ábrázolják, illetve ki festette őket.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.