Havonta egy legókockányi műanyagot eszel meg: mutatjuk, mit kéne száműznöd a konyhából, ha jót akarsz

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Szabad akaratodból biztosan nem rágcsálnál műanyagot ebédre, mégis minden héten egy építőkockányi mennyiséget fogyasztasz el belőle: a mikroműanyagok ételeinkben ugyanúgy ott vannak, mint a levegőben, a vízben, sőt, testünkben is…

Te tudod, mennyi az éves műanyagbeviteled? Nem, nem olvasod rosszul: valóban az elfogyasztott műanyag mennyiségéről szól kérdésünk. A WWF-nek köszönhetően nagyon pontos adataink vannak a témában: közel kétezer apró műanyagdarabot, úgynevezett mikroműanyagot fogyasztunk el minden egyes héten, ami egy négyszer kettes legókocka vagy egy hitelkártya méretének felel meg. Sokkoló, igaz? A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 25 dekagramm műanyagot eszünk meg minden egyes évben.

Vízben fogyasztjuk el a legtöbbet

Még sokkolóbb lehet a tudat, miszerint a hetente testünkbe kerülő mikroműanyag-mennyiség javát ivóvízzel juttatjuk be szervezetünkbe. Jellemző forrás még a kagylófélék fogyasztása, de sörrel, sőt, még sóval is beviszünk mikroműanyagot szervezetünkbe. A víz révén gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy elfogyasszuk a természetbe került, apró részecskéket: a WWF kutatói szerint

mind a csapvíz, mind a palackozott víz tartalmazza ezeket a részecskéket,

melyek elkerülésére gyakorlatilag nem marad lehetőségünk. Magyar adatok szerint érdemesebb a csapvizet választanunk ebben a helyzetben, mivel abban még mindig kevesebb műanyag akad, mint a palackozott változatban.

A víz is teli van mikroműanyagokkal
Fotó: Oscar Wong / Getty Images Hungary

Európában egyébként még egészen szerencsések vagyunk: a kontinensek közül itt a legalacsonyabb a vizsgált minták közül azok hányada, amelyek műanyagot tartalmaznak. Ez az „alacsony” mutató is 72,2 százalékos ugyanakkor – igaz, az amerikai 94,4 százalékhoz képest valóban kedvező az érték.

Hogyan kerül mikroműanyag a poharunkba?

Az eldobható tárgyak az elmúlt ötven év során hihetetlenül elterjedtté váltak: egyszer használatos tányérok, poharak, egészen a közelmúltig szívószál vettek körül minket, ha egy koncerten kértünk egy sört, fesztiválon vásároltunk egy koktélt vagy büfében kívántunk meg egy hot dogot. A műanyag nem bomlik le, csak egyre kisebb darabokra esik szét életciklusa végén, így aztán végül gyakorlatilag mindenhova eljut a tengerpartoktól kezdve az élelmiszerláncig. Az öt milliméternél kisebb részecskéket nevezzük mikroműanyagoknak, de ma már nem csak miattuk kell aggódnunk.

A darabolódási folyamat következményében ugyanis szabad szemmel már láthatatlan, az algasejteknél ezerszer kisebb méretű nanoműanyagok is létrejönnek. Ezeket a darabkákat tényleg lehetetlen észrevenni: megemésztjük őket, majd véráramunkba, nyirokrendszerünkbe, végül szerveinkbe kerülhetnek azok.

Nem ismerjük az ételekben található műanyagok pontos hatását

Ma még kérdéses, pontosan milyen hatása lehet a szervezet működésére az abba bekerülő műanyagnak, de egyes kutatások már rámutattak bizonyos következményekre. A belélegzett plasztik gyulladást tud okozni a tüdőben, tengeri állatokban pedig korai halálozáshoz is vezethet a műanyagok nagy mennyiségű előfordulása a szervezetben. A hozzáadott színezőanyagok és pigmentek, valamint egyéb kemikáliák a termékenységre és a potenciára is hathatnak, valamint ismert rákkeltő hatásuk is.

A műanyag dobozok révén még több műanyag kerülhet az ételbe
Fotó: Os Tartarouchos / Getty Images Hungary

A megelőzés módjai

A műanyagok minél teljesebb körű száműzése oldaná meg egyszer s mindenkorra a problémát: nem az életciklus nyújtása a cél, hiszen annak végén mindenképp egy feldarabolódó műanyag tárgy az eredmény, hanem hogy a műanyag tárgyakat más alapanyagból készülő darabok váltsák ki. Háztartásodban ugyanakkor az ellen tehetsz, hogy az élelmiszerekben és a vízben eleve megtalálható műanyag mennyiségét ne tetézd.

Talán már kitaláltad: a gond a műanyag dobozokkal van. A következő tippekkel gondoskodhatsz arról, hogy ezekkel ne növeld az elfogyasztott műanyag mennyiségét!

  • Ha teheted, cseréld le ezeket üvegből vagy fémből készített tárolókra.
  • Ha műanyag dobozt használsz, kerüld el az étel abban történő melegítését, és ne is mosogatógépben tisztítsd, ahol nagyon magas hőmérsékletű vízzel érintkezhet!
  • Zsíros vagy olajos ételt ne tárolj és ismételten ne melegítsd műanyag dobozban, mivel a zsírok és olajok elkezdhetik feloldani a műanyagot.
  • Az egyszer használatos műanyag dobozokban ne melegíts és ne is mosd el azokat.
  • Ha a doboz láthatóan sérült, ne használd tovább étel szállítására és tárolására sem. Az elszíneződés és a felhorzsoltnak tűnő felület egyaránt sérülést jeleznek.
  • Ne műanyag palackokban vigyél magaddal vizet, válassz fém- vagy üvegkulacsot!
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.