Három perc melegítés a mikróban 2 milliárd mikroműanyag-részecskét juttat az ételbe, ami egyértelműen mérgező. Embriósejteken bizonyították be, hogy mennyire toxikusak, és ráadásul már kora csecsemőkortól kezdve ki vagyunk téve a hatásuknak.
Újabb aggasztó felfedezések láttak napvilágot az élelmiszereink biztonságával kapcsolatban. A legutóbbi kutatás rávilágít arra, hogy a mikrohullámú sütőkben használt műanyag edények komoly kockázatot jelenthetnek. A Nebraska-Lincoln Egyetem tudósai kimutatták, hogy a különböző ételek melegítése során több milliárd mikroszkopikus részecske szabadul fel a polipropilénből és polietilénből készült tárolóedényekből, ami mérgező lehet. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) által korábban biztonságosnak minősített eszközökkel végzett újabb kísérletekről a Science Alert számolt be.
Ennyi mérgező műanyagot juttat az ételekbe a mikrózás
A kiválasztott tartályokat egy 1000 wattos mikrosütőbe helyezték, majd 3 percen át melegítettek bennük különböző folyadékokat, amelyeket később laboratóriumban elemeztek. Az eredmény megdöbbentő volt, ugyanis kiderült, hogy egy négyzetcentiméternyi műanyagból 4,22 millió mikroműanyag és 2,11 milliárd nanoműanyag részecske szabadult fel és került az élelmiszerbe a melegítés során, ami messze meghaladja a korábban becsült mennyiségeket, és kimondottan mérgező lehet.
A mikroműanyagokat már régóta összefüggésbe hozták különféle egészségügyi problémákkal, bár konkrét hosszú távú hatásaik még nem teljesen ismertek. Tudjuk azonban, hogy ezek az apró műanyagdarabkák olyan káros anyagokat hordozhatnak magukkal, mint a Biszfenol-A vagy a ftalátok, amelyek toxikus hatással vannak az élő szervezetekre.
Ilyen mérgező anyagokat kötnek meg a műanyagok
Ezen túlmenően a mikroműanyagok a felszínükön más veszélyes vegyi anyagokat is megköthetnek, például növényvédő szerek bomlástermékeit vagy gyógyszermaradványokat, amelyek így koncentráltabb formában jutnak be az emberi szervezetbe.
Amikor valamit eszünk, általában tájékozódunk a kalóriatartalmáról, a cukorszintjéről vagy egyéb alkotórészeiről. Ugyanilyen fontos volna, hogy tisztában legyünk az élelmiszereinkben jelen lévő műanyagrészecskék mennyiségéről
– vélekedett Kazi Albab Hussain, a tanulmány vezető szerzője, aki 2021-ben kezdte meg ez irányú kutatásait, ugyanabban az évben, amikor apa lett. Kézenfekvő volt, hogy cumisüvegeket és bébiételek tasakjait vizsgálja, amelyeket rajta kívül több millió más szülő is használ. Ami tehát a legfélelmetesebb, hogy ezekkel a káros anyagokkal már csecsemőkorban érintkezésbe kerülünk, amikor még messze nem dönthetünk a saját egészségünkről.
Ezért a gyerekek a legveszélyeztetettebbek
Egy olyan elemzés alapján, amely figyelembe veszi a testtömeget és a különböző ételek és italok egy főre jutó fogyasztását is, ezek a káros anyagok a legnagyobb relatív koncentrációban éppen a legkisebbek szervezetébe kerülnek be: a csecsemőkébe, akik mikróban melegített bébiételeket esznek, és a kisgyermekekébe, akik ugyanilyen tejtermékeket fogyasztanak.
Ennek megállapítása után a kutatók embrionális vesesejteket tenyésztettek és tettek ki a műanyag részecskéknek olyan mennyiségben, ahogy azzal a csecsemők és kisgyermekek is szembe kerülnek. Két nap elteltével a legmagasabb koncentrációnak kitett vesesejtek mindössze 23 százalékának sikerült életben maradnia. Csak hogy egyértelmű legyen a helyzet súlyossága: ez azt jelenti, hogy a sejtek 77 százaléka elpusztult. Ez némi képet adhat a mikro- és nanoműanyagok toxicitásáról – különösen a fejlődő szervezetekben.
Nem csak a mikrózás lehet mérgező
Ráadásul nemcsak a mikrohullámú sütőben történő melegítés során kerülhetnek mikroműanyagok az élelmiszerbe, hanem már a hűtés vagy szobahőmérsékleten való tárolás során is, igaz, ekkor kisebb mennyiségben. Azonban az ételek melegítésekor – különösen víz vagy tejtermékek esetében – a műanyag részecskék kioldódása ugrásszerűen megnő, ami rendkívül aggasztó következményekkel járhat.
Ez az új kutatás erős jelzés arra nézve, hogy a műanyagcsomagolások és -edények használata nagyobb kockázatot jelenthet az egészségünkre, mint korábban gondoltuk. Ahogy egyre több tanulmány hívja fel a figyelmet a mikroműanyagok globális jelenlétére és káros hatásaira, úgy válik egyre sürgetőbbé, hogy átgondoljuk mindennapi szokásainkat és csökkentsük a potenciálisan veszélyes anyagoknak való kitettségünket.
Így kerülhető el a műanyagos mérgezés
Bár egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő adat arra vonatkozóan, hogy a mikroműanyagok milyen mértékben károsítják az emberi szervezetet, az élőlényekbe való bejutásuk kockázata mindenképpen fokozza az aggályokat. A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy mindenki mérlegelje, milyen típusú edényeket használ az ételek melegítéséhez, és ha lehet, részesítse előnyben az üveg- vagy kerámia tárolókat, ezzel is csökkentve a mikroműanyagokkal való érintkezés kockázatát.
Ha kíváncsi vagy, hogy még milyen nap mint nap használt dolgunkban találtak mérgező anyagot, ide kattintva erről is olvashatsz.
