Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A fejfájás és a migrén nem ugyanaz, sokszor mégis egy kalap alá vesszük őket. Az azonban biztos, hogy mindkettő pokoli fájdalmat tud okozni a fejünkben.
Megdöbbentő adatnak tűnik, de napjainkban a migrén a harmadik leggyakoribb betegség világszerte. Mégis számtalan eset marad ismeretlen, ugyanis egy 2019-es tanulmány szerint a krónikus migrénben szenvedők mintegy 75%-át nem is diagnosztizálják. A fejfájás és a migrén közötti különbség ismerete viszont kulcsfontosságú, mert csak így lehetünk benne biztosak, hogy a megfelelő kezelést vetjük be a fájdalom esetén. Íme, mit kell tudni a fejfájás és a migrén tüneteiről és okairól, hogyan lehet megkülönböztetni őket, és hogyan szerezhetünk enyhülést.
Mit nevezünk fejfájásnak?
A fejfájást és a migrént sokan egy kalap alá veszik, pedig a migrén azért jóval erősebb fájdalom. A fejfájásra jellemző, hogy (szerencsére) legtöbbször rövid időn belül elmúlik, és mindig van valami kiváltó oka (akár front, akár vízhiány), illetve nem feltétlenül kíséri másik erős tünet. A fejfájás a fejet érő erős fájdalom egy gyakori formája, mely általában lüktető módon jelentkezik. Lényeges, hogy a fejfájásnak három különböző típusa van, a tünetek és az okok pedig nagyon eltérőek.
Feszültség okozta fejfájás
A feszültség okozta fejfájás a fejfájások leggyakoribb formája, mivel krónikus is lehet. Gyakran az egész fejet érinti, jellemzően hátul kezdődik, és előrefelé halad. A feszültség okozta fejfájás gyakori okai közé tartozik a stressz, az éhség és a szem túlzott megerőltetése.
Arcüregi eredetű fejfájás
Az arcüregfájás leggyakrabban betegségből ered, az orrjáratok duzzanatából adódik. A fájdalom gyakran reggel, az első ébredés után a legrosszabb. Arcüregi vagy homloki eredetű fájdalom jellegénél fogva, arcüreggyulladáskor például különösen gyakori.
Klaszteres fejfájás
A klaszteres fejfájás, a fejfájás legsúlyosabb típusa lehet (bár egyben a legkevésbé gyakori is), amely a túl erős fény, a nagy magasság vagy a túlzott megerőltetés következményeként jelentkezhet leggyakrabban. Ezek a rendszeres klaszteres fejfájások előfordulhatnak naponta akár többször is, de akár csupán havonta pár alkalommal is. A szervezetben felszabaduló szerotonin és hisztaminok hatására az agyi erek kitágulhatnak, így ezek a fejfájások nagyon fájdalmasak lehetnek. Ez a fajta fájás a hipotalamuszhoz kötődik, és gyakran a fej egyik oldalán jelentkezik csak, de ott roppant erősen.
Mi a migrén?
A migrén is fejfájásnak tűnik, de itt ennél sokkal többről van szó. A migrén valójában egy neurológiai rendellenesség, amelynek a súlyos fejfájás csak az egyik tünete, mert gyakran más testi tünetek is kísérik.
A migrén egyéb tünetei közé tartoznak a következők:
- Szédülés
- Fokozott érzékenység a fényre, hangokra és/vagy szagokra
- Szélsőséges fáradtság
- Hányinger
- Hányás
A migrénes fejfájás extrém fájdalommal is jár, sokszor lüktető érzéssel. A fájdalom általában csak a fej egyik oldalán jelentkezik, és néhány órától néhány napig is eltarthat. Nem ritka, hogy a migrén háttérbe szorítja a mindennapi tevékenységeket, például a munkát, az iskolát vagy bármi mást, olyannyira erős a fájdalom. A migrén akkor tekinthető „krónikusnak”, ha havonta legalább 15-ször vagy több napon keresztül jelentkezik.
A migrén négy szakaszban jelentkezik, bár nem minden migrénes betegnél van jelen mindegyik.
A migrén négy szakasza
Prodroma fázis (1-2 nappal vagy akár órákkal korábban előtte jelentkezhet)
Tünetei: székrekedés, depresszió, folyadék-visszatartás, étvágytalanság, fokozott vizelés, hangulatváltozás, ismételt ásítás, nyakmerevség.
Aurafázis
Tünetei: homályos látás, vakfoltok, fényes foltok vagy fényvillanások, beszédzavar, zsibbadás a karokban, tű- és tűszúrásszerű érzés a karokban vagy lábakban, alakzatok látása, látásvesztés, gyengeség és/vagy zsibbadás (az arcon vagy a test egyik oldalán).
Rohamfázis
Tünetei: hányinger, fájdalom a fej egyik vagy mindkét oldalán, fény-, hang-, szag- és/vagy érintésérzékenység, lüktető vagy lüktető fájdalom, hányás.
Posztdromális fázis (akár egy nappal később is jelentkezhet)
Tünetei: zavarodottság, egyes esetekben elragadtatás, kimerültség vagy kimosottság érzése, megkönnyebbülés.
A migrén lehetséges okai
A tudósok még mindig kutatják a migrént és annak okait, de tanulmányok kimutatták, hogy a genetika nagy szerepet játszik benne. A Mayo Clinic szerint a kutatók azt gyanítják, hogy a neurotranszmitterek, például a szerotonin egyensúlyhiánya, valamint az agytörzs és az idegrendszer változásai mind szerepet játszhatnak a migrén kialakulásában.
Az életkorunk és a nemünk szintén befolyásoló tényezők lehetnek.
Átlagosan a 20 és 50 év közötti embereket érinti leggyakrabban, de a nők nagyjából háromszor nagyobb valószínűséggel tapasztalnak rendszeres migrént, mint a férfiak.
Minden embernél más-más okok lehetnek, amelyek kiválthatják a migrént, annak minden kísérő tünetével együtt. Az egyik leggyakoribb kiváltó ok pedig, nem meglepő módon, nem más, mint a stressz.
Egyéb tipikus kiváltó okok
- Környezeti változások: a migrént kiválthatják az időjárási és a légköri változások is.
- Ételek: a sós és a feldolgozott élelmiszerek szintén kiválthatják a migrént, valamint bizonyos adalékanyagok, például az aszpartám és a mononátrium-glutamát is. Az étkezések kihagyása és az érlelt sajtok fogyasztása ugyanúgy kiváltó oknak bizonyult.
- Hormonális változások: a menstruációval, terhességgel vagy menopauzával küzdő nők mind hajlamosabbak a fejfájásra és a migrénre.
- Fizikai tényezők: meglepő módon, az extrém fizikai megerőltetés vagy akár a szexuális tevékenység is kiválthatja a migrént.
- Érzékszervi ingerek: idetartozhatnak a túl hangos hangok, az erős vagy villogó fények vagy akár az erős szagok.
- Alvás: az alváshiány vagy az alvási rend megváltozása szintén migrént okozhat.
- Stimulánsok: a túl sok koffein könnyen teret adhat a migrénnek. Az alkohol és a kávé is olyan anyagok, melyeket összefüggésbe hozhatóak a kiváltó okokkal.
- Egyes gyógyszerekről is ismert, hogy migrént okoznak, például az orális fogamzásgátlók és az olyan értágítók, mint a nitroglicerin. Ha rendszeresen migréntől szenvedünk, talán a legjobb, amit tehetünk, ha megkérdezzük orvosunkat erről.
Hogyan kezeljük a fejfájást vagy a migrént otthon?
Súlyos vagy visszatérő fejfájás és migrén esetén szakszerű orvosi segítség az ajánlott. Mégis, nem árt tudni, hogy vannak olyan, orvos által is javasolt gyógyszerek és gyógymódok, amelyeket otthon is alkalmazhatunk, hogy enyhülést találjunk a fájdalomra. Íme!
Vény nélkül kapható gyógyszerek: a helyi gyógyszertárban kapható fájdalomcsillapító gyógyszerek, például paracetamol, ibuprofén és aszpirin segíthetnek ideiglenesen megállítani a migrén vagy fejfájás okozta fájdalmat.
Gyógyszermentes fájdalomcsillapítás: a melegítő vagy hűtőpakolások egyaránt azonnali enyhülést biztosíthatnak a fejfájás vagy migrén okozta fájdalomra,
ugyanis a hő ellazítja az izmokat, míg a hideg csomagok zsibbasztó hatásúak lehetnek.
Az is segít, ha minimalizáljuk a kiváltó okokat: a sötét, csendes és nyugodt környezet a legjobb erre.
Néhány életmódbeli változtatás is segíthet: a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás, valamint a jó alvási szokások. A jóga és a meditáció szintén segíthet, valamint a kiégés elkerülése és a mentális egészségünkre szánt idő is.
