Párizsi: silány felvágott, vagy fogyasztható húsalternatíva?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A szakember elmondja, hogyan készül a párizsi, és a gyártás során pontosan mi kerül bele.

A párizsi az egyik legmegosztóbb felvágott. Az emberek vagy nagyon utálják, vagy nagyon szeretik. Ebben pedig vastagon közrejátszik, hogy összetételéről számos legenda kering, amelyek között előkelő helyen szerepel, hogy a legsilányabb minőségű húst teszik bele. Utánajártunk, hogy az aggodalmak jogosak-e.

Mennyi hús van a párizsiban?

Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője kérdésünkre elmondta, hogy a párizsira vonatkozó előírásokat a Magyar Élelmiszerkönyv részletesen szabályozza. Értelem szerint a párizsi legfontosabb összetevője a hús, melynek mennyisége az előírások alapján nem lehet kevesebb, mint 51 százalék. „A termék fennmaradó részét kevésbé értékes összetevők, mint például bőrke, zsiradékok, szója, víz, fűszerek és egyéb adalékanyagok alkotják. A párizsihoz gyakran felhasználnak csontról mechanikusan lefejtett húst is, de ennek mennyisége az előírás szerint a hústartalomba nem számítható bele, és külön is fel kell tüntetni az összetevők között” – magyarázta a szakember.

Mit takar a csontról mechanikusan lefejtett hús?

A csontokról mechanikusan lefejtett hús (Mechanically Separated Meat, vagyis MSM) a definíció szerint olyan termék, amit a csontozást követően a friss, húsos csontokról vagy a bontott baromfiról mechanikai eszközökkel nyernek. „Az MSM gyártásához hatósági húsvizsgálaton átesett és fogyasztásra alkalmas állati testekből, főként csirkéből és pulykából származó far-hátat, mellcsontot, sertésből származó húsos csontot használnak. Az állati testek darabolását és kézi csontozását követően a húsos csontot egy berendezésbe helyezik, és nyomással távolítják el róla a maradék, késsel már el nem távolítható részeket. Az így módon előállított pép a maradék izomszövet és zsírszövet mellett inakat, illetve ízületet és ízületi folyadékot, gerinc- és csontvelőt, csonthártyát, csontot tartalmazhat” – írja róla a Szupermenta.

Milyen célokat szolgál a többi összetevő?

Kezdjük a szójával, melynek élelmiszeripari felhasználása igen elterjedt. A mérnök szerint elsősorban azért, mert nagy mennyiségű vizet tud megkötni, vagyis a gyártók víz hozzáadásával megnövelhetik a termék tömegét, ami sokkal gazdaságosabbá teszi annak előállítását. A fűszerek célját már könnyebb kitalálni: az ízek kialakításához szükségesek, nélkülük a párizsi teljesen jellegtelen lenne.

„A termékekben általában adalékanyagok is találhatók. Ezek a színkialakításon túl a párizsi állagát, eltarthatóságát is kedvezően befolyásolják. A közhiedelemmel ellentétben az adalékanyagok mennyisége nem éri el azt a szintet, hogy káros hatásuk legyen, de kétségtelen, hogy nagymértékű jelenlétük nem a minőségi élelmiszerek fő ismertetőjegye.”

Legalább 51 százalék húst kell tartalmaznia
Fotó: Kaszás Tamás / Dívány

A szakember úgy vélte, a párizsik régebben sem a magas hústartalmukról voltak híresek, de manapság jellemzően már más összetételi aránnyal készülnek. Ennek oka, hogy a mai ízlésnek sokkal inkább megfelel az újabb receptúrával készülő, szakmai szempontból gyengébb minőségű termék. „Kísérletképpen mi is gyártottunk már olyan párizsit, ami a régi receptúra alapján készült és magasabb hústartalommal rendelkezett, de szóját például nem tartalmazott. Az emberek jelentősebb részének (az idősebb korosztályt nem számolva) ez egyszerűen nem ízlett.”

Hogyan készül a párizsi?

Traszkovics Zsolt kiemelte, maga a párizsigyártás nem egy bonyolult folyamat. A receptúrában szereplő összetevőket előbb kimérik, majd egy speciális, kutternek nevezett berendezésben gyorsan forgó kések segítségével pépes állagúra aprítják, miközben az összetevők el is keverednek egymással. A szükséges vizet jégpehely formájában adják hozzá a masszához, ami azért fontos, mert az a súrlódás hatására felmelegszik, így az összetevőkben lévő fehérjék enélkül kicsapódnának, a jég azonban visszahűti a masszát.

„Az így elkészült pépet legalább 55 mm átmérőjű természetes bélbe vagy műbélbe töltik, majd megfőzik, esetleg füstölik a terméket vagy füstaromát adnak hozzá. A párizsi szakmailag akkor megfelelő, ha metszéslapja egyenletes, homogén, légzárványoktól mentes, állománya tömören rugalmas, jól szeletelhető.”

Ahogy más élelmiszereknél, a vásárlásnál itt is érdemes áttanulmányozni a termékek csomagolását. Amennyiben az összetevők listája rövid, az jó jelnek tekinthető, és persze a minőség szempontjából lényeges a minél magasabb hústartalom is.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Leonardo utolsó otthonából szabadtéri élménypark lett – te is kipróbálhatod a zseni találmányait

Ha meghalljuk Leonardo da Vinci nevét, a legtöbbünknek a rejtélyesen mosolygó Mona Lisa, az Utolsó vacsora című festmény vagy a firenzei reneszánsz jut eszébe. A történelem talán legnagyobb polihisztora azonban nem Itáliában, hanem Franciaországban, a Loire-völgyében töltötte élete utolsó három évét. A zseni egykori otthonából, a Clos Lucé kertjében egy interaktív, lélegzetelállító szabadtéri élményparkot hoztak létre, ahol a látogatók maguk is működésbe hozhatják Leonardo legvadabb találmányait.

Lájfhekk

Így tilos eltávolítani a kullancsot: tanuld meg a helyes módszert!

A kullancs helyes eltávolítása fontos, a helytelen módszerek ugyanis növelhetik a fertőzés kockázatát. Az állatot nem szabad leönteni semmivel, megégetni sem jó ötlet. Megfelelő eszközzel vagy végső esetben körömmel kell megfogni a bőrhöz lehető legközelebb, és egyenes, felfelé irányuló, határozott mozdulattal el kell távolítani. A rángatás, kapkodás vagy a várakozás problémát okozhat.

Életem

Száraz lábbal a Duna medrének közepén: videón a rekordközeli alacsony vízállás

A tartós nyári aszály és az alpesi vízutánpótlás elmaradása miatt drámai szintre süllyedt a Duna vízállása, így jelenleg a Margit híd lábánál egyszerűen körbejárhatjuk a hídpilléreket. A mérések szerint a vízszint olyan szintre került, amire három évtizede nem volt példa. Budapesten a folyó mindössze 39 centimétert ér el, ami alig 6 centiméterrel haladja meg a valaha mért legalacsonyabb vízállást.

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.