Párizsi: silány felvágott, vagy fogyasztható húsalternatíva?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A szakember elmondja, hogyan készül a párizsi, és a gyártás során pontosan mi kerül bele.

A párizsi az egyik legmegosztóbb felvágott. Az emberek vagy nagyon utálják, vagy nagyon szeretik. Ebben pedig vastagon közrejátszik, hogy összetételéről számos legenda kering, amelyek között előkelő helyen szerepel, hogy a legsilányabb minőségű húst teszik bele. Utánajártunk, hogy az aggodalmak jogosak-e.

Mennyi hús van a párizsiban?

Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője kérdésünkre elmondta, hogy a párizsira vonatkozó előírásokat a Magyar Élelmiszerkönyv részletesen szabályozza. Értelem szerint a párizsi legfontosabb összetevője a hús, melynek mennyisége az előírások alapján nem lehet kevesebb, mint 51 százalék. „A termék fennmaradó részét kevésbé értékes összetevők, mint például bőrke, zsiradékok, szója, víz, fűszerek és egyéb adalékanyagok alkotják. A párizsihoz gyakran felhasználnak csontról mechanikusan lefejtett húst is, de ennek mennyisége az előírás szerint a hústartalomba nem számítható bele, és külön is fel kell tüntetni az összetevők között” – magyarázta a szakember.

Mit takar a csontról mechanikusan lefejtett hús?

A csontokról mechanikusan lefejtett hús (Mechanically Separated Meat, vagyis MSM) a definíció szerint olyan termék, amit a csontozást követően a friss, húsos csontokról vagy a bontott baromfiról mechanikai eszközökkel nyernek. „Az MSM gyártásához hatósági húsvizsgálaton átesett és fogyasztásra alkalmas állati testekből, főként csirkéből és pulykából származó far-hátat, mellcsontot, sertésből származó húsos csontot használnak. Az állati testek darabolását és kézi csontozását követően a húsos csontot egy berendezésbe helyezik, és nyomással távolítják el róla a maradék, késsel már el nem távolítható részeket. Az így módon előállított pép a maradék izomszövet és zsírszövet mellett inakat, illetve ízületet és ízületi folyadékot, gerinc- és csontvelőt, csonthártyát, csontot tartalmazhat” – írja róla a Szupermenta.

Milyen célokat szolgál a többi összetevő?

Kezdjük a szójával, melynek élelmiszeripari felhasználása igen elterjedt. A mérnök szerint elsősorban azért, mert nagy mennyiségű vizet tud megkötni, vagyis a gyártók víz hozzáadásával megnövelhetik a termék tömegét, ami sokkal gazdaságosabbá teszi annak előállítását. A fűszerek célját már könnyebb kitalálni: az ízek kialakításához szükségesek, nélkülük a párizsi teljesen jellegtelen lenne.

„A termékekben általában adalékanyagok is találhatók. Ezek a színkialakításon túl a párizsi állagát, eltarthatóságát is kedvezően befolyásolják. A közhiedelemmel ellentétben az adalékanyagok mennyisége nem éri el azt a szintet, hogy káros hatásuk legyen, de kétségtelen, hogy nagymértékű jelenlétük nem a minőségi élelmiszerek fő ismertetőjegye.”

Legalább 51 százalék húst kell tartalmaznia
Fotó: Kaszás Tamás / Dívány

A szakember úgy vélte, a párizsik régebben sem a magas hústartalmukról voltak híresek, de manapság jellemzően már más összetételi aránnyal készülnek. Ennek oka, hogy a mai ízlésnek sokkal inkább megfelel az újabb receptúrával készülő, szakmai szempontból gyengébb minőségű termék. „Kísérletképpen mi is gyártottunk már olyan párizsit, ami a régi receptúra alapján készült és magasabb hústartalommal rendelkezett, de szóját például nem tartalmazott. Az emberek jelentősebb részének (az idősebb korosztályt nem számolva) ez egyszerűen nem ízlett.”

Hogyan készül a párizsi?

Traszkovics Zsolt kiemelte, maga a párizsigyártás nem egy bonyolult folyamat. A receptúrában szereplő összetevőket előbb kimérik, majd egy speciális, kutternek nevezett berendezésben gyorsan forgó kések segítségével pépes állagúra aprítják, miközben az összetevők el is keverednek egymással. A szükséges vizet jégpehely formájában adják hozzá a masszához, ami azért fontos, mert az a súrlódás hatására felmelegszik, így az összetevőkben lévő fehérjék enélkül kicsapódnának, a jég azonban visszahűti a masszát.

„Az így elkészült pépet legalább 55 mm átmérőjű természetes bélbe vagy műbélbe töltik, majd megfőzik, esetleg füstölik a terméket vagy füstaromát adnak hozzá. A párizsi szakmailag akkor megfelelő, ha metszéslapja egyenletes, homogén, légzárványoktól mentes, állománya tömören rugalmas, jól szeletelhető.”

Ahogy más élelmiszereknél, a vásárlásnál itt is érdemes áttanulmányozni a termékek csomagolását. Amennyiben az összetevők listája rövid, az jó jelnek tekinthető, és persze a minőség szempontjából lényeges a minél magasabb hústartalom is.

Clear Collagen Professional italpor

A BioTechUSA segít céljaid elérésében

A BioTechUSA elkötelezett az egészséges életmód támogatása mellett. A kiegyensúlyozott étrendet az egyéni szükségletekhez igazított, gondosan megválasztott étrend-kiegészítők egészíthetik ki a tudatos életmód támogatására.

További információkért kattints ide.

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.