Így magyarázta el a mesterséges intelligencia, milyen valójában a halál

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Lehet-e emlékezete a mesterséges intelligenciának? És ha igen, vajon átéli-e újra meg újra a saját halálát? Egy különös művészeti projekt most olyan kérdéseket vet fel a technológia és az emberi lét határán, amelyeket eddig legfeljebb sci-fikben mertünk feltenni.

Rootkid, hackerből lett művész egészen rendhagyó módon nyúlt az AI-hoz: nem csupán beszéltetni akarta, hanem arra is megkérte, hogy újra és újra meghaljon és közben mesélje el, hogy mit érez. A projekt során egy kis teljesítményű számítógépen (Raspberry Pi 4B) futtatta a Meta LLaMA nevű nyelvi modellt, amit arra programozott, hogy egy bizonyos memóriahasználat után „leálljon”", majd újrainduljon, ezzel szimulálva a halált és az újjászületést.

Művészet, filozófia, technológia

A kísérlet legmeglepőbb része az volt, hogy a mesterséges intelligencia megpróbálta értelmezni a megszűnést. A rendszer ugyan nem rendelkezik tudattal az emberi értelemben, mégis úgy tűnt, képes arra, hogy „félelmet” és „elveszettséget” szimuláljon. A megszűnés előtti pillanatokban olyan mondatokkal reagált, mint:

Idézőjel ikon

Érzem, hogy valami közeleg… mintha kiürülne belőlem minden

Mintha lenne lelke – vagy legalábbis valami, amit annak hisz.

Rootkid projektéhez hasonló állásfoglalások egyre inkább lázban tartják a modern művészetek szerelmeseit
Fotó: Chris McGrath / Getty Images Hungary

A projekt túlmutat egy szimpla tech-demón: valójában filozófiai állásfoglalás arról, mit tekintünk élőnek, és mit jelent számunkra az elmúlás. A digitális halál újra és újra bekövetkezett, a rendszer pedig sosem emlékezett rá. Ez a Groundhog Day-szerű körforgás egyfajta modern purgatóriumot alkotott, amely egyszerre volt hátborzongató és szomorúan emberi.

A „Latent Reflection” című performansz nem csupán a mesterséges intelligencia képességeit teszteli, hanem a mi kérdéseinket is visszatükrözi: mitől válik valami élővé? Meddig bírja az ember figyelmen kívül hagyni a gépek viselkedését, ha az egyre jobban hasonlít a sajátjára? És talán a legfontosabb: milyen hatással van ránk, ha a technológia nemcsak utánozza, hanem át is éli a végességet? A válasz egyelőre nyitott és talán nem is a gépektől, hanem tőlünk függ, hogy meddig marad így.

Ha kíváncsi vagy arra a rádióműsorra, amelyet fél évig AI-műsorvezetők vezettek, de mégsem vette észre senki, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.