Így hat valójában a testedre a só, a zsír és a cukor

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha csak a netes rémhírekre hagyatkoznánk, akkor minden második falat után írhatnánk is a végrendeletünket. A sóra, a zsírra, a cukorra és társaikra sokan már lassan ható méregként tekintenek, pedig az igazság – mint oly sokszor – most is valahol a józan középút környékén található. Erről beszélgettünk Ördög Mária dietetikussal, aki szerint az egészséges táplálkozás alapja egyetlen szóban összefoglalható: mértékletesség.

A „mérgek az ételekben” témája régóta megosztja az internet népét – vannak, akik már a reggeli pirítósra is gyanakodva néznek, mások pedig még mindig gond nélkül nyomják a cukros tejet az esti kakaóba. Közben a gyerekek helyes táplálásáról folyó diskurzus, a light felirat csábítása, a divatdiéták hangzatos ígéretei és az édesítőszerek körüli félinfók csak tovább bonyolítják a képet. De mi az, ami tényleg káros? Ahogy szakértőnk fogalmaz:

Idézőjel ikon

"Szerintem olyan, hogy méreg az étel, nem létezik. Őseink is túlélték az evést – igaz, nem ettek olyan mértéktelenül, mint mi manapság"

Só: kell, de nem mindegy, mennyi

A só – pontosabban a nátrium-klorid – valóban nélkülözhetetlen a szervezet működéséhez, de nem kell a sószóróhoz nyúlnunk minden étkezés előtt. Ördög Mária szerint a nyersanyagokban eleve megtalálható a szükséges mennyiség, minden, amit ezen felül teszünk az ételbe, már csak az ízlelőbimbóink kedvéért történik.

Idézőjel ikon

Mindenki annyi sóval szereti az ételt, amennyihez gyerekkorában hozzászokott

– hangsúlyozza a szakértő. 

Állati zsír: bűnös vagy áldozat? 

A hatvanas-hetvenes években a zsír gyakorlatilag közellenségnek számított – jött helyette a margarin és az étolaj, a “zsíros kenyér” tiltólistára került. Aztán a tudomány – szerencsére – újragondolta ezt a kérdést. "Az agysejtek fejlődéséhez szükség van az állati zsírokra is" – mondja Ördög Mária.

Idézőjel ikon

"Nem kell tehát a zsírokat sem megvonni magunktól, ebben az esetben is a mértékletesség a kulcs."

A mértékletesség elvét követve ehetünk sót, zsírt és cukrot is
Fotó: Oscar Wong / Getty Images Hungary

Cukor: nem a legfőbb rossz a világban

A közösségi médiában nap mint nap olvasni, hogy a cukor maga a gonosz. Ördög Mária szerint azonban a képlet nem ilyen egyszerű. Őseink is nyalogattak mézet, és nem lett tőle semmi bajuk – mondja. 

Idézőjel ikon

A tévhittel szemben nem a cukor okozza a cukorbetegséget – az igazi kockázat az elhízás. Aminek a túl sok cukros étel hatására jelentősen megnövekedhet az esélye.

A valódi gondot az jelenti, hogy a gyártók sokszor rejtett formában, ízfokozóként adagolják a cukrot az élelmiszerekhez. Éppen ezért fontos mindig elolvasni az összetevőket, még akkor is, ha vegán termékről van szó – azok ugyanis gyakran meglepően kalóriadúsak lehetnek.

Heti egy böjtnap: nem horror, hanem tudatosság

A divatos léböjtkúrák helyett Ördög Mária inkább az egyszerű, ám tudatos megközelítést javasolja. "Nem kell egy hétig csak folyadékot inni. Elég, ha hetente egyszer valamit megvonunk magunktól – egyik nap ne együnk húst, másik nap tejterméket, a harmadikon semmi cukrosat. A lényeg, hogy ne akarjuk másnap bepótolni." Aki nagyon elszánt, az akár csak folyadékos napot is tarthat, de a szakértő ezt már nem tartja ideálisnak.

Light termékek és édesítőszerek: csak okosan

A csökkentett zsírtartalmú light termékek akár hasznosak is lehetnek, de az édesítőszerekről időről időre felröppen egy-egy hír, miszerint rákkeltők vagy károsak. A helyzet azonban nem fekete vagy fehér. Van, amiről kiderül, hogy valóban problémás, de sok esetben túlzóak a rémhírek. Felnőtteknek napi két-három bogyó a kávéba nem feltétlenül tragédia, de mindenki maga döntse el, hogy akar-e ilyesmit fogyasztani. Szakértőnk szerint leginkább annak ajánlott, akinek erre valóban szüksége van – pl. cukorbeteg –, de ebben az esetben is csak mértékkel. 

Gyerekeknek viszont semmiképp ne adjunk mesterséges édesítőszert. Ha valaki a víz mellett időnként valami különleges italt szeretne adni gyermekének, kínálja inkább gyümölcslével, ha nem szeretné olyan édesen, akkor vizezett formában. A gyerekkor az ízlésnevelés időszaka (is). 

És akkor mi a titok?

A mértékletesség. Nem hangzik túl forradalminak, mégis ez az egészséges étkezés alfája és ómegája. Ördög Mária tanácsa egyszerű:

Idézőjel ikon

"Nem kell semmit végleg száműzni az étrendből – de tudatosan, figyelmesen és arányosan válasszunk."

Létezik egy reggeli szokás, ami dietetikus szakértők szerint támogatja egészségünket. Ha érdekel, mi az, ezt a cikkünketajánljuk. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Radnai Anna
Radnai Anna
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint 700 ezer magyar szenved tőle: mégis máig tabu ez a probléma

Van egy népbetegség Magyarországon, amelyről szinte senki sem beszél szívesen, pedig lakosságarányosan hatalmas tömegeket érint. Nemcsak fizikai fájdalmat vagy korlátozottságot okoz, hanem a lélekben is mély sebeket ejt: elszigeteli az embert a barátaitól, a családjától, ellehetetleníti a munkavégzést, és konstans szorongást szül. Az inkontinenciáról van szó, amely a becslések szerint több mint 700 ezer magyar mindennapjait keseríti meg.

Életem

Iskolakezdési támogatás: így juthatsz hozzá a 100 ezres összeghez

Újabb részletek derültek ki a kormány által a rászorulók számára biztosított iskolakezdési támogatásról. A 100 ezer forintos összegre többek közt az egyszülős családokban nevelkedő gyerekek, az árvaellátásban részesülők, a Dobbantó Programban vagy műhelyiskolai oktatásban résztvevők, illetve például a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők után jár a jogosultság.

Offline

Tudod, honnan jöttek ezek a magyar szavak?

A magyar nyelv szókészlete számos olyan elemet tartalmaz, amely nem a finnugor alapnyelvi örökség része, hanem valamilyen más nyelvből származik. Te mennyire ismered a magyar jövevényszavak eredetét?

Testem

Mégsem olyan ártalmatlan a rágózás, mint eddig hittük

Legtöbben reflexszerűen nyúlunk a rágós selyempapír után egy-egy kiadós ebéd vagy kávé után. A rágógumizás hozzátartozik a mindennapjainkhoz: frissíti a leheletet, tisztítja a fogakat, sőt sokan a stressz levezetésére vagy a koncentráció fokozására használják. Csakhogy a legújabb szakértői figyelmeztetések szerint van egy sötét oldala is ennek a látszólag ártatlan szokásnak.