Megdőlt egy mítosz, amit az egy lakásban élő nőkről hittél

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A nők többsége bizonyára fel tud idézni legalább egy olyan emléket, amikor úgy tűnt: legjobb barátnőjével, kollégiumi szobatársával vagy lánytestvéreivel összehangolódott a menstruációs ciklusa. Nőgyógyász szakértőnkkel utánajártunk, hogy valóban létezik-e ez a jelenség.

Saját megfigyeléseinken túl évtizedeken keresztül lehetett olvasni itt-ott, hogy a jelenség igenis létezik, bár egzakt magyarázatot igazán soha nem találtak rá. Leginkább a feromonokkal, ezekkel a laikusok számára titokzatos kémiai anyagokkal magyarázták, amelyek az állatvilágban is nagy szerepet töltenek be a párzási időszakban és a szaporodás folyamatában.

Hogy működnek a feromonok?

Ezek a hormonokként működő, levegőben terjedő molekulák érdekes módon nem a saját testükben, hanem a fajtárs szervezetében indítanak be változásokat: „Egy adott faj adott egyede kibocsát egy molekulát, melyet a fajtárs az orrán keresztül a központi idegrendszerébe juttat. A bevitt molekula a fajtárs agyában hormonális változásokat vagy viselkedési mintákat indíthat el” – magyarázza dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász, a női test működéséről szóló, nemrégiben megjelent Magunkról című könyv szerzője.

Dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász
Fotó: Kiss Marietta Panka

A feromonok szerepét az állatvilágban már viszonylag átfogóan sikerült feltérképezni, és bizonyos esetekben beigazolódott az is, hogy ránk, emberekre is hatást gyakorolnak: „Jól ismerjük például a jelenséget, ahogy egy szoptató anya mellbimbójának apró mirigyei illatanyagot termelnek. A mirigyek váladékának belélegzése az újszülötteket szopómozgásra készteti. Vagy feromonok állhatnak annak a jelenségnek a hátterében is, hogy egy átizzadt póló megszagolásakor az emberek el tudják dönteni, hogy a póló tulajdonosa romantikus vagy horrorfilm nézése közben izzadta át a pólóját” – avat be a feromonok működésébe a szakember.

A menstruációs szinkronitás elmélete

Az 1970-es években, amikor fellendültek a feromonokkal kapcsolatos kutatások, megjelent a menstruációs szinkronitás elmélete is: szaknyelven így nevezzük azt a jelenséget, amikor összehangolódik a huzamosabb ideig egy térben tartózkodó nők menstruációja. A leghíresebb kutatás Martha McClintock nevéhez fűződik, és McClintock-effektus néven is ismert. A kutatónő 135 frissen kollégiumba költözött nő menstruációs ciklusát vizsgálta: 

fél éven keresztül regisztrálta a hallgatók menstruációjának első napját, és azt találta, hogy az együtt élő alanyok menstruációs napjai egyre közelebb kerülnek egymáshoz.

McClintock kutatása – amelynek eredményeit 1971-ben publikálta a Nature című folyóiratban – igen nagy visszhangot és médiafigyelmet kapott, és a mai napig benne él a köztudatban, annak ellenére, hogy az eredményeket soha többé nem sikerült reprodukálni. Idővel az is nyilvánvalóvá vált, hogy McClintock kutatásában elméleti és módszertani hibákat is vétett.

Pedig a jelenségre akár még evolúciós magyarázat is kínálkozott volna: „A menstruációs szinkronitás elméletében komoly tényezőt kapnak a nő emlősök: a feromonjait eregető nőstény emlős szinkronitásba kerül versenytársnőivel, ezáltal eléri, hogy a csapat domináns hímjével ne tudjanak a többiek is párosodni a hónap egyéb napjain. Ha ez így lenne, az evolúciós szelekciót biztosíthatna, hiszen a nőstények között is komoly verseny alakulna ki a domináns hímért” – mondta el dr. Benkovics Júlia. „Ráadásul ha minden nőemlős egyszerre lenne termékeny, egyszerre foglalnák le a hímeket, ami növelné a hím egyedek elköteleződését a szaporodás ügyes-bajos dolgai irányába, mivel az adott időben a többi nőstény nem volna elérhető számukra.”

Az egyszerre történő menstruáció hátterében valószínűleg a matematika áll
Fotó: YakobchukOlena / Getty Images Hungary

De miért menstruálunk néha egyszerre?

Akármilyen izgalmasan is hangzik azonban ez a gondolat, a valóságban teljesen más ok állhat a háttérben: a matematika. „A menstruációs ciklusok hossza életkor és genetikai adottságok függvényében változik. Míg egyes nők akár 35 naponta menstruálnak, másoknak 24 naponta jön meg a menzesze” – világít rá a jelenség hátterére a szakember. „A legritkább esetben találunk olyan női csoportot, ahol mindenkinek 28 napos a menstruációs ciklusa. A rövidebb és hosszabb ciklusú nők találkozása pár hónap után óhatatlanul közös menstruációs napokat is eredményez majd.” A menstruációs szinkronitás tehát valójában egy városi legenda – bár kétségtelen, hogy ha a véletlen úgy hozza, hogy egyszerre menstruálunk, úgy érezhetjük: valami különleges kapocs is összeköt bennünket.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.