Megdőlt egy mítosz, amit az egy lakásban élő nőkről hittél

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A nők többsége bizonyára fel tud idézni legalább egy olyan emléket, amikor úgy tűnt: legjobb barátnőjével, kollégiumi szobatársával vagy lánytestvéreivel összehangolódott a menstruációs ciklusa. Nőgyógyász szakértőnkkel utánajártunk, hogy valóban létezik-e ez a jelenség.

Saját megfigyeléseinken túl évtizedeken keresztül lehetett olvasni itt-ott, hogy a jelenség igenis létezik, bár egzakt magyarázatot igazán soha nem találtak rá. Leginkább a feromonokkal, ezekkel a laikusok számára titokzatos kémiai anyagokkal magyarázták, amelyek az állatvilágban is nagy szerepet töltenek be a párzási időszakban és a szaporodás folyamatában.

Hogy működnek a feromonok?

Ezek a hormonokként működő, levegőben terjedő molekulák érdekes módon nem a saját testükben, hanem a fajtárs szervezetében indítanak be változásokat: „Egy adott faj adott egyede kibocsát egy molekulát, melyet a fajtárs az orrán keresztül a központi idegrendszerébe juttat. A bevitt molekula a fajtárs agyában hormonális változásokat vagy viselkedési mintákat indíthat el” – magyarázza dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász, a női test működéséről szóló, nemrégiben megjelent Magunkról című könyv szerzője.

Dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász
Fotó: Kiss Marietta Panka

A feromonok szerepét az állatvilágban már viszonylag átfogóan sikerült feltérképezni, és bizonyos esetekben beigazolódott az is, hogy ránk, emberekre is hatást gyakorolnak: „Jól ismerjük például a jelenséget, ahogy egy szoptató anya mellbimbójának apró mirigyei illatanyagot termelnek. A mirigyek váladékának belélegzése az újszülötteket szopómozgásra készteti. Vagy feromonok állhatnak annak a jelenségnek a hátterében is, hogy egy átizzadt póló megszagolásakor az emberek el tudják dönteni, hogy a póló tulajdonosa romantikus vagy horrorfilm nézése közben izzadta át a pólóját” – avat be a feromonok működésébe a szakember.

A menstruációs szinkronitás elmélete

Az 1970-es években, amikor fellendültek a feromonokkal kapcsolatos kutatások, megjelent a menstruációs szinkronitás elmélete is: szaknyelven így nevezzük azt a jelenséget, amikor összehangolódik a huzamosabb ideig egy térben tartózkodó nők menstruációja. A leghíresebb kutatás Martha McClintock nevéhez fűződik, és McClintock-effektus néven is ismert. A kutatónő 135 frissen kollégiumba költözött nő menstruációs ciklusát vizsgálta: 

fél éven keresztül regisztrálta a hallgatók menstruációjának első napját, és azt találta, hogy az együtt élő alanyok menstruációs napjai egyre közelebb kerülnek egymáshoz.

McClintock kutatása – amelynek eredményeit 1971-ben publikálta a Nature című folyóiratban – igen nagy visszhangot és médiafigyelmet kapott, és a mai napig benne él a köztudatban, annak ellenére, hogy az eredményeket soha többé nem sikerült reprodukálni. Idővel az is nyilvánvalóvá vált, hogy McClintock kutatásában elméleti és módszertani hibákat is vétett.

Pedig a jelenségre akár még evolúciós magyarázat is kínálkozott volna: „A menstruációs szinkronitás elméletében komoly tényezőt kapnak a nő emlősök: a feromonjait eregető nőstény emlős szinkronitásba kerül versenytársnőivel, ezáltal eléri, hogy a csapat domináns hímjével ne tudjanak a többiek is párosodni a hónap egyéb napjain. Ha ez így lenne, az evolúciós szelekciót biztosíthatna, hiszen a nőstények között is komoly verseny alakulna ki a domináns hímért” – mondta el dr. Benkovics Júlia. „Ráadásul ha minden nőemlős egyszerre lenne termékeny, egyszerre foglalnák le a hímeket, ami növelné a hím egyedek elköteleződését a szaporodás ügyes-bajos dolgai irányába, mivel az adott időben a többi nőstény nem volna elérhető számukra.”

Az egyszerre történő menstruáció hátterében valószínűleg a matematika áll
Fotó: YakobchukOlena / Getty Images Hungary

De miért menstruálunk néha egyszerre?

Akármilyen izgalmasan is hangzik azonban ez a gondolat, a valóságban teljesen más ok állhat a háttérben: a matematika. „A menstruációs ciklusok hossza életkor és genetikai adottságok függvényében változik. Míg egyes nők akár 35 naponta menstruálnak, másoknak 24 naponta jön meg a menzesze” – világít rá a jelenség hátterére a szakember. „A legritkább esetben találunk olyan női csoportot, ahol mindenkinek 28 napos a menstruációs ciklusa. A rövidebb és hosszabb ciklusú nők találkozása pár hónap után óhatatlanul közös menstruációs napokat is eredményez majd.” A menstruációs szinkronitás tehát valójában egy városi legenda – bár kétségtelen, hogy ha a véletlen úgy hozza, hogy egyszerre menstruálunk, úgy érezhetjük: valami különleges kapocs is összeköt bennünket.

Clear Collagen Professional italpor

A BioTechUSA segít céljaid elérésében

A BioTechUSA elkötelezett az egészséges életmód támogatása mellett. A kiegyensúlyozott étrendet az egyéni szükségletekhez igazított, gondosan megválasztott étrend-kiegészítők egészíthetik ki a tudatos életmód támogatására.

További információkért kattints ide.

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.