4300 évvel ezelőtt fedezték fel a világ első mellrákját Egyiptomban

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az ókori egyiptomi orvosok már több mint négyezer éve felismerték a mellben kialakuló daganatot, amelyet saját szavaikkal „gyógyíthatatlan betegségként” írtak le. A leírások szerint a mellrákot kemény, csomós elváltozásként azonosították, és próbálták kezelni különféle beavatkozásokkal.

Ma a tudósok modern vizsgálatokkal is megerősítették, hogy az ókori egyiptomiak valóban találkoztak ezzel a kórral: mumifikált holttestekben is kimutatták a mellrák nyomait, többek között CT-vizsgálatok segítségével – derül ki a kutatásból, amely a National Library of Medicine oldalán olvasható.

A mellrák nyomai a történelem mélyéről

Az emberiség egyik legősibb ismert betegsége a rák. Az Edwin Smith-papirusz, Kr. e. 1600 körül íródott, de valószínűleg egy még régebbi, akár Kr. e. 2500–3000-ből származó szöveg másolata. Ez az orvosi kézirat részletesen bemutatott 48 klinikai esetet, köztük olyanokat is, amelyek a mell daganatos elváltozásait írták le. A papirusz szerzői a betegséget nem tekintették gyógyíthatónak, inkább megfigyeléseket és sebészeti próbálkozásokat rögzítettek.

Az egyiptomi múmiát korszerű CT-technológiával vizsgálták, akinél egyértelműen mellrákot állapítottak meg
Fotó: izanbar / Getty Images Hungary

A modern tudomány a XXI. században igazolta a régiek megfigyeléseit. Spanyol és egyiptomi kutatók például két, a Nílus menti Qubbet el-Hawa nekropoliszából előkerült múmiát vizsgáltak korszerű CT-technológiával.

Idézőjel ikon

Egyikük egy Kr. e. 2000 körül élt nő volt, akinél egyértelműen mellrákot állapítottak meg. Egy másik, Kr. e. 1800 körül elhunyt férfi esetében pedig csontvelőrák nyomait találták.

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy ezek az emberek a társadalom magasabb rétegéhez tartoztak, hiszen hosszú éveken át éltek együtt betegségükkel, miközben környezetük ápolta őket – abban a korban, amikor sem gyógymód, sem hatékony kezelés nem létezett.

A CT-s technológia alkalmazása azért is kulcsfontosságú, mert nem roncsolja a múmiákat, mégis lehetővé teszi, hogy pontos képet kapjunk a test belső állapotáról. Az ilyen vizsgálatok bizonyítják, hogy a daganatos betegségek nem modern civilizációs ártalmak, hanem ősidők óta jelen vannak az emberiség történetében.

A mellrák története így közel ötezer évre nyúlik vissza: az ókori Egyiptom orvosai már leírták, amit ma modern módszerekkel újra igazolni tudunk. A betegség tehát nem a modern kor szüleménye, hanem ősi kísérőnk, amely ellen az emberiség évezredek óta harcot folytat.

A mellrák sajnos várandósan is kialakulhat. Olvasd el a következő cikkünket is, ami ebben a témában született.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.