Zsír és sült vér: mi szeretjük, de mit szól hozzá egy külföldi?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy egy jó pacalpörkölt vagy kocsonya sem minden magyarnak jelent kulináris mennyországot, mégis: ezeket az ételeket itthon jóval többen fogyasztják szívesen, mint külföldön.

Hurka, kolbász, disznósajt, sült vér, kocsonya, pacal, zsír, szalonna: ha végigzongorázzuk a furcsa, de magyar ételek sorát, találunk közöttük jó néhány olyat, amelytől sokak hátán égnek áll a szőr, amikor először hallanak róla. Mit gondolnak a külföldiek ezekről a magyar specialitásokról?

Ezt a magyar finomságot sokan szemlélik gyanakodva

Kezdjük egy, a fenti listán nem is szereplő étellel: ugyan ki lehetne olyan őrült, hogy ne szeresse a túrórudit? Nos, meglepően sokakra igaz ez. A magyar konyhának alapvető alapanyaga a túró, fogyasztjuk sós és édes fogásokban egyaránt, szívesen sütünk is vele, és ott van mindannyiunk kedvence, a túrórudi is. A csokoládéval bevont, édes túrót tartalmazó finomságtól a legtöbb külföldi ugyanakkor elsőre idegenkedik.

Ez sokaknál addig tart, amíg meg nem kóstolják azt: egy kolléganőnk külföldi rokonai is húzták a szájukat a túrórudira, aztán pedig azonnal beleszerettek, amikor megkóstolták.

A félreértés hátterében talán az állhat, hogy natúr vagy épp sós túrót képzelnek a külföldiek a csokimáz alá. Azt egyébként tudtad, hogy ezt a retró finomságot, vagyis annak alapötletét a Szovjetunióból importáltuk, vagyis kevéssé hungarikum a dolog?

Minket nem sokkol a látvány, a magyar ételek közé befér a szalonna
Fotó: Olga Vynnychenko / 500px / Getty Images Hungary

Magyar étel – akkor zsíros?

A magyar konyha másik alapvetése a zsír: jó, ez ebben a formában túlzás, de tény és való, hogy a bevezetőben felsorolt specialitások nagy része bizony rendesen tocsog a zsírban, amikor kisütjük. „Nem ennék semmi ilyen zsírosat, mivel a családomban öröklődik a magas koleszterinszint” – kommentálta a tipikus magyar finomságokat a Quora egyik fórumozója.

Idézőjel ikon

„Szuper recept, ha később szeretnél szív- és érrendszeri betegségekben szenvedni”

– reagált egy másik, és annyiban egyet is értünk vele, hogy ha mindennap kolbászt, zsíros kenyeret és jóféle pörköltöt kanalaznánk, abból az egészségünknek komoly baja is származhatna, de hála istennek a magyar konyha – főleg a modern időkben – nem ennyire egysíkú.

Vannak ugyanakkor népek, amelyek nagyon is tudnak azonosulni ezekkel a finomságokkal is. A haggis, egy skót specialitás egyszerre emlékeztethet bárkit a disznósajtra és a hurkára – a gyomorba töltött vesét, szívet és tüdőt hagymával, zabbal és fűszerekkel dobják fel. Aki ezt próbálta, az már nem húzza a száját akkor sem, amikor egy rendes disznótoros menüt kínálnak neki.

Így tálalva máris szimpatikusabb a zsíros kenyér
Fotó: Gallo Images / Getty Images Hungary

Non plus ultra, a zsíros kenyér

A zsíros kenyeret egy korábbi cikkünkben már megénekeltük: ahogyan arra akkor is kitértünk, vannak kultúrák, amelyek nem kapnak sokkot a zsír és a nyers hagyma kettősétől, sőt: még egy rendes szalonnasütéstől sem. „A bacont mindenki szereti, nem?” – teszi fel a jogos kérdést egy újabb Quora-felhasználó, hiba lenne tehát azt gondolni, hogy a nyársalás, csurdítás, szalonnasütés olyan távoli világ lenne egy külföldi számára. Persze azért akad, aki elhatárolódik a zsírtól.

Idézőjel ikon

„Mi, külföldiek, nem eszünk zsírt, nincs is íze. Csak sütéshez használjuk fel”

– írja egy kommentelő, bár úgy tűnik, érvelésébe azért csúsznak hibák.

A nyers hagyma ugyanakkor többeknél is kiveri a biztosítékot. „Az összeset megenném, de csak akkor, ha nem lenne nyers a hagyma!” „A hagyma sülve azért jobb lenne” – érkeznek a reakciók.

A hurka és a kolbász sem olyan elrettentő fogás
Fotó: Image Source / Getty Images Hungary

A disznósajt nem akkora sokk

Az ember azt hihetné, a disznósajtnál azért már mindenki felhördül, és rettegve rohan el: nos, ez is tévedés, mivel a lengyelek, a kínaiak és a britek is ismernek hasonló ételeket – és még a sült vér sem olyan unikális, mint amilyennek Magyarországról szemlélve hihetnénk. Ahogyan arra sokan rámutatnak, a legtöbb ország konyhaművészete abból a szemléletből indult ki, mely szerint

egy állatnak sem lehet olyan része, amit ne ennének meg, épp ezért vérlevestől kezdve a nálunk is jól ismert véres hurkán át a sült vérig a legkülönbözőbb módokon hasznosítják a vért.

Ha tehát eddig azt hitted, hogy sokkolhatsz majd valakit a hagymás sült vérrel meg a disznóvágással, nagyot tévedsz! Egyik sem akkora kuriózum, mint amekkorának mi hisszük.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.