Te mikor voltál utoljára libabőrös? A jóleső hidegrázást eltérő dolgok válthatják ki, ám a hatás ugyanaz. Adrenalinérzet, öröm, eufória és pillanatnyi olyan dopaminfelszabadulás, melyhez hasonlót kielégüléskor élhetsz át. De minek köszönhető a libabőr kialakulása?
„Libabőrös vagyok, lúdbőrözöm, futkározik rajtam a hideg…” Ilyen és efféle kijelentéseket gyakran teszünk, amikor valami katartikusan jó és váratlan érzést élünk át pár másodpercig. A libabőrözés néven elhíresült jelenségnek azonban semmi köze a libákhoz, bár némi hasonlóságot fel lehet fedezni a libák megkopasztott bőre és az emberi libabőrös bőr külseje között. A libabőr érzése viszont sokkal összetettebb ennél.
Libabőr: valójában védekezési mechanizmus lenne?
A fázáson kívül általában akkor lúdbőrözünk, amikor boldog pillanatot élünk át, legyen az egy váratlan meglepetés, egy jó zeneszám hallgatása, szexuális élmény, vagy épp csak egy apró, rövid érintés. Ellentmondásos ugyanakkor, hogy a libabőrözés valójában a test védekező mechanizmusa.
Keith W. Roach belgyógyász szerint a libabőr evolúciósan nagyon régről eredeztethető. Már az ősember is libabőrözött, csak náluk még egészen más funkciót töltött be ez. Egyrészt testfelmelegítő szerepe volt, bár rajtuk még sokkal több szőr nőtt, másrészt jelezte a fenyegetettséget is, ami ösztönösen megmaradt a mai embernél is.
Mi is az a libabőr?
A libabőrösödés piloerekció eredménye: a bőr felszínén lévő szőrszálak átmeneti megemelkedését jelenti, amely a piloerektor izmok összehúzódásakor következik be. Ezek az apró izmok az egyes szőrtüszőkhöz kapcsolódnak – ilyenkor feláll a karunkon a szőr.
A hideg időjárás például az emlősöknél – és a madaraknál is – piloerekciót válthat ki, aminek hatására a szőrzetük vagy a tollazatuk feláll, majd elsimul. Ez a művelet légréteget hoz létre az állat szőre alatt, amely segít szigetelni a testüket a hideg hőmérséklettel szemben.
Ez a jelenség az állatoknál máskor is megfigyelhető. A piloerekció akkor is előfordul, amikor az állatok fenyegetés közelségét érzékelik. A szőr felborzolódása az állatot nagyobbnak mutatja, ez segíthet elriasztani más állatok támadását. Az embernél ez a funkció kevés szőrünk miatt nem annyira lényeges.
Tudtad, hogy két agyunk van?
„A zene és a filmek a libabőrözés kiváltó okai közül a leggyakoribbak. Az emberek az erős érzelmi élmények pillanataiban is képesek libabőrösek lenni, és ez nagyon érdekes” – mondja Roach.
A szakértő idézte a Biological Psychology című szaklapban 2011 januárjában megjelent tanulmányt, amelyben a kutatók önkéntesek egy csoportjánál borzongást és látható piloerekciót mértek, miközben azok zenét hallgattak, és filmeket néztek. Az eredmények lenyűgözőek voltak. Celine Dion slágere, a My Heart Will Go On 50 százalékos hidegrázás- és 14 százalékos piloerekciós arányt ért el, szemben Prince Purple Rain című klipjével, amely 100 százalékos hidegrázás- és 50 százalékos piloerekciós arányt mutatott.
Mitchell Colver – aki a libabőrözés témájában szaktekintélynek mondható – szerint a zene miatti lúdbörözésre a következő a magyarázat:
„A libabőr jobb megértéséhez meg kell értenünk azt is, hogy két agyunk van – az érzelmi agy és a gondolkodó agy –, és ezek különbözőképpen reagálnak a körülöttünk zajló dolgokra” – mondja Colver. „Az érzelmi agy ősi. Mint egy nyuszi az erdőben, állandóan a fenyegetések után kutat, és ha talál egyet, automatikus fiziológiai reakciót vált ki, amely »üss vagy fuss« válaszként ismeretes. Mivel túlélési reakciót indít el, az érzelmi agy azonnal aktiválódik, amikor veszélyt észlel, felülírva a gondolkodó agyat.”
David Huronra hivatkozva, aki A zene és a várakozás pszichológiája című könyv szerzője, Colver ezt mondja:
„Az érzelmi agyad számára nem létezik olyan, hogy kellemes meglepetés.”
„Tehát amikor a környezetben hangok vannak, beleértve a zenei hangokat is, az érzelmi agy nem zeneként dolgozza azt fel. Azt hallja, hogy egy ember sikít. Meghall egy magas hegedűhangot egy bizonyos frekvencián, és azt hiszi, hogy az fenyegető zaj” – állítja Colver. A váratlan harmóniákat vagy hirtelen hangerőváltozásokat tartalmazó részek borzongást válthatnak ki, mert „megsértik” a hallgató elvárásait, lényegében meggyőzik az agyat, hogy valami nem stimmel.
A gondolkodó agy azonban másodpercekkel később máris közbeszól, és kognitív módon átértékeli a hallottakat, ekkor tudatosul, hogy zenét hallunk.
A magas hangokat zeneként ismeri fel a gondolkodó agy, nem értelmezi fenyegetőnek, és kikapcsolja az érzelmi agyat, ekkor a libabőr elmúlik. Az „elvárások megsértése” alkalmas arra, amit Colver „esztétikai feszültségnek” nevez – az érzelmi agynak az érzékelt fenyegetésre adott reakciója által okozott feszültség felhalmozódása, amelyet a feszültség oldódása követ, amikor a gondolkodó agy kellemesnek ismeri fel az ingereket, és jelzi a „minden rendben” jelzést, azaz felismeri, hogy a zene amit hallgatsz, az jó.
Félelem vagy öröm okozza kialakulását?
Emlékszel a nyúlra az erdőben? Az állatvilágban a nyuszi visszatér a legeléshez, amint a veszély elmúlt. „Amikor pedig mi, emberek, kognitívan átértékelünk valamit esztétikai élményként, az dopamintermelődést vált ki” – mondja Colver. A dopamin a szervezet „jó közérzet” hormonja. Ez az, amiért az emberek számára a libabőr kellemes érzés.
Annak a jelenségnek, hogy zenehallgatás közben kellemes libabőrösödést tapasztalunk, tulajdonképpen saját neve is van: „frisson”, ami francia szó, és „esztétikai borzongást” jelent. Egyes kutatók „bőrorgazmusnak” is nevezik. És ez Colver szerint nagyon találó.
„Tudjuk, hogy a dopamin az agynak ugyanazt a helyét árasztja el, amelyiket az orgazmus átélésekor is. Tehát az, hogy bőrorgazmusnak is hívják a lúdbőrözést, tudományosan helyénvaló, ha belegondolunk, hogy az orgazmus egy nagy feszültséget követő felszabadulás” – mondja.
„A nagyszerű zene pedig pszichológiai feszültséget hoz létre, és old fel.”
És ha már szex: az a libabőrözés, mely a testi érintés hatására jön létre, szintén félelemből ered? Colver szerint igen.
„Ne feledjük, nincs olyan, hogy kellemes meglepetés” – hangsúlyozza. Az érintés vagy a csiklandozás által kiváltott libabőr gyakran olyan testrészeket érint, amelyeket általában eltakarunk vagy védünk, így sebezhető helyzetbe hoz minket, és ez azonnali választ vált ki az érzelmi agyból. Ezt természetesen a gondolkodó agy újraértékeli, és ha szerencsénk van, egy jó adag dopamin is társul hozzá, ami után következik az a bizonyos jóleső libabőr.
