Bár Magyarországon nem fenyeget az a veszély, hogy gömbhal kerül a tányérunkba, de a távol-keleti utazásaink során találkozhatunk vele. Fontos tudni, hogy noha több étterem étlapján is szerepel, fogyasztása életveszélyes lehet.
Lehet, hogy aranyosnak tűnik a kinézete alapján, azonban az állatvilág egyik legtoxikusabb élőlénye a gömbhal. Ennek ellenére még ma is sokan fogyasztják, sőt, van, aki többek között kifejezetten azért utazik Japánba, hogy megkóstolja a távol-keleti ételkülönlegességet, a halból készült fugut.
Ezért gömb a nevük
A főleg csigákkal, rákokkal és kis halakkal táplálkozó gömbhalak, ahogyan a nevük is sejteti, valóban gömb alakúak. Pontosabban veszélyt érezve árasztják el a testüket vízzel, felfúvódnak, hogy minél tekintélyesebbnek tűnjenek. A nagyjából 14-17 centiméter hosszúra növő, elsősorban Japán, Thaiföld, Banglades, valamint a Fülöp-szigetek partjainál élő kopoltyúsok egyébként külsőre inkább viccesek, semmint ijesztőek, ám a testük halálos mérget rejt.
A gömbhalak egyes részei ugyanis egy tetrodotoxin (TTX) nevű anyagot tartalmaznak, amelyről azt mondják, a cianidnál 1000-szer mérgezőbb.
Több állatban is megtalálható
A tetrodotoxint hordozó állatok a különféle baktériumok által termelt mérget a táplálékláncon keresztül szívják fel, amely főként az ivarmirigyekben, a májban, a belekben és a bőrben van jelen. Noha a TTX több gőtében, egy ausztrál polipban, közép-amerikai békákban, haslábúakban, rákokban, tengericsillagokban és sok más, alacsonyabb rendű organizmusban is megtalálható, a gömbhalakat azért emlegetjük gyakrabban, mert belőlük egy falatért sokan képesek akár a világ másik feléről is Japánba utazni.
Pedig egyetlen gömbhalban harminc felnőtt életének kioltására elegendő toxin található.
Rémisztő tünetek
A mérgezés rendkívül gyorsan, a toxin elfogyasztása után négy-hat órával megy végbe. A tünetek ajak- és nyelv-, valamint ujjbegyzsibbadással már akár az evés utáni 20. percben is jelentkezhetnek, amelyeket valamilyen fájdalom – például gyomor- vagy fejfájás – kísér. A beteg mozgása már ekkor is bizonytalanná válik, és nem sokkal később érzékszervi bénulás, beszédzavar, légzési nehézségek is jelentkeznek, és a vérnyomás is csökkenni kezd. Ezután következik be a teljes test bénulása, majd leáll a szív és a légzés.
Nincs se gyógyszer, se ellenszer
Azt, hogy mennyire valós a veszély, jól mutatja a Tokiói Élelmiszer-biztonsági Információs Központ összefoglalója, amelyben külön felhívják a helyiek és a Japánba utazók figyelmét: ha csak nincs a gömbhal elkészítéséhez speciális szakmai tudást és készséget igazoló képzettségünk, no és engedélyünk, tilos kísérleteznünk a gömbhal feldolgozásával. Jelenleg ugyanis még nem létezik se ellenszer, se gyógyszer a hal toxinjára, így szinte elkerülhetetlen a végzet egy nem megfelelően elkészített gömbhalfogás után. Az egyébként méregdrága specialitásból ennek ellenére Japánban évente mintegy 10 ezer tonnányit fogyasztanak. Évente 20-44 mérgezéses eset történik, amelyből átlagosan 6 végződik halállal.
Az áldozatok többnyire halászok, akik nem rendelkeznek a fugu elkészítésével kapcsolatos fontos tudnivalókkal.
Sok a hasonló fajta
Mindezek ellenére Japánban szép számmal akadnak olyan éttermek, ahol gömbhal szerepel az étlapon. Miután a gömbhal fajtájától függ, hogy mely részei mérgezők, a sütés-főzés során elengedhetetlen, hogy a szakács meg tudja különböztetni egymástól az egyes fajtákat. Megannyi gömbhalfaj külső megjelenésében ugyanis nagyon is hasonlít egymásra, ám mérgező részeik különböznek: míg egyiknek a májában, egy másiknak emellett az izomszövetében és a bőrében is található méreg.
Ha kíváncsi vagy a világ leggusztustalanabb ételeire is, olvasd el ezt a cikkünket!
