Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ezt kérdeztük Hidvégi Áron Arnoldtól, az Edzés önerőből című könyv szerzőjétől.
„A válasz attól függ, hogy mi a cél, milyen az erőnlétem, és milyen lehetőségeim vannak az edzésre. Sokféle módon ki lehet válogatni az öt legjobb gyakorlatot, ezért most inkább azokat mutatnám be, amelyek folyamatosan részei az edzéseimnek és amiket nagyon megkedveltem az évek során” – mondta a Díványnak Hidvégi Áron Arnold jogászdoktor, aki hat évvel ezelőtt, sportmúlt nélkül kezdett el rendszeresen edzeni, és ma már személyi edzőként is tevékenykedik, hogy minél több, hozzá hasonlóan a nulláról induló embernek átadhassa az eredményes testfejlesztés mikéntjét.
„Mivel már elmúltam negyven, nagyobb hangsúlyt fektetek a biztonságra. Elsősorban olyan gyakorlatokat választok magamnak, amelyek végrehajtásánál alacsonyabb a sérülés, főként a húzódás kockázata. A második szempont, ami a »tehetségem« hiányából következik, az az, hogy a gyakorlatokhoz ne legyen szükség magas szintű hajlékonyságra vagy kiváló egyensúlyérzékre. Vékonyabb testalkatom miatt kevésbé preferálom a dögnehéz súlyemelő gyakorlatokat, inkább az erő-állóképességet fejlesztő gyakorlatokat részesítem előnyben, amelyek egyszerre erősítenek és szálkásítanak. A harmadik szempont az, hogy a gyakorlatok minél jobban leterheljék az egész testet, azaz legyen köztük core-erősítő, illetve alsó- és felsőtestet erősítő alapgyakorlat is” – magyarázta Áron, aki a bemelegítés során hengerezni, plankelni és ugrókötelezni is szokott.
Íme az általa választott 5 gyakorlat:
- fekvőtámasz pluszsúllyal,
- húzódzkodás pluszsúllyal,
- vállból nyomás egykezes súlyzóval,
- serlegguggolás,
- deadlift (felhúzás).
A két fő, felsőtestet erősítő gyakorlat a fekvőtámasz pluszsúllyal és a húzódzkodás variációi. Áron szerint ezeket érdemes párba állítani: mivel a fekvőtámasz tolóerőt fejleszt, a húzódzkodás pedig húzóerőt, remekül kiegészítik egymást és arányos lesz tőlük a felsőtest. A vállból nyomás, a súlyzós fekvőtámasz és a húzódzkodás ráadásul a fekvenyomáshoz is stabil alapot ad, és segítenek elkerülni a vállfájdalmat.
1. Fekvőtámasz pluszsúllyal
„Óvatosan ráteszek egy 15, 20 vagy 25 kg-os tárcsát a hátamra, és lenyomok először 15, majd 12, végül 10 fekvőtámaszt; 2-2,5 percenként ismétlek egy sorozatot. A súlymellényt is erre a célra gyártják, ami kényelmesebb megoldás a súlyoknál, de tapasztalataim szerint ha elég széles a tárcsa, és vízszintesen tartjuk a törzsünket, akkor stabilan ott marad a hátunkon. A gyakorlatot összezárt lábbal és feszes törzzsel kell végezni” – javasolja a személyi edző, aki bemelegítésként 3-4 sorozatot szokott csinálni súly nélkül és annyi ismétléssel, amennyit csak bír.
„A fekvőtámasz tulajdonképpen egy karhajlítás-nyújtással végzett plank, ezért a core-izmokat is hatékonyan erősíti. Tovább lehet nehezíteni a gyakorlatot, ha a fekvőtámaszok végén megtartjuk a kartámaszt, esetleg lemegyünk alkartámaszba és súllyal a hátunkon plankelünk” – fűzte hozzá.
2. Húzódzkodás (pluszsúllyal)
A húzódzkodás, pláne pluszsúllyal, a legjobb hátizom – illetve felsőtest-erősítő alapgyakorlat, így aki még nem tud húzódzkodni, annak kiváló edzéscél lehet – véli Áron. A gyakorlat kulcsa a lapockák közelítése, ami tulajdonképpen egy evezőmozgás.
„Sokan karból húzódzkodnak, holott hátizomból kellene kifejteni a húzóérőt. Szélesebb fogás esetén a hátizom külső rostjai kapnak nagyobb terhelést, alsó fogásnál pedig a bicepsz is dolgozik. Általában pluszsúllyal szoktam 4-6 ismétlést csinálni, utána súly nélkül további 6-8-at. Ha street workout parkban edzek, akkor a húzódzkodást tolódzkodással szoktam párba állítani” – magyarázta az edző.
3. Vállból nyomás egykezes súlyzóval
A vállból nyomást (military press) Áron szerint a legjobb egykezes súlyzóval végezni, mert így a törzset stabilizáló izmok is erősödnek. „Eleinte kis súllyal érdemes gyakorolni; azonnal kiderül ugyanis, ha gond van a vállakkal, mert kattogni fog az ízület. Fontos, hogy a törzs egyenes legyen, és hogy az egész testet megfeszített, stabil helyzetben tartsuk a kivitelezés során. Ha egykezes súlyzóval végezzük a gyakorlatot, az egyrészt aszimmetrikus terhelést ad, másrészt ekkor a ferde hasizmok, valamint a törzs stabilitását végző izmok is erősödnek. Egy-egy sorozatban 6-8 ismétlést szoktam végezni 18-20 kilós kézi súlyzóval” – mesélte Áron.
4. Serlegguggolás
„A lábizmok edzésére a legjobb gyakorlat a guggolás. Természetesen lábnapon rúddal szoktam guggolni, és nagyon kedvelem a kézi súlyzós kitörést is. A rúddal guggolás az egyik legjobb izomtömeg-növelő gyakorlat, de mivel nálam nem cél a nagy izomtömeg, inkább a serlegguggolást részesítem előnyben” – árulta el az edző.
„Guggolás közben egy kettlebellt tartok a kezemben, innen a serlegguggolás elnevezés. Ez a típusú guggolás inkább erő-állóképességet fejleszt, szemben a maximális erőt fejlesztő olimpiai rúddal végzett guggolással. Sőt, mivel a kettlebellt magunk előtt tartjuk, a bicepsz is dolgozik. Egy 24 kg-os kettlebellel kétpercenként 15-20 ismétlést szoktam végezni, a pihenőidőben pedig egy másik gyakorlatot végzek a guggolással felváltva – például fekvőtámaszozom, lábemeléseket végzek vagy ugrókötelezem” – mondta Áron, aki szerint a serlegguggolást érdemes mezítláb gyakorolni, mert ilyenkor arra is tudunk figyelni, hogy a talpunk stabilan érintkezzen a talajjal.
5. Deadlift rúddal
„Mivel ez egy nehéz és sérülésveszélyes alapgyakorlat, fokozatosan építem fel a terhelést, egészen a testsúlyom másfélszereséig. 72 kilós testsúly mellett 120 kilóig szoktam felmenni, és sorozatonként 6 ismétlést csinálok. Akinek jó a csípőmobilitása és a fogásereje, jóval nagyobb súlyokat is meg tud mozgatni. Vannak, akik súlyemelő övvel dolgoznak; én nem szoktam övet és csuklóvédőt használni, inkább akkora súlyt emelek fel, amit segédeszköz nélkül is elbírok. A deadlift jól kiegészíti a guggolást, mivel ez inkább a hátsó izomláncra fókuszál, ideértve a gerincfeszítőket is. Érdemes az edzés elejére venni és kipihenten gyakorolni, heti 1 vagy 2 alkalommal, kellő időt biztosítva a regenerációhoz” – javasolja a szakember.
„Nem szerencsés, hogy a deadliftet magyarul felhúzásnak nevezik, mert ez azt sugallja, hogy köze van a húzódzkodáshoz (pull-up), miközben az egyetlen mozdulat, amit ez a gyakorlat nem tartalmaz, az éppen a karok behajlításával járó húzás. Ez a mozgás egy lift és nem egy pull. A lift felfelé irányuló mozgás, nyújtott karokkal és egyenes háttal.”
Részlet az Edzés önerőből című könyvből.
Időhiány esetén a gyakorlatokból szuperszettet is lehet építeni: például a húzódzkodás-fekvőtámasz-guggolás hármasából; a deadlift pihenőidejében lehet vállból nyomni, a fekvenyomás pihenőidejében pedig húzódzkodni. „Aki még nem próbálta a pluszsúlyos fekvőtámaszt vagy a serlegguggolást, az egyből rá fog jönni, mennyire hatékony gyakorlatok ezek, különösen, ha csak rövid pihenőidőt hagyunk a sorozatok között” – tette hozzá az edző.
