Ezekben az országokban alszanak a legjobban a világon

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az alvás, amely életünknek körülbelül egyharmadát teszi ki, alapvető feltétele annak, hogy megőrizzük az egészségünket. Ennek ellenére meglepően keveset tudnak róla. Különösen csekély információnk van arról, hogy az alvás miként változik az egyes országokban. Azt tudjuk, hogy Kelet-Ázsiában az emberek általában kevesebbet alszanak, mint Amerikában vagy Európában, de azt nem, hogy vajon az alvásminőségük jobb-e vagy sem. Felmérések azt mutatják, hogy egyes országokban éjszakai baglyok élnek, más országokban azonban inkább pacsirták az emberek. Ám, hogy ennek mi az oka, továbbra is kérdés.

A választ legutóbb szingapúri és finn alvástechnológiával foglalkozó szakértők kutatták, akik 2021 januárja és 2022 januárja között 220 ezer ember alvási szokásait vizsgálták meg 35 országban. 

A kutatók alváskövető alkalmazásokat használtak

Míg korábban az alváskutatók olyan adatokra támaszkodtak, melyeket kevés embertől, de egyetlen időpontban gyűjtött felmérés alapján kaptak meg, addig a most közzétett adatok olyan alváskövető alkalmazásokból származtak, melyek objektíven tudták nyomon követni az alvási szokásokat nagyobb létszámú felhasználó esetén is. Az applikációk viszonylag hosszú időn keresztül rögzítették egyebek között a vizsgálatban részt vevők mozgását, pulzusát és testhőmérsékletét. Az adatok alapján a kutatók elkészítették az országok alvási indexét.

Alvásfigyelő applikációk adatai segítették a kutatóknak megtalálni a legjobb alvókat
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

Az ázsiaiak alig hat órát alszanak

A kutatók azt találták, hogy az alvási szokások országonként jelentősen eltérnek. Ahogy az várható volt, a legrosszabbul alvók főként az ázsiai országokban élnek, ahol egy tipikus hétvégi éjszakán az emberek kevesebb mint hat és fél órát szunyókálnak – nagyjából 30 perccel kevesebbet, mint a világ többi részén.

A világon Ázsiában alszanak a legkevesebbet az emberek
Fotó: Filmstax / Getty Images Hungary

A legjobb alvók főként az észak-európai országokban Észtország, Finnország, Írország és Hollandia, valamint Ausztráliában és Új-Zélandon vannak, ahol a kutatásban részt vevők átlagosan legalább hét órát pihentek éjszakánként.

Az említett országokban a lefekvési és az ébredési idő általában megegyezett, csak az ázsiai emberek aludtak el 35 perccel később, mint az átlag, ennek ellenére körülbelül ugyanabban az időben ébrednek fel, mint a világ többi pontján mások.

A munka fontos tényezője az alvási szokásoknak

A világméretű vizsgálatból az is kiderült, hogy az alvás mennyisége egyenesen arányos az alvás minőségével. Korábbi kísérleti kutatások kimutatták, hogy ha kevesebb időnk van az alvásra, akkor hajlamosak vagyunk abból a legtöbbet kihozni, vagyis nagyobb arányban töltjük alvással, mint a bárányok számolgatásával a pihenésre szánt időt. A szingapúri és finn tudósok tanulmánya azonban épp ennek az ellenkezőjét igazolta.

Az ázsiai emberek nem csak később fekszenek le és kevesebbet alszanak, mint a világ más részein élők; több időt töltenek hánykolódással is.

Az alvásuk is sokkal kevésbé egyenletes. Azt gondolnánk, hogy ez a hét közbeni, pihentetőnek egyáltalán nem nevezhető alvás a hétvégén több alváshoz vezethet, amikor az emberek szerte a világon hajlamosak akár fél órával is tovább aludni. A szerzők azonban azt találták, hogy bár az ázsiai alvók kevesebbet szunyókálnak hét közben, mint az európaiak, szombaton és vasárnap sem hozzák be a lemaradásukat.

A muzulmán vallás megköveteli a reggeli imát, emiatt a vallás követői kevesebbet alszanak
Fotó: Grant Faint / Getty Images Hungary

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a társadalmi tényezők – beleértve a gyermeknevelést, a munkavégzést és a kulturális szokásokat – sokkal fontosabbak lehetnek az alvás szempontjából, mint azt korábban gondolták. 

Ilyen például a hajnali ima, ami a muszlim országokban akadályozhatja az alvást. Ugyanez igaz a délutáni sziesztákra a mediterrán országokban, például Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban. 

A kutatók azt feltételezik, hogy a munka különösen fontos szerepet játszik az alvási szokások kialakításában világszerte. Megjegyezték továbbá, hogy az időfelhasználás szoros kapcsolatot mutat a hosszú munkaidő és a rövid alvás között. A dél-koreai munkások az ünnepnapokat beleszámítva is átlagosan heti 36,5 órát dolgoznak, míg a hollandok mindössze 27 órát. Nem csoda hát, hogy a koreaiak éjszakánként 40 perccel kevesebbet pihennek.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.