Ezekben az országokban alszanak a legjobban a világon

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az alvás, amely életünknek körülbelül egyharmadát teszi ki, alapvető feltétele annak, hogy megőrizzük az egészségünket. Ennek ellenére meglepően keveset tudnak róla. Különösen csekély információnk van arról, hogy az alvás miként változik az egyes országokban. Azt tudjuk, hogy Kelet-Ázsiában az emberek általában kevesebbet alszanak, mint Amerikában vagy Európában, de azt nem, hogy vajon az alvásminőségük jobb-e vagy sem. Felmérések azt mutatják, hogy egyes országokban éjszakai baglyok élnek, más országokban azonban inkább pacsirták az emberek. Ám, hogy ennek mi az oka, továbbra is kérdés.

A választ legutóbb szingapúri és finn alvástechnológiával foglalkozó szakértők kutatták, akik 2021 januárja és 2022 januárja között 220 ezer ember alvási szokásait vizsgálták meg 35 országban. 

A kutatók alváskövető alkalmazásokat használtak

Míg korábban az alváskutatók olyan adatokra támaszkodtak, melyeket kevés embertől, de egyetlen időpontban gyűjtött felmérés alapján kaptak meg, addig a most közzétett adatok olyan alváskövető alkalmazásokból származtak, melyek objektíven tudták nyomon követni az alvási szokásokat nagyobb létszámú felhasználó esetén is. Az applikációk viszonylag hosszú időn keresztül rögzítették egyebek között a vizsgálatban részt vevők mozgását, pulzusát és testhőmérsékletét. Az adatok alapján a kutatók elkészítették az országok alvási indexét.

Alvásfigyelő applikációk adatai segítették a kutatóknak megtalálni a legjobb alvókat
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

Az ázsiaiak alig hat órát alszanak

A kutatók azt találták, hogy az alvási szokások országonként jelentősen eltérnek. Ahogy az várható volt, a legrosszabbul alvók főként az ázsiai országokban élnek, ahol egy tipikus hétvégi éjszakán az emberek kevesebb mint hat és fél órát szunyókálnak – nagyjából 30 perccel kevesebbet, mint a világ többi részén.

A világon Ázsiában alszanak a legkevesebbet az emberek
Fotó: Filmstax / Getty Images Hungary

A legjobb alvók főként az észak-európai országokban Észtország, Finnország, Írország és Hollandia, valamint Ausztráliában és Új-Zélandon vannak, ahol a kutatásban részt vevők átlagosan legalább hét órát pihentek éjszakánként.

Az említett országokban a lefekvési és az ébredési idő általában megegyezett, csak az ázsiai emberek aludtak el 35 perccel később, mint az átlag, ennek ellenére körülbelül ugyanabban az időben ébrednek fel, mint a világ többi pontján mások.

A munka fontos tényezője az alvási szokásoknak

A világméretű vizsgálatból az is kiderült, hogy az alvás mennyisége egyenesen arányos az alvás minőségével. Korábbi kísérleti kutatások kimutatták, hogy ha kevesebb időnk van az alvásra, akkor hajlamosak vagyunk abból a legtöbbet kihozni, vagyis nagyobb arányban töltjük alvással, mint a bárányok számolgatásával a pihenésre szánt időt. A szingapúri és finn tudósok tanulmánya azonban épp ennek az ellenkezőjét igazolta.

Az ázsiai emberek nem csak később fekszenek le és kevesebbet alszanak, mint a világ más részein élők; több időt töltenek hánykolódással is.

Az alvásuk is sokkal kevésbé egyenletes. Azt gondolnánk, hogy ez a hét közbeni, pihentetőnek egyáltalán nem nevezhető alvás a hétvégén több alváshoz vezethet, amikor az emberek szerte a világon hajlamosak akár fél órával is tovább aludni. A szerzők azonban azt találták, hogy bár az ázsiai alvók kevesebbet szunyókálnak hét közben, mint az európaiak, szombaton és vasárnap sem hozzák be a lemaradásukat.

A muzulmán vallás megköveteli a reggeli imát, emiatt a vallás követői kevesebbet alszanak
Fotó: Grant Faint / Getty Images Hungary

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a társadalmi tényezők – beleértve a gyermeknevelést, a munkavégzést és a kulturális szokásokat – sokkal fontosabbak lehetnek az alvás szempontjából, mint azt korábban gondolták. 

Ilyen például a hajnali ima, ami a muszlim országokban akadályozhatja az alvást. Ugyanez igaz a délutáni sziesztákra a mediterrán országokban, például Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban. 

A kutatók azt feltételezik, hogy a munka különösen fontos szerepet játszik az alvási szokások kialakításában világszerte. Megjegyezték továbbá, hogy az időfelhasználás szoros kapcsolatot mutat a hosszú munkaidő és a rövid alvás között. A dél-koreai munkások az ünnepnapokat beleszámítva is átlagosan heti 36,5 órát dolgoznak, míg a hollandok mindössze 27 órát. Nem csoda hát, hogy a koreaiak éjszakánként 40 perccel kevesebbet pihennek.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.