Ezért fáj annyira, ha beütöd a lábujjad

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nem csak te érzel pokoli kínt, amikor véletlenül belerúgsz az ágy vagy a szekrény sarkába. Most megtudhatod, mivel magyarázható a lábujjakból sugárzó, elviselhetetlenség határát súroló fájdalom.

A lábujjak beverése csak ritkán jár komoly sérüléssel, viszont roppant fájdalmas tud lenni, és hosszú percekig tartó kellemetlen, sajgó érzést hagyhat maga után. Lássuk, hogy ilyenkor pontosan milyen folyamatok játszódnak le a háttérben, illetve milyen esetben érdemes orvoshoz fordulni.

Az agyadra megy a fájdalom

Az emberi testben az úgynevezett nociceptorok közvetítik a fájdalmat. Ezek a bőrhöz, az izmokhoz és a belső szervekhez csatlakozó idegsejtek lényegében a sérült sejtek által kibocsátott jelekre reagálnak.

A nociceptorok különböző típusai különböző jellegű károsodásokhoz kapcsolódnak. A forró serpenyő megérintése például a hőnociceptorokat aktiválja, míg a lábujjak beütése a nyomásra, a vágásokra és a sebekre érzékeny mechanikus nociceptorokat hozza működésbe.

A lábujjak sérülése rendkívüli fájdalommal jár
Fotó: Kittima Krammart / EyeEm / Getty Images Hungary

Amikor a mechanikus nociceptorok aktiválódnak, üzenetet küldenek a gerincvelőt behálózó idegrostok kötegeibe, majd a jelek innen a talamusznak nevezett információs csomóponton keresztül áthaladva közvetlenül az agykéregbe jutnak.

Az agykéregnek azon része, amely az érintésre, a hőhatásokra és a fájdalomra reagál, egyfajta fejpántként fut végig az agyon, egyes szakaszai pedig különféle testrészeknek vannak alárendelve. A lábfejekhez és lábujjakhoz tartozó régió a közepén található, ahol az agy két fele találkozik.

A szenzoros fejpántként elképzelhető részen az ultraérzékeny arc, száj és kezek foglalja el a legtöbb helyet, de a lábaknak így is jelentős terület jut a kevésbé érzékeny törzshöz és végtagokhoz képest, ami a lábfejben lévő receptorok nagyobb mennyiségét tükrözi.

Elhúzódó fájdalom esetén indokolt lehet az orvosi vizsgálat
Fotó: Solskin / Getty Images Hungary

A lábujjak beütéséből fakadó kellemetlenségeket tovább fokozza, hogy a fájdalmat közvetítő jelek nem egyszerre érkeznek az agyba. A kezdeti éles fájdalomért a vékony zsírrétegbe burkolt „A-delta rostok” felelősek, amelyek rendkívüli hatékonysággal továbbítják a jeleket. A másodpercekkel később jelentkező tompa, sajgó fájdalom ezzel szemben a kevésbé hatékony „C” rostokból ered, melyeknek idegvégződései széles területet fednek le.

Ez a fájdalom súlyosbodhat, ha a sérülést gyulladást váltja ki.

Azért is fáj jobban, mert a lábujjaid védtelenek

Fontos kiemelni, hogy a lábakban lévő nociceptorok különösen érzékenyek a fizikai traumákra – főleg a lábujjak tekintetében – hiszen kevés bennük a zsír, ami tompíthatná az ütést.

Amikor beütöd a lábujjad, a sérülékeny idegrostokat a testsúlyod két-háromszorosának megfelelő erőhatás éri, ráadásul ez egy apró felületre összpontosul.

Szerencsére az erős fájdalom általában perceken belül elmúlik. Ritkább esetben azonban a trauma súlyos szövetsérülést, ficamot, csonttörést vagy ízületi elmozdulást okozhat. Ha a fájdalom napok után sem szűnik meg, és/vagy a lábujj mozgatására fokozódik, az komolyabb sérülés jele lehet, ezért érdemes lehet orvoshoz fordulni.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.