Vannak olyan betegségmegelőző állapotok vagy tünetet még nem adó betegségek, amelyek gátolják az életmódváltás eredményességét, és laborvizsgálattal kimutathatóak.
A testsúlycsökkentés, a fokozott fizikai aktivitás és az étrend kiegyensúlyozása a krónikus betegségek megelőzésének és kezelésének egyik alappillére. Az emberek egy része megfelelő motiváció és erőfeszítés ellenére sem ér el érdemi javulást. Ennek hátterében gyakran olyan, kezdetben tünetmentes eltérések állnak, amelyek laborvizsgálattal már a folyamat elején azonosíthatók – olvasható a Weborvos cikkében.
Rejtett laboreltérések, amelyek befolyásolják az életmódváltás eredményességét
Átfogó laborvizsgálatok során nem ritkán derülnek ki olyan eltérések, amelyek önmagukban még nem okoznak markáns panaszt, ugyanakkor jelentősen befolyásolják az energiaszintet, a terhelhetőséget vagy a testsúly alakulását. Ide tartoznak többek között: a szénhidrát- és zsíranyagcsere zavarai, a pajzsmirigy működési eltérései, bizonyos krónikus, alacsony fokú gyulladásos folyamatok, valamint vitamin- és nyomelemhiányok.
Ezek jelenléte mellett az intenzív edzés vagy a szigorú diéta nemcsak hatástalan lehet, hanem akár túlzott terhelést is jelenthet a szervezet számára.
Az utóbbi években egyre több adat utal arra, hogy a metabolikus és hormonális eltérések már a klinikai tünetek megjelenése előtt mérhető változásokat okoznak a terhelhetőségben és befolyásolják, hogy mennyire hatékonyan reagál a szervezet a fizikai és életmódbeli erőfeszítésekre. A korai inzulinrezisztencia, a szubklinikus pajzsmirigy-eltérések vagy az alacsony fokú gyulladásos aktivitás például önmagukban is csökkenthetik a fizikai teljesítményt és rontják az életmódváltásra adott válaszreakciókat, miközben ezek az állapotok adott esetben még semmilyen tünetet nem okoznak.
Ha érdekel, hogyan lehet az eredmények alapján hatásosra tervezni az életmódváltást, ajánljuk a Weborvos cikkét.
