A méhnyakrák az egyik leginkább elterjedt ráktípus a nők között, amelynek igen magas a halálozási aránya, ám ha időben felismerik, még jó eséllyel gyógyítható lehet. Ezért is fontos felismerni korai jeleit. Kevesen tudják, de ide tartozik a lábduzzanat vagy a lábdagadás is.
A méhnyakrák leggyakrabban a 30–35 év közötti korcsoportban fordul elő. A betegség ellen az egyik legjobb védekezési forma a szűrővizsgálat, mellyel a betegség meg is előzhető, a korai jelek felfedezésével pedig eredményesen gyógyítható.
Évente egyszer el kell menni az orvoshoz
Panasz- és tünetmentesség esetén is a nőknek évente egyszer ajánlott nőgyógyászati szűrővizsgálaton részt venni, amikor az orvos sejtmintavétellel elvégzi a méhnyakszűrést. A kóros elváltozások korai felismerése kulcsfontosságú, mert így megelőzhető a méhnyakrák. Ha azonban a rák előrehaladott, fontos tisztában lenni a tünetekkel, melyek érinthetik a lábakat, a hátat és a bélrendszert is.
Ezek a méhnyakrák tünetei
A méhnyakrákra figyelmeztető korai tünetek közé tartozik a menopauza utáni vagy a ciklusok között jelentkező vérzés; a közösülés során jelentkező fájdalom és az azt követő vérzés; szokatlan folyás a hüvelyből; a szokásosnál erősebb vagy hosszabb ideig tartó menstruáció.
Az előrehaladott állapotban lévő daganatra utalhat a lábfájdalom és a lábduzzanat. Ez akkor jelentkezik, amikor a kismedencei daganat, például a méhnyakrák felnyomja a medencét, ami nyomást gyakorol az idegekre, ez pedig fájdalmat, duzzanatot vagy mindkettőt okoz a lábban.
A daganat hatására romlik az alsó végtag vérellátása, és emiatt ödémásodás, lábdagadás, fájdalom alakulhat ki.
De nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, ha a szokásosnál fáradékonyabbak vagyunk, vagy gyakori deréktáji fájdalommal küzdünk. Ugyanis a daganat szintén nyomhat olyan idegeket, amelyek az említett kellemetlenségeket okozzák.
A fájdalom időnként kisugározhat a hát alsó szakaszába is.
De méhnyakrákra utalhatnak a bél- és hólyagtünetek is a fájdalmas vizeléssel vagy székletürítéssel, valamint a bél- és hólyagszabályozás elvesztésével.
Mi okozza a méhnyakrákot?
A méhnyakrákot szinte mindig a humán papillomavírus (HPV) okozza. A HPV nagyon gyakori, élete során a nők 80 százaléka találkozik vele, és többségében az emberi szervezet képes megküzdeni vele. Ha az immunrendszer erre nem képes, akkor fordul elő, hogy bizonyos típusú HPV méhnyakrákhoz vezethet.
A HPV-fertőzés szűrővizsgálat nélküli diagnosztizálását nehezíti, hogy a vírusfertőzésnek nincsenek tünetei, és ez tovább növeli a rendszeres méhnyak-szűrővizsgálatok fontosságát.
A HPV-n kívül méhnyakrákhoz vezethetnek még egyéb megbetegedések is. Ilyen például a policisztás petefészek-szindróma (PCOS) vagy az endometriózis, ugyanis az érintett nők a rendszertelen menstruáció során gyakran tapasztalhatnak fájdalommal és szokatlan vérzéssel együtt járó tüneteket. Ezekben az estekben fontos felmérni, hogy az említett tünetek súlyosbodnak-e.
Kockázati tényezőt jelent továbbá a rendszeres dohányzás, a méhnyakvizsgálat elmulasztása, a 35 évnél magasabb életkor, fogamzásgátló több mint öt éven túli használta, családban korábban előforduló méhnyakrák elsőfokú rokoni ágon.
Tudtad, hogy a lábdagadás a szívelégtelenség jele is lehet? Erről itt írtunk bővebben.
