A jó idő visszavonhatatlanul megérkezett, egyre több időt töltünk a természetben, és egyre többet találkozunk azokkal a rovarokkal, amelyektől okkal tarthatunk. Kullancs, szúnyog, darázs: mutatjuk, mire figyelj oda velük kapcsolatosan!
Ahogyan egyre többet hallunk arról, milyen betegségek terjesztésére képesek ezek az állatok, úgy tartunk tőlük egyre inkább – és valljuk be, joggal tesszük ezt. A kullancsról már mindenkinek eszébe jut a Lyme-kór, de ennél jóval több veszélye van az állattal való találkozásnak, és a szúnyog vagy a darázs sem olyan ártatlan, mint amilyennek tűnik.
A kullancs újfajta betegségeket hozhat
Kezdjük a kullanccsal: hazánkban alapvetően kétféle betegséget terjeszt ez az állat. Az egyik a fent már említett Lyme-kór, amelyet védőoltással nem lehet megelőzni, az egyetlen védekezési mód ellene a csípés elkerülése. Amennyiben ez nem sikerült, és Lyme-kórt terjesztő állat fúrta be magát bőrünk alá, jó eséllyel
megjelenik majd a csípés helye körül egy jellegzetes folt, amely általában ovális alakú és egyre nő, de kokárdafolt is lehet.
Ezért is érdemes megjegyezni, hol találtunk magunkban kullancsot, és figyelni a területet. A fertőzés korai kezelése antibiotikummal megelőzheti a súlyos szövődmények kialakulását: ha ez nem történik meg, életre szóló betegség lehet a vége, ahogyan arról kolléganőnk is beszámolt nemrég.
A kullancs terjesztette enkefalitisz, azaz vírusos agyvelőgyulladás ellen van oltás gyereknek, felnőttnek egyaránt: a természetet gyakorta járó embereknek érdemes felvenniük az oltásokat és megfelelő rendszerességgel emlékeztetővel megerősíteniük a védelmet, mert a betegség gyógyítására nincsenek jelenleg eszközeink. Az első fázis észrevehetetlenül zajlik le, láz, fejfájás, levertség kíséri néhány napig.
A második fázis tarkómerevséget, aluszékonyságot, bénulást is hozhat, a maradványtünetek egy egész életen át elkísérhetik a beteget, jelentős életminőségbeli hanyatlást jelentve.
Itt ugyanakkor még nem ér véget a riasztó lista: a krími-kongói vérzéses láz néven ismert betegséget is ez az állat terjeszti, a Balkánon, Spanyolországban, Oroszországban és Törökországban is előfordultak már esetek. A kullancs terjesztette visszatérő láz főleg a mediterráneumban fordul elő, de akár babeziózist is okozhatnak a vérszívók emberen is.
Már a szúnyog sem biztosan ártalmatlan
A múltban ahhoz szoktunk hozzá, hogy bár a szúnyogcsípések meglehetősen kellemetlenek lehetnek, főként az erre érzékeny bőrűeknél fájdalmasan lüktető, piros, kemény udvaruk is kialakulhat, azért nem kell tőlük félni. A globális felmelegedés „jóvoltából” ideje leszámolni ezzel a naiv feltételezéssel.
Új szúnyogfajok is megjelentek ugyanis a kontinensen, melyek új megbetegedéseket is hoztak magukkal. A tigrisszúnyogok a dengue-láz mellett a nyugat-nílusi vírust és a chikungunya-lázat is terjesztik. Egyelőre itthon még nem kell attól tartanunk, hogy meg is fertőznek minket ezekkel, de a klímaváltozás további hatása révén elképzelhető, hogy valós fenyegetést jelent majd ez a három, jelenleg még nagyon egzotikusnak és távolinak tűnő betegség is.
A darázsra az anafilaxia miatt kell figyelni
A darázstól sokan tartunk ösztönösen – pedig allergiás reakciót csak a felnőttek 3-5 százaléka produkál csípésüket követően. A kis, helyi reakció a legtöbb esetben néhány napig kellemetlen, az egy-két centis duzzanattal nem kell komolyabban foglalkozni. Érzékenyebbek bőrén akár tízcentis pukli is kialakulhat, ami meglehetősen fájdalmas, és akár egy teljes testrészt érint. Erre már érdemes vény nélkül kapható antihisztamint is bevetni, de valóban aggódni csak az anafilaxia miatt kell.
Ez 5-10 perc vagy egy óra alatt alakulhat ki, testszerte kiütések lepik el az érintettet, végtagjai felduzzadnak, legyengül, hányingert érez és szédül. Nehezen vesz levegőt, sokk is kialakulhat nála: ilyenkor azonnal hívni kell a mentőt.
A rossz hír az, hogy bármilyen életkorban jelentkezhet az első ilyen súlyosságú reakció: az ismerten anafilaxiás allergiások az ételallergiásokhoz hasonlóan önbelövő eszközt kapnak, mely adrenalinnal kezeli az állapotot.
Így előzd meg a csípéseket
Legjobb, ha távol tartjuk őket magunktól, de ez nem minden esetben lehetséges. Kullanccsal, szúnyoggal szemben alkalmazhatunk akár illóolaj, akár vegyi anyag alapú sprayt, használhatunk ultrahangos riasztót, és fel is öltözhetünk, hogy fizikai akadálya legyen a csípésnek. Otthonunkat szúnyoghálóval és szúnyogriasztó berendezésekkel felszerelve próbálhatjuk meg kivédeni, hogy a kis szárnyas ellenségek bejussanak, de mit tehetsz a darázzsal szemben?
Nem sokat, de azért a háló tőle is véd, és érdemes arra is odafigyelni, hogy kertedben ne legyen pangó víz, abba ugyanis nemcsak a szúnyog petézik bele, hanem a darázs is rájár nagy szárazság idején, hiszen szomjas. Amire érdemes még odafigyelni, az a darázsfészek: ha ilyet találsz, érdemes eltávolítani vagy akár szakemberrel eltávolíttatni. Ehhez szükséges lehet a védőfelszerelés, ezért ne vágj bele a műveletbe gondolkodás nélkül, mert talán így ér majd baj.
