Új ajánlást adott ki az Egészségügyi Világszervezet, azt javasolják, hogy a hagyományos konyhasó helyett sópótló termékeket használjunk. De mik ezek az alternatív sók, és milyen egészségügyi előnyük van?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelve szerint naponta legfeljebb 5 gramm sót kellene fogyasztaniuk a felnőtteknek. Ehhez képest Magyarországon ennek csaknem a háromszorosa, 14,3 gramm a napi sóbevitel fejenként. Pedig jól tudjuk, ez milyen problémákkal jár, széles körben ismert a túlzott sóbevitel egészségkárosító hatása: fokozza a szív- és érrendszeri megbetegedések, különösen a stroke kockázatát, hajlamosít a daganatos megbetegedésekre, főként a gyomor-, a máj-, a tüdő- és a veserák esélyét növeli.
Ragaszkodunk a hagyományos sóhoz, de létezik alternatíva
A sóval szinte kizárólag nátrium-kloridot viszünk be a szervezetünkbe, ennek nagyobb része a feldolgozott élelmiszerekből származik. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az utólagos sózást sem, ami egyéntől függően a sóbevitel 6-20 százalékáért felelős.
A WHO becslése szerint évente 1,9 millió haláleset köthető a túlzott sófogyasztáshoz világszerte.
A szervezet tagállamai még 2013-ban elfogadtak egy irányelvet, amely szerint 2025-re 30 százalékkal kellene csökkenteni a lakosság sófogyasztását. Ám a cél elérése nagyon nehéznek bizonyult, így a dátumot 2030-ra módosították.
A fő problémát az a nyilvánvaló dolog jelenti, hogy ha kevesebb sót használunk, akkor megváltozik a megszokott ételeink íze, ami sokakat már a kezdeteknél elriaszt a változtatástól, és el sem jutnak odáig, hogy újragondolják a főzési szokásaikat. Arról nem is beszélve, hogy az élelmiszeripar sem sürgeti a termékeik újragondolását.
Létezik viszont egy sópótló termék, amivel úgy helyettesíthető a nátrium-klorid, hogy a megszokott ízélmény is megmarad: ez a kálium-kloriddal dúsított só.
Új ajánlás a sófogyasztással kapcsolatban
A napokban a WHO kiadott egy ajánlást, amelyben azt szorgalmazza, hogy minél többen cseréljék le a háztartásukban a hagyományos konyhasót kevesebb nátriumot tartalmazó változatra. Az efféle alternatív sók lényege, hogy a nátrium-klorid egy részét valamilyen más anyaggal helyettesítik. Ez általában a kálium-klorid, mivel így lehetséges a megszokott íz reprodukálása.
A kálium egyike a hét létfontosságú makroelemnek, amely számos alapvető élettani funkcióban vesz részt. Optimális napi bevitele 0,8 és 1 milligramm között változik, felnőtteknél a javasolt maximális napi mennyisége 3,5 gramm. Gazdag káliumforrást jelentenek a friss gyümölcsök (banán, sárgabarack, narancs), a zöld leveles zöldségek (brokkoli, paradicsom), a sovány húsok, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a hüvelyesek, valamint az olajos magvak (mák, mandula). Bár kiegyensúlyozott táplálkozás mellett bevihető a szükséges mennyiség, világszerte sokan nem jutnak elegendő káliumhoz.
Persze a káliumbevitelt sem szabad túlzásba vinni, valamint az előrehaladott vesebetegségben szenvedők sem használhatnak káliummal dúsított sópótlót. Bár ez csak az emberek kis hányadát érinti, fontos, hogy a termékeken feltüntessék a figyelmeztetéseket és az esetleges kockázatokat.
Duplán egészséges, ha sóhelyettesítőt használsz
Az egészséges felnőtteknél viszont a káliummal dúsított sóval két legyet lehet ütni egy csapásra: miközben alacsonyabb lesz a nátriumbevitel, a szervezet több káliumhoz jut, ami számos előnyős egészségügyi hatással jár. Nemcsak csökken a vérnyomás, hanem a szívproblémák és a stroke kockázata is. Ezzel több millió ember életét lehetne megmenteni a világon.
Egy kínai kutatásban 21 ezer olyan embert vizsgáltak, akinek volt már stroke-ja, vagy magas vérnyomással küzdött. Az alanyok egy része hagyományos konyhasót használt, míg a többiek sóhelyettesítővel főztek, tartósítottak, ízesítettek mindent. A résztvevők egészségi állapotát a következő öt évben nyomon követték, ebben az időszakban több mint háromezren kaptak stroke-ot. Kiderült, hogy azoknál, akik a káliummal dúsított sót használták, 14 százalékkal csökkent a stroke kockázata, 13 százalékkal a szív- és érrendszeri betegségek összesített esélye és 12 százalékkal a korai halálozás kockázata.
Egyelőre drága egészségmegőrző termékként árulják
Ezek alapján jogosan vetődik fel a kérdés, hogy ha ilyen előnyökkel járnak a sóhelyettesítő termékek, akkor miért nem ezeket használja még mindenki. Főleg, ha azt is hozzátesszük, hogy akik kipróbálták a kálium-kloridos sót, azoknak a 90 százaléka öt évvel később is ragaszkodott hozzá.
Az egyik ok, hogy a káliumos termékek drágábbak, mint a hagyományos konyhasó. Nem olyan nagyon sokkal, körülbelül másfél-kétszeresébe kerül maga az anyag, ám gyakran jóval drágábban, a tehetősebb egészségtudatos célcsoportnak beárazva kerül a boltok polcaira.
Egy 2021-es kutatás szerint az alacsony nátriumtartalmú alternatív sókat csak 47, főként magas vásárlóerővel bíró országban reklámozták, az árcédulán pedig olykor 15-szörös összeg is szerepelt a konyhasóhoz képest. Vagyis az áttörésre még várni kell, és ehhez a vásárlókon kívül a gyártókra és az egészségügyi kormányzatokra is szükség lesz.
Szeretnél kevesebb sót fogyasztani? Nézd meg mi történik, ha napi egy grammal kevesebb sót viszel be a szervezetedbe.
