Már az ókori rómaiak között is voltak, akik fonalakkal tisztították a fogaikat. Nekünk tucatjával állnak rendelkezésre a különböző fogselymek, mégsem élünk velük, pedig tudományosan igazolt, hogy rendszeres fogselymezéssel ötödére csökkenthetők a fogászati panaszok. Napi használatának olyan természetesnek kellene lennie, mint a dezodorénak – mondja a szakértő. Mutatjuk, mikor és hogyan szánjuk naponta 2 × 1 percet fogaink megóvására.
A rómaiak sok mindent jól csináltak, amit utánuk századokig tartott újrafelfedezni. Mennyi időt és fogat elpazarolhatott azóta az emberiség? Elég a rossz fogazatú XIV. Lajosra gondolni, akinek szuvas fogai miatt olyan kellemetlen volt a lehelete, hogy udvartartásának tagjai sem tudták őt megközelíteni – meséli dr. Szomolányi Gy. István, a fog- és szájbetegségek szakorvosa, a fogselyem használatának elkötelezett élharcosa.
Szakértőnk nem győzi hangsúlyozni a fogselyem előnyeit:
ez a fogak közötti területek tisztításának egyetlen módja! Alapvető napi szájhigiéniás tevékenység kellene, hogy legyen! Naponta kétszeri alkalmazása, ami összesen nem vesz több időt igénybe egy-két percnél, nagyon sok kellemetlenségtől kímél meg, jelentősen csökkenti a fogászati panaszok kialakulását.
Ezért minden fogászati tankönyvnek ezzel kellene kezdődnie, és a szakmának is jobban fel kellene hívnia a páciensek figyelmét ennek fontosságára, de az biztos, hogy ha használata méltó módon elterjedne, jóval kevesebb dolga lenne a fogorvosoknak. Arra figyelmeztet, nehogy úgy járjunk, mint I. Nagy Péter orosz cár emberei. A cár ugyanis hobbifogorvos volt, aki rajongott e tudományért, ezért udvartartásának embereit sorra rábeszélte, hogy azok rossz fogait hadd húzza ki őfelsége személyesen. Ki mondhatott vajon erre nemet? Csak az tehette volna, aki rendszeresen fogselymezik!
A helyes napi rutin
- Az esti fogmosás előtt javallott a fogorvos szakember szerint az összes fogközön végigmenni fogselyemmel. A fogkefe használatát természetesen nem helyettesíti, úgyhogy fogselymezés után következik a fogmosás, majd ideális esetben egy korty szájvízzel öblítés.
- Reggeli után újra fontos lenne fogselymet használni a fogmosás előtt, majd napközben igény szerint. A teljes fogsoron szakszerűen és hatékonyan végigmenni a megfelelő gyakorlat megszerzése után szinte másodpercek kérdése, de egy perc biztosan bőven elegendő rá.
Házi kísérlet
Egy könnyű kísérlettel magunk is meggyőződhetünk arról, milyen fontos munkát is végez fogaink között a fogselyem. Dr. Szomolányi Gy. István fogorvos szakértőnk arra biztat, próbáljuk ki:
egy étkezést követően, először fogkefével végezzük el hagyományos módon a fogmosási rutinunkat, majd utána használjunk fogselymet. A fogorvos több évtizedes szakmai gyakorlattal biztos benne, hogy meglepő eredményt tapasztalunk majd, ugyanis a fogselyem sokkal hatékonyabban távolítja el a láthatatlanul apró ételmaradékokat is, amitől a fogak közét egy fogkefével végzett alapos fogmosás nem képes megszabadítani.
Tévhitek:
- Nem kell hozzá extra kézügyesség.
- Nem nehéz megtanulni a használatát.
- Nem vesz sok időt igénybe.
- Nem csinál rést a fogak közé.
- Ha jó minőségű, nem szakad el könnyen.
Tények:
- A legtöbb problémával járó kontaktpontos, vagyis a fogak érintkezéséből adódó szuvasodás megelőzhető használatával.
- Az alsó első fogak nyelv felőli felszínén megakadályozza a fogkőképződést.
- Megóv a fogrögzítő rendszer (íny, gyökérhártya, csont) betegségeitől.
- A fogpiszkálóval szemben az érintő vagyis összeérő fogak esetében is hatékonyan alkalmazható.
- Nincs semmilyen káros mellékhatása.
- Társaságban használni illetlenség, sőt, nem is higiénikus. Kivételt képez az erre a célra kifejlesztett, fogpiszkáló markolatába erősített fogselyem.
- Leghasznosabb 12 és 18 éves kor között rutinra váltani napi használatát, és alig lesz szükség fogorvosra.
- Aki egyszer megtapasztalja áldásos hatását, nem tud majd nélküle élni.
Valahogy nálunk ez nem megy
Svájcban az elitebb magániskolákban tananyag a fogselyem használata a napi szájhigiéniás rutin részeként, Nyugat-Európában a „dental nurse”, vagyis a fogászati asszisztens be sem engedi a pácienst a fogorvoshoz, ha nem tudja helyesen alkalmazni ezt a cérnavékony, jó esetben viaszos madzagcsodát. Amerikai egyetemek pedig ebben látják a fogászati panaszok megelőzésének kulcsát – tudjuk meg dr. Szomolányi Gy. István fogorvos professzor szakértőnktől. A tájékozott, széles műveltségű fogorvos figyelmét erre az áldásos hatású kis zsinórra mégsem a fogászati tankönyvek hívták fel közel 65 évvel ezelőtt, hanem egy lelkiismeretes és sokoldalú általános iskolai természetrajz-tanítója, Bargár Emil, aki 1957-ben, a fiúiskola egy egészségtanóráján azt tanácsolta kisdiákjainak: „Fiúk! Szoros fogúaknál mindig legyen egy kis cérna!”
