A legújabb testképzavarok, és amit rejtenek ezek az érdekes idegen szavak

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha azt mondjuk, anorexia, már mindenki tudja, miről beszélünk. De ha azt mondjuk, izomdiszmorfia, exorexia vagy orthorexia nervosa, az már kevésbé egyértelmű. Utánajártunk, mit is jelentenek ezek pontosan, és miért veszélyesek.

Izomdiszmorfia

A testképzavart 1993-ban írták le, és fordított anorexiának is szokták hívni. Az izomdiszmorfia tünetei ugyanis éppen ellentétesek a női anorexiához képest. A tünetegyüttes izmos, testépítő férfiakra jellemző, akik soványnak tartják magukat, ezért egyre nagyobb és nagyobb testméretekre törekszenek.

Érdekesség, hogy általában magasan pozicionált férfiakról van szó, akik anyagilag is megengedhetik maguknak a korlátlan edzést, a speciális ételeket és a különböző szteroidok fogyasztását. Ennek a jelenségnek tehát az a lényege, hogy az izomtömeget a betegek kisebbnek érzik, mint ami a valóságos állapot.

Egyik változata a testzsírfóbia, amelynek hátterében az attól való félelem áll, hogy a test zsírtartalma a kívánthoz képest túlságosan magas. Ezek a betegek szigorúan és kényszeresen zsírmentes étrendet követnek. Testépítést is azért folytatnak, hogy az izmaik szálkásak legyenek, azaz náluk nem feltétlenül az izomtömeg növelése a cél. 

Veszélye, hogy nagyon kevesen ismerik fel, ezáltal kevesen fordulnak orvoshoz, és általában a beteg környezetének sem tűnik fel, hogy már kényszerességről van szó.

A kórkép hátterében gyakran a férfiidentitás zavarai, önértékelési zavarok, a partnerkeresés problémái állnak.

Exorexia

Az exorexia az a jelenség, amely 

sokszor hétköznapi, egészséges életmódra való törekvéssel indul, de egy ponton túl az edzés válik az érintett életének értelmévé,

egyetlen meghatározó tevékenységévé. Lényege tehát a túlzásba vitt testmozgás, és ennél a testképzavarnál leginkább a fiatal nők veszélyeztettek. Ugyanis hiába a már-már mértéktelen testmozgás, a beteg továbbra sem elégedett a külsejével, rosszabb esetben továbbra is kövérnek látja magát. A betegség során egyre gyakoribb, egyre hosszabb és egyre kimerítőbb edzések követik egymást, a beteg viszont nem érzi a jelenséget kórosnak, hiszen ő csupán egészséges és csinos szeretne lenni.

Az edzés a beteg számára egyfajta függőséget okoz, hiszen ha véletlen egy nap elmarad, akkor máris olyan pszichés tünetek jelennek meg, mint a szorongás, feszültség, ingerlékenység.

A probléma késői felismerése, így az addigra már túlzott mértékű fogyás, a test energiatartalékainak felélése, a mértéktelen sportolás okozta ortopédiai elváltozások sajnos a beteg testi épségét veszélyeztetik.

Orthorexia nervosa

Az orthorexia nervosa tünetegyüttest 1997-ben írta le Steven Bratman amerikai orvos, aki saját maga is ebben a testképzavarban szenvedett. Magyarul egészségesétel-függőségnek is hívjuk. Lényege, hogy 

a betegek kizárólag egészséges vagy annak tartott ételeket fogyasztanak, és egészségtelenül sok időt töltenek azok beszerzésével, valamint elkészítésével.

Nőket és férfiakat egyaránt érint, és a kórkép idősebb korosztályoknál is kimutatható. Érdekesség, hogy az egészségügyben dolgozók, azok közül is például a dietetikusok fokozott kockázattal vannak kitéve ennek a testképzavarnak. Az orthorexia nervosa és az izomdiszmorfia terápiája hasonló elveken nyugszik: a pszichés okok feltárása mellett az ételekkel, táplálkozással, egészséges életmóddal kapcsolatos téveszmék korrekciója kiemelten fontos.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Reiber Gabriella
Reiber Gabriella
Magazinportfólió-igazgató
Reiber Gabriella az ELTE Bölcsészettudományi Kara után újságíróként kezdte pályáját, később az Oktatási és Kulturális Minisztérium, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikációs szakértője, végül az egyetem marketingvezetője volt. 2022 januárjában vette át a Dívány főszerkesztését, a kiadvány az ő vezetésével újult meg. Jelenleg az Indamedia Kiadó magazinszerkesztőségeinek munkáját irányítja magazinportfólió-igazgatóként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.