Meddig tart, mire lapos lesz a hasam? Kérdések, amiket sosem mertél feltenni az edződnek

Olvasási idő kb. 4 perc

A sporttal kapcsolatban sokakban még mindig megválaszolatlan kérdések lapulnak. Mennyi idő múlva látszik az edzés hatása? Miben mások az élsportolók, mint mi?

A szabadidős sporttevékenységek számos formáját élvezhetjük. Járhatunk egyedül úszni, futni, saját magunk alkotta programok alapján, ott vannak a szabadtéri kondiparkok, de elérhető már a személyi edzések mellett sok telefonos applikáció is, mely néhány adatunk megadása után megmondja, mit és mennyit mozogjunk, hogy közelebb kerüljünk céljainkhoz. Ezek a célok általában megegyeznek, esztétikus külső és egészséges test, minden sportoló erre vágyik. A program eredményes végrehajtásához is azonos attitűdökkel kellene bírnunk, azonban az egyéni eltérésekkel az online rendszerek nem nagyon számolnak.

Az edzésekkel kapcsolatos háttér-információk fontossága

Az élsportolók sikerei mindig a felkészülésen és az azt irányító személyen vagy csapaton múlnak. Foci, úszás, kézilabda, vívás, futás, gimnasztika, bármelyik sportot is említjük, a háttérben mindenhol ott van egy edző, aki buzdít, támogat, helyrerak, felemel vagy a földön tart. Ezt a személyt nem helyettesítheti senki és semmi. És biztosak lehetünk abban is, mi, akik csak a hobbisportolók vagyunk, hogy sokkal professzionálisabbak lehetnénk a magunk választotta mozgásformákban akkor, ha ott lenne velünk az a személy, akitől kérdezhetünk, aki elmondja, mire számíthatunk, ha hozzuk a tervezettet. Erre általában nincs lehetőségünk, egy vezetett csoportos edzés is gyakran kimerül 60 percben a végrehajtásban, pedig mennyivel könnyebb lenne nekiveselkedni úgy a kihívásoknak, ha tudnánk némi háttér-információt a lehetőségeinkről, és ha a fejünkben megfogalmazódó kérdésekre kapnánk is válaszokat.

A kérdés, amit minden edzőnek felteszünk: meddig tart, mire formába lendülök?
Fotó: elementals / Getty Images Hungary

Mi kell ahhoz, hogy kitartóak, bajnok típusúak legyünk? 

Az egyik legnehezebb dolog a motiváció fenntartása, és eljutni ahhoz, hogy minden enerváltság vagy fáradtság ellenére fel tudjuk venni a tornaruhát. Ez igazából nem is fizikai adottságokon múlik, sokkal inkább fejben dől el. A motiváció és a kitartás fokozásával a sportpszichológia foglalkozik. Ez a tudományterület definiálja a bajnok típus attitűdjeit, aki győzelemre született, és aki mindig célirányosan halad a siker felé, mert birtokában van az ehhez szükséges jellemzőknek. Mit tud a bajnok? Pszichésen felkészült a sport jelentette kihívásokra, bízik magában, és tudja, a jelenleginél már oldott meg és még fog is megoldani nehezebb feladatokat is. Rugalmas, és alkalmazkodóképessége rendkívül fejlett, nem ijed meg attól, ha változtatni szükséges az előre eltervezetthez képest, éppen ezért jó a helyzetfelismerő és megoldó képessége is. Nem utolsósorban pedig bízik magában, a környezetében, sosem csak a jelenben gondolkozik, hanem reális rálátása van a jövő történéseire is, ami a sportteljesítményével kapcsolatos.

Nos, ezek egyike sem fizikai képesség függvénye, ezek fejleszthető és tanulható jellemzők, és ezek azok, amelyek birtokában tudatosul bennünk, hogy a kitartásunk és elköteleződésünk bokája nem fordulhat ki az első macskakőben megbotlás alkalmával. 

Mennyit kell edzeni, hogy végre lapos legyen a has és kerek a fenék?

Mindannyian, akik valaha már kezdtünk bele tornába, tapasztalhattuk, hogy az első 2-3 hét lendületét bearanyozzák az első sikerélmények is. Jön az izomláz, és már néhány edzés után érezzük, karcsúbbak vagyunk, feszesebbek, régen érzett izmaink visszajeleznek, hogy helló, itt vagyunk, köszi a törődést. Lelkesedésünk határtalan, pont eddig, mert ezután jön 4-5 hét érthetetlen és látszólag értelmetlen szenvedés, amikor a kezdeti sikerek után úgy tűnik, a befektetett munka ellenére nem történik az égvilágon semmi sem. Pedig ez nem így van, és mennyivel könnyebb lenne átvészelni ezt az időszakot úgy, ha tudnánk, mi is van e mögött. 

Az edzéselmélet az a tudományterület, ami a teljesítményünk optimális növelésével foglalkozik, figyelembe véve minden körülményt, adottságot és időtényezőt is. A csúcsteljesítmény elérését egyrészt meghatározzák velünk született, genetikailag kódolt adottságok és képességek, valamint az emberi szervezet alkalmazkodóképessége is. Fizikai aktivitás eredményeképpen nő a sejtek energiaszolgáltató elemeinek – mitokondrium és izomrost – a száma, az izomzat tartaléktápanyag-raktározó képessége, javul a vérellátás, emelkedik a myoglobinszint, így nő az oxigénraktározó képesség is. Ennek köszönhetően nő az izom mérete, ereje és a mi teljesítőképességünk is. Ehhez az eredményhez minimum 8-12 hét rendszeres edzés szükséges. Az első néhány hétben tapasztalt pozitív változás még nem izomtömeg-növekedés, csak a munka miatt javuló keringés és az izmok javuló tónusa következtében érezhető. Az izom alkalmazkodási ideje 6-8 hét. Tartós és látványos változás legalább 2 hónap befektetett munka után várható. Igaz, nem adják könnyen, de az egészségünk és megjelenésünk miatt az egyik legjobb befektetés, amit véghez vihetünk.

A fő kérdés: ha egyszer már megcsináltuk, edzés nélkül is konzerválható az állapot? 

Gondoljunk csak bele, szervezetünk az edzések kapcsán folyamatosan adaptálódik, hozzászokik az izomzatot érő terheléshez, így ugyanaz a terhelés a jövőben kisebb hatást vált ki, ám a teljesítőképesség ezzel párhuzamosan folyamatosan emelkedik. A teljesítményfokozó hatás kiváltásához a terhelést eleve fokozatosan emelni kell. Ha pedig abbahagyjuk a sportolást, inger hiányában az izmaink ellustulnak, és tömegük is csökkenni fog. Általában az erőnléti edzések abbahagyása után már 3-5 héttel megfigyelhető az izomvesztés, míg az állóképesség még ennél is hamarabb romlani kezd. Például már a futás kéthetes kihagyása után nehezebb újra pályára állni. Mivel a mozgás és a sportolás eleve az egészséges életmód nélkülözhetetlen eleme, így jobb, ha nem mondunk le róla, legalább szinten tartás céljából.

Bagyinka Tímea

A szerzőnk sportrehabilitációs és rekreációs szakember, Rectus diastasis master trainer, a LoveYourBelly módszer kidolgozója.

Bagyinka Tímea
Bagyinka Tímea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.