Ez történik a rákos sejtekkel, miután a kezelések elpusztították őket

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egyes kezelések elpusztítják a rákos sejteket. De mi történik ezekkel az elhalt sejtekkel? Valamint hogyan lehetséges, hogy olykor visszatér a rák?

Senki sem akarja megkapni azt a hírt, hogy ő vagy valamelyik rokona rákos beteg. Ennek a betegségnek a kezelése egy nagyon bonyolult folyamat, amit az orvosoknak meg kell tervezni. Számos eljárás és gyógyszer áll rendelkezésre a rák kezelésére, és még több van tanulmányozás alatt, kísérleti fázisban. Vannak olyan kezelések, mint a műtét és a sugárterápia, amelyek egy adott daganat vagy testrész kezelésére szolgálnak. A gyógyszeres kezelések (mint például a kemoterápia, az immunterápia vagy a célzott terápia) az egész testet érinthetik.

Mi történik az elpusztult rákos sejtekkel?

A kemoterápia például a tumorsejteket úgy öli meg, hogy a kezelés során önpusztításra készteti őket, így a tumorsejtek összezsugorodnak, és elpusztulnak. Amikor a rákos sejtek meghalnak, a membránjuk általában sérül, a haldokló sejt összezsugorodik, és membránjának darabjai leválnak. Ezáltal a sejtek belső alkotóelemei kiszivárognak, és vonzzák a sejttörmelék elnyeléséért felelős immunsejteket (fagociták). Ezek elnyelik az elhalt rákos sejteket, majd kisebb összetevőkre bontják őket, például cukrokra és nukleinsavakra, a DNS-ben található láncszerű molekulákra. Ezen a folyamaton keresztül az elhalt rákos sejtek újrahasznosulnak olyan összetevőkké, amelyeket más sejtek újra felhasználhatnak. Ezt a folyamatot apoptózisnak (programozott sejthalál) nevezzük, ebben az esetben a sejtkomponensek általában ilyen módon kerülnek újrahasznosításra, ahelyett, hogy a szervezet kiválasztaná őket.

A kemoterápia a tumorsejteket úgy öli meg, hogy a kezelés során önpusztításra készteti őket
Fotó: FatCamera / Getty Images Hungary

A rákterápiák néha más típusú sejthalált is kiválthatnak, például nekroptózist, amely során a sejtek zsugorodás helyett megduzzadnak, és szétpukkadnak, és a fagociták hatékonyan elnyelik az ilyen típusú haldokló sejteket is. A haldokló rákos sejtek azonban nem mindig távoznak „csendben”. Tanulmányok szerint a haldokló rákos sejtek a gyulladást kiváltó törmelék felszabadításával néha serkentik a túlélő rákos sejtek növekedését.

Túlélő rákos sejtek

Egyes rákos megbetegedések visszatérnek a kezelés után. Először az 1950-es években figyelték meg daganatos egereken. Egy 2018-as, egereken és laboratóriumi edényekben lévő sejteken végzett vizsgálat megállapította, hogy a sugárzás és a kemoterápia kiválthatja az immunsejtek által kibocsátott molekulák felszabadulását, amelyek fokozzák a gyulladást, ami néha támogathatja a tumor növekedését.

Egy másik, 2023-ban végzett tanulmány megállapította, hogy a haldokló rákos sejtek sejtmagjai néha megduzzadnak, és szétpukkadnak, DNS-t és más molekulákat szabadítva a környezetükbe. Egereknél ezek a kiömlött molekulák felgyorsították a rákos sejteknek az eredeti daganaton túlra történő terjedését. Ez a tanulmány kimutatta, hogy az élő rákos sejtek felismerik és reagálnak a haldokló társaik által közvetített jelekre. A haldokló sejtek üzeneteinek blokkolása segíthetne megakadályozni, hogy a kezelés után a rák újra megjelenjen.

Egyes rákos megbetegedések visszatérnek a kezelés után
Fotó: Carlos Duarte / Getty Images Hungary

A rák visszatérésének megértéséhez további kutatásokra van szükség

Ezek a tanulmányok segítenek megvilágítani a daganatsejtek halálának a rák progressziójában és a visszatérésében betöltött szerepét, azonban a tudósok még nem értik a haldokló ráksejtek jelátvitelének teljes jelentőségét. A további kutatások révén a tudósok célja, hogy jobban megértsék a rák hátterében álló biológiai mechanizmusokat, és ezáltal hatékonyabb kezeléseket fejlesszenek ki.

A kutatók kimutatták, hogy a legtöbb ultrafeldolgozott élelmiszer rossz hatással lehet az egészségünkre. Az alábbi cikkünkben összeszedtünk ötöt, amit érdemes kerülni.

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?

Világom

Változik a Nap „szívverése” – a Földön is érezni a hatását

A Nap belsejében folyamatos mozgás zajlik, de ennek intenzitása ciklikusan változik. A 11 éves ciklusoként egy aktívabb időszakot egy kevésbé aktív követ, ám az utóbbi két ciklus során valami elkezdett megváltoznil – ez pedig hatással van az „űridőjárásra” és a bolygónkra is.