Ha így kávézol, tényleg tönkreteheted a szívedet

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A kávé egészségességét illetően gyakoriak az ellentmondások. Egyes tanulmányok szerint jótékony hatással van a szervezetre, míg mások károsnak gondolják. Azonban egyben egyetértenek a szakértők, a cukros kávét jobb kerülni.

A mindennapi szokásaink hatással vannak a szívünkre, ezért fontos tudni, hogy mi történik a testünkkel, ha kávét fogyasztunk. A kardiológusok szerint ez attól függ, hogyan isszuk a kávét.

A kávé hatása a szívre

Ha a feketekávé (mindenféle hozzáadott összetevő nélkül) szív- és érrendszerre gyakorolt hatását nézzük, a tudományos kutatások vegyes eredményeket mutatnak. Megemelheti a vérnyomást, és növelheti az artériák merevségét, ami káros a szív számára. Ugyanakkor a mértékletes fogyasztása csökkentheti a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és más szívbetegségek kockázatát.

A cukros kávé nem tesz jót a szívnek
Fotó: Willie B. Thomas / Getty Images Hungary

Egy azonban biztos a szakértők szerint, ha nem feketén isszuk a kávét, hanem cukrosan, az kifejezetten káros lehet a szívre. Az olyan édesített italok, mint a karamellás macchiato vagy a frappuccino, több kárt okoznak a szívnek, mint amennyi hasznot hoznak a testi-lelki jóllétünk szempontjából.

A hozzáadott cukor alacsony tápértékű, és számos egészségügyi problémát okozhat. Károsíthatja az ereket, plakkok kialakulásához vezethet az artériákban, és növelheti a szívbetegség, a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás kockázatát. A koffein és a cukor együtt stresszválaszt válthat ki a testünkből, megemelve a vérnyomást és a pulzusszámot.

A pulzusszámod sok mindent elárul rólad, például megtudhatod azt is, hogy fenyeget-e a korai elhalálozás. Ismerd meg a részleteket az alábbi cikkünkből.

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.