Így befolyásolja a kávé az agyműködést: ijesztő a folyamat

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A kávé lényege, hogy a koffein révén felpörgeti a fogyasztóját. Egy friss tanulmány szerint azonban ez a hatás nem csak nap közben érvényesül, hanem este is.

A reggeli vagy délutáni kávé sokunknak ez a megszokott rutin része. De mi történik az agyunkkal, ha lefekvés előtt iszunk egy csésze feketét? Egy friss kutatás most arra világít rá, hogy a koffein nemcsak nappal van hatással az agyra, hanem még alvás közben is és az eredmények nem feltétlenül pozitívak. 

Mit tesz alvás közben a koffein? 

A kanadai Université de Montréal kutatói 40 egészséges felnőtt alvását vizsgálták meg két különböző éjszaka során. Az egyik alkalommal 200 mg koffeint adtak nekik, amely nagyjából nagyjából két csésze kávénak felel meg, három és egy órával lefekvés előtt. A másik alkalommal placebót kaptak, azaz hatóanyag nélküli tablettát. Ezáltal összehasonlíthatóvá vált, hogyan viselkedik az agy alvás közben koffein hatására, illetve nélküle.

Egy kutatás során a kávé agyra gyakorolt hatását vizsgálták
Fotó: Oleg Breslavtsev / Getty Images Hungary

Kávé hatására nem kapcsol ki az agy

Az eredmények figyelemreméltók voltak. A koffein bevitele után az agyhullámok és az idegsejtek aktivitása sokkal összetettebbé vált. Ez azt jelenti, hogy az agy nem „kapcsolt ki” úgy, ahogy alváskor szokott, hanem sokkal éberebb, aktívabb állapotban maradt.  

A mély, pihentető alvással összefüggő, lassabb agyhullámok – amelyek fontosak a regenerálódás és a memória szempontjából – visszaszorultak.  

Ehelyett olyan hullámok erősödtek meg, amelyek nappali éberséghez, koncentrációhoz köthetők. Ez olyan, mintha az agy csak „félálomban” aludna, vagyis az éjszakai regenerálódása messze nem olyan hatékony. 

Idézőjel ikon

Érdekesség, hogy a hatás kor szerint is változott.

A 20–27 éves fiatal felnőttek agya sokkal érzékenyebb volt a koffeinre — náluk erősebben mutatkozott a „felpörgés” alvás közben.  

Ezzel szemben 41–58 éves középkorúaknál a hatás jelentősen gyengébb volt, különösen az úgynevezett REM-alvásnál (amikor az álmok is létrejönnek). Ennek az lehet az oka, hogy fiatalabb korban több az ún. adenoszinreceptor az agyban — ezek azok a molekulák, amelyeket a koffein blokkol, és így gátolja a fáradtságérzetet.  

Miért baj? 

Az alvás nemcsak azért fontos, mert pihenünk, hanem mert ilyenkor az agy regenerálódik, rendszerezi a nap eseményeit, megerősíti a memóriát és helyreállítja az idegrendszert.

Ha a koffein miatt ez a pihenés nem teljes, a regeneráció hatékonysága is csökkenhet, és hosszabb távon akár a tanulás, a koncentráció vagy az általános mentális frissesség is károsodhat.  

A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a koffein hatása – mivel ennyire elterjedt szer – sok embernél nap mint nap jelen van. Mivel a fiatalabb agy érzékenyebb a stimuláló hatásra, ők különösen kockázatos helyzetben lehetnek, ha lefekvés előtt vesznek magukhoz koffeint.  

Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, melyik az az élelmiszer, amivel kiválthatod a koffeint.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.