Ezzel a növénnyel rendbe teheted vérnyomásod: lekörözi a fokhagymát is gyógyhatása

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A kapor megítélése ellentmondásos: vannak, akik képtelenek fogyasztani, mások szerint azonban elkerülhetetlen fűszere a tökfőzelék és a kovászos uborka mellett a túrós lepénynek is. Az antioxidánsokban és vitaminokban gazdag, egészséges ételízesítő a vérnyomásod mellett a szíved barátja is, és még daganatos megbetegedések megelőzésében is segítséget nyújthat.

A kapornak a levele és a magja is kiválóan alkalmas arra, hogy ízesebbé tegye az ételeinket, ám összességében a kapor gyógynövényként ennél sokkal többre is képes. Előnyös tulajdonságai között mindenképpen említésre méltó, hogy a fokhagymával vetekszik a gyógyhatása.

Más íze van a levelének, mint a magjának

A kapor egyaránt megtalálható az európai és az ázsiai konyhákban is. Míg a levelek édes, füves ízűek, addig a kapor magjai aromásabbak, enyhén citrusos ízűek, ezáltal némiképp hasonlít a köménymaghoz. Fűszerként gyakran párosítják lazaccal, burgonyával és joghurtalapú szószokkal.

A kapornak nem csupán fűszerként, hanem gyógynövényként is hasznát vehetjük
Fotó: invizbk / Getty Images Hungary

A kulináris felhasználás mellett a kaprot különféle betegségek kezelésére is használják, az emésztési problémáktól kezdve a csecsemők hasi görcsének enyhítésén át a rossz lehelet megszüntetéséig.

Egészségvédő hatása vitathatatlan

A friss kapor nagyon alacsony kalóriatartalmú, ennek ellenére jó forrása számos alapvető vitaminnak és ásványi anyagnak. Sok benne az immunerősítő, csontképzést és sebgyógyítást segítő C-vitamin, valamint az egészséges látáshoz elengedhetetlen A-vitamin.

A kapor vérnyomás-karbantartó hatása vetekszik a fokhagymáéval
Fotó: fcafotodigital / Getty Images Hungary

Mindemellett erős antioxidáns, amely megvédi a sejteket a károsodástól. A kutatások szerint az antioxidánsokban gazdag élelmiszerek fogyasztása segíthet csökkenteni a krónikus gyulladást, és megelőzni vagy akár kezelni bizonyos egészségügyi problémákat, beleértve a szívbetegséget, az Alzheimer-kórt, a reumás ízületi gyulladást és a rák bizonyos formáit. 

Továbbá a kapor jó mangánforrás is. Bár erre az ásványi anyagra nagyon kis mennyiségben van szüksége a szervezetünknek, mégis nélkülözhetetlen, hiszen támogatja az agy és az idegrendszer normál működését, valamint a cukor- és a zsíranyagcserét.
Miután a friss kaprot általában kisebb mennyiségben fogyasztjuk, lényegesen kevesebb vitaminhoz és ásványi anyaghoz jutunk általa egy-egy étkezés során. 

A levelekhez hasonlóan a kapormag is számos hasonló táplálkozási előnnyel rendelkezik.

Jótékony hatással lehet a szívre

A szívbetegség vezető halálok világszerte. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint azonban a szívbetegségek közel 75 százaléka megelőzhető olyan kockázati tényezők csökkentésével, mint a helytelen táplálkozás, a dohányzás, a testmozgás hiánya, a magas vérnyomás- és koleszterinszint, valamint a krónikus gyulladás.

Helyes táplálkozással akár a szívbetegség is megelőzhető lenne
Fotó: Zorica Nastasic / Getty Images Hungary

A kaporban is megtalálható flavonoidokról azonban kimutatták, hogy védik a szív egészségét erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságaik által. Állatkísérletekkel azt is igazolták, hogy a kaporkivonat csökkenti a koleszterinszintet.

A kaporban található apiol nevű vegyület a paraszimpatikus idegrendszerre kifejtett hatása révén értágulatot okoz. Ennek köszönhetően kezeli a merevedési zavarokat, ugyanakkor csökkenti a vérnyomást, és így a szívre háruló terhelést, javítja a szívizom vérellátását.

Csökkentheti a vércukorszintet

A krónikusan magas vércukorszint növelheti az inzulinrezisztencia, a metabolikus szindróma és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.

A kapornak azonban sok egyéb mellett vércukorszint-csökkentő hatása is van.

Egy cukorbeteg állatokon végzett vizsgálat kimutatta, hogy a kaporkivonat napi adagjával jelentősen javul az éhomi vércukorszint. Az embereken végzett kutatások eredménye csak korlátozottan áll rendelkezésre.

A daganatos elváltozásoktól is megvédhet a kapor

A monoterpének olyan természetben előforduló növényi vegyületek, amelyek rák-, vírus- és gombaellenes, valamint gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkeznek, és gyakran megtalálhatók olyan növények illóolajaiban, mint a kapor. 

Előnyös tulajdonságaik közé tartozik, hogy képesek megvédeni a rákos elváltozásokkal szemben.

Miután magas a kaporban lévő monoterpén, a d-limonén aránya, a növény segíthet megelőzni és kezelni a tüdő-, az emlő- és a vastagbélrákot.

Gyulladáscsökkentő és görcsoldó is

Az említetteken túl a kapor számos módon képes még jótékony hatással lenni az egészségünkre. A fűszernövényben található illóolajok például antibakteriális hatással is rendelkeznek, melyek leküzdik a potenciálisan káros baktériumokat testszerte, de különösen hatékonyak fogínygyulladás esetén, nyákoldásra, illetve köhögés csillapítására. De a nyelven megtelepedő baktériumok és a kellemetlen lehelet megszüntetése miatt is érdemes kapormagot rágcsálni.

A kapor hatékony a menstruációs görcsökkel szemben is
Fotó: Milos Dimic / Getty Images Hungary

Miután a kapor kalciumot, magnéziumot és foszfort is tartalmaz, fontos a gyógynövény a csontok egészsége szempontjából is. 

Ismert görcsoldó hatása is, melyet a csecsemők hasfájása és a menstruációs görcsök esetén is bevethetünk. 

Lehetséges mellékhatások

A kapor általában biztonságosan fogyasztható, ritkán azonban allergiás reakciókat válthat ki, valamint hányást, hasmenést, szájviszketést, illetve nyelv- és toroködémát okozhat. Továbbá ajánlott kerülni a kaporkivonatot tartalmazó étrend-kiegészítők szedését terhesség és szoptatás alatt, mivel korlátozottak a biztonságosságukkal kapcsolatos kutatások.

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.