Vigyázz vele: első ránézésre szamóca, valójában mérgező

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Mindenkinek jól esik túrázás közben egy kis frissítő nassolás. Azonban fontos betartanunk azt a szabályt, miszerint csak abból együnk, amiről biztosan tudjuk, micsoda.

Az erdei szamócáról azt hihetnénk, ismerjük. Azonban van egy gyümölcs, ami nem az, aminek látszik. Az indiai szamóca vagy indiai pimpó (Potentilla indica) a megtévesztésig hasonlít azt általunk kedvelt és ehető erdei szamócára.

A Délkelet-Ázsiából származó növény mára Európa-szerte is elterjedt; dísznövényként hozták be az 1800-as években.

Rengeteg jó tulajdonsága van gyógyászatban használatos fertőtlenítő, lázcsillapító, vértisztító, alvadásgátló hatása miatt. Borogatásként alkalmazva kelésekre, rovarcsípésekre gyógyír.

Idézőjel ikon

Evésre azonban nem alkalmas.

Ugyan nem halálos méreg, de áltermését nagyobb mennyiségben fogyasztva hasmenést okozhat. Annak, aki érzékeny súlyosabb tünetek is felléphetnek. Ezért fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a már említett társától.

Az indiai szamóca nagyon hasonlít az erdei szamócára
Fotó: Andreas HÃuslbetz / Getty Images Hungary

Miben különbözik az erdei szamócától?

Különbségeik szembetűnőek lehetnek, ha jobban megfigyeljük. Az ehető szamóca lefelé csüng a szárán, míg az indiai felfelé áll. Utóbbi áltermése sokkal kerekebb és érdesebb felületű ehető társáénál. Az erdei szamóca virága fehér, míg az indiai pimpóé sárga. Leveleik nagyon hasonlóak, de alapos megfigyelés után észrevehetjük, hogy az indiaié sötétebb és sűrűbb.

Nem egyszerre teremnek: míg az erdei csupán május-júniusban, mérgező társa júniustól novemberig hoz termést. Ha ezekre odafigyelünk, nagy baj nem történhet.

Olvasd el ezt a cikkünket, ha érdekel, mely gyümölcsökkel őrizheted meg agyad fiatalságát!

Tóth Evelin
Tóth Evelin
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.