Az ideális súly nem egy javíthatatlan, mindenkire érvényes szám, sokkal inkább egy kategória, aminek kiszámítása sok tényezőtől függ, de az egészségünk szempontjából érdekes lehet.
A súlyunk nem csak a külsőnket befolyásolja, hanem mélyen hat az egészségünkre is. De mielőtt rátérnénk arra, hogyan számoljuk ki ezt az ideális tartományt, vagy hogy milyen módszerekkel érhetjük el, fontos megérteni, miért érdekes egyáltalán ezzel foglalkozni. A testsúly önmagában nem „jó” vagy „rossz” szám, inkább egy visszajelzés arról, hogyan működik a testünk és hogyan reagál különböző életmódbeli tényezőkre, biológiai adottságokra.
Ezt jelenti az ideális testsúly
Rögtön az elején tisztázzuk, hogy az „ideális testsúly” fogalma nem egy mindenkinél azonos érték. Az orvosok ezt azért használják, hogy egy keretet adjanak az általános egészségi állapot felméréséhez, de hangsúlyozzák: ugyanannak a súlynak két különböző ember számára teljesen más a jelentése.
Ennek oka, hogy az ideális testsúlyt befolyásolja a kor, a nem, a magasság, a genetika, a hormonszintek, a meglévő egészségügyi állapotok, és nem utolsósorban az, hogy az egyén mennyi izmot és mennyi zsírt hordoz a testében. Egy erős, izmos sportolónak lehet magasabb testsúlya, de az izom nehezebb, mint a zsír, így még „egészséges” testösszetétellel is nagyobb szám jelenhet meg a mérlegen.
BMI a legismertebb eszköz
Az egyik legismertebb eszköz, amellyel az ideális testsúlyt meghatározhatjuk, a testtömeg-index, vagy BMI. Ez a testsúly és a testmagasság arányát figyelembe véve ad egy számot: ezt úgy kapjuk meg, hogy
a testsúlyt kilogrammban elosztjuk a méterben mért testmagasság négyzetével.
Ez az egyszerű képlet segít abban, hogy egy viszonylag objektív mérőszámot kapjunk arról, hol helyezkedik el valaki az „egészséges”, „túlsúlyos” vagy „elhízott” kategóriákban.
Azonban a BMI nem mér közvetlenül testzsírt, és nem különbözteti meg az izmot a zsírtömegtől: például egy rendszeresen edző testépítő BMI-je könnyen a „túlsúlyos” tartományba eshet, miközben valójában alacsony a testzsírszázaléka. Ugyanígy előfordulhat, hogy egy idősebb felnőtt, aki izomtömeget vesztett, még „egészséges” BMI-vel is viszonylag nagyobb testzsírral rendelkezik.
Éppen ezért ma már a BMI mellett más mérőszámokat is figyelembe vesznek.
A derék kerülete például segít felmérni, mennyi zsigeri zsír van a has körül – ez a belső szervek körüli zsírréteg nagyobb egészségügyi kockázattal járhat, mint a test más részein lévő zsír.
Emellett a testösszetétel-analízis, amely speciális berendezésekkel méri a test zsír-, izom- és csonttömegét, sokkal pontosabb képet ad arról, hogy milyen arányban állnak ezek az elemek, így hol is van az egyén számára legjobb „súly”.
Így érheted el az ideális súlyod
A legfontosabb szempont a megfelelő életmód kialakítása, nem pedig valamilyen gyors diéta vagy csodamódszer.
Az étkezés minősége, a rendszeres fizikai aktivitás, elegendő alvás és a stressz kezelése mind-mind szerepet játszanak abban, hogy a testünk úgy működjön, ahogy kell.
A tápláló, vitaminokban, rostokban és fehérjében gazdag ételek segítenek abban, hogy kevesebb üres kalóriát vigyünk be, miközben a testedzés – legyen az egyszerű séta, futás, úszás vagy akár súlyzós edzés – nem csak kalóriát éget, hanem izomtömeget is épít, ami hosszabb távon javítja az anyagcserét.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, mit érdemes enni a lassabb öregedéshez.
