Tényleg segít a húsleves, amikor beteg vagy? Ezt mondja a tudomány

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A húsleves betegségek elleni hatása már régóta foglalkoztatja a tudományt.

A levesekről gyakran úgy tartják, hogy gyógyító erejük van. Ez különösen igaz a húslevesre, melynek fogyasztása az elterjedt népi hiedelem szerint gyorsabb felépülést ígér légúti betegségek esetén. De mit mond erről a tudomány? Csak bebeszéljük maguknak, hogy egy tányér meleg húslevestől jobban leszünk, vagy tényleg így van?

Így segíthet az étel a betegségeken

Hippokratész, az ókori görög orvos nem a levegőbe beszélt, amikor azt mondta, „az ételed legyen a gyógyszered.” Egyes kultúrákban az étkezések összeállításakor ezért is tulajdonítanak nagyobb jelentőséget az ételek gyógyászati tulajdonságainak és emésztésre gyakorolt hatásának.

Az élelmiszerek számos kémiai vegyületből állnak. Egyesek, mint az étcsokoládé, akár több százat is hordozhatnak belőlük. Ezek között akadnak olyanok is, amelyek befolyással lehetnek a hangulatodra vagy akár a tested működésére. Gondolj csak például a pulykacombban lévő triptofánra vagy egy csésze kamillateára, aminek nyugtató hatása van.

A húsleves mindig jólesik, amikor beteg vagy – nem véletlenül
Fotó: Dima Berlin / Getty Images Hungary

A húsleves gyógyító erejének titka

A 2000-es évek elején az American College of Chest Physicians tekintélyes mennyiségű húslevessel tesztelte az állítólagos gyógyhatást. Az általuk vizsgált leves sokféle zöldséget, így édesburgonyát, paszternákot, fehérrépát és zellert is tartalmazott. Az eredmény azt mutatta, hogy a húsleves enyhe gyulladáscsökkentő tulajdonsággal bír, ami segíthet a felső légúti fertőzések, így a megfázás enyhítésében.

A Nebraska Medical Center tanulmánya szerint a húsleves betegségek leküzdésében betöltött szerepe annak is köszönhető, hogy képes gátolni a neutrofil kemotaxisnak nevezett jelenséget. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a fehérvérsejtek másképp viselkednek a húsleves fogyasztása után, ami szintén a gyulladáscsökkentő hatást erősíti.

Idézőjel ikon

A széles körben idézett tanulmány a levesben lévő csirkehúsnak és zöldségeknek tulajdonította az eredményt.

A vizsgálatban bolti termékek és házi készítésű levesek egyaránt szerepeltek, ami érdekes tanulságokkal járt. Mint kiderült, a boltban vásárolt levesek közül nem mindegyik fejti ki ugyanezt a jótékony hatást.

Van, aki forrón szereti
Fotó: matt_benoit / Getty Images Hungary

Egy korábbi tanulmány azt is megállapította, hogy a húsleves az orrváladék eltávolítását is megkönnyíti. Mindez arra utal, hogy a húsleves gyógyító ereje több puszta fantazmagóriánál.

Ha tágabb szemszögből nézzük, testünknek tápanyagokra van szüksége a betegségek leküzdéséhez. A húsleves pedig tápanyagok széles tárházát tartalmazza a vitaminoktól kezdve a fehérjéken át egészen az egészséges zsírokig.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a forró húsleves milyen jól tud esni, amikor egy hűvös napon fel akarsz melegedni. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy jobban érzed magad tőle, csakúgy mint az, ha valaki gondoskodása jeleként elkészíti neked, vagy ha másokkal együtt jóízűen fogyasztod.

A húsleves további előnye, hogy sokféleképpen elkészíthető: ahány ország, annyi recept létezik. Van, ahol más gyulladáscsökkentő anyagokat, így például gyömbért is tesznek bele, így megéri más változatokkal is kísérletezni. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.