A hosszú szempilla vonzóvá tesz egy férfit? Íme a tudomány válasza

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A tudomány szerint igenis a méret a lényeg, ha szempillákról esik szó, ugyanis a hosszú pillák tényleg vonzóbbá tesznek egyeseket.

Mi tesz vonzóvá egy embert? Amitől első látásra megakad rajta mások szeme? A szépség tényleg kor- és kultúrafüggő, vagy vannak olyan tulajdonságok, amelyek univerzálisan vonzónak számítanak? Aimee Adam 2021-es kutatása szerint nem mindegy, milyen hosszú a szempillád, ha szeretnél kitűnni a párkeresők tömegéből.

A kultúra, a szépség és az ösztönök

Adam nem próbálja leegyszerűsíteni a helyzetet: állásfoglalása szerint minden kultúrának és minden korszaknak más szépségideáljai voltak, azonban emellett a külső megjelenés néhány jellemzője korokon átívelő szépséggel ruház fel egyeseket. Ezek azok a látható fizikai jelzések, amelyek az egészséget, a fiatalságot és a termékenységet harsogják a külvilágnak, és amelyekre tudat alatt mindannyian rákapcsolódunk. Hajunk és a szempillánk is változik idővel, így ezek kinézete is üzenetértékkel rendelkezik mások számára.

Persze, a különböző korok és kultúrák változó szépségideáljai ezeknél a kevésbé szembetűnő jeleknél jóval látványosabbak, így nem csoda, ha első ránézésre nem könnyű megtalálni az összekötő vonzósági jegyeket.

Például nehéz lehet megtalálni a hasonlóságot az ókori görög női szépségideálja között és a viktoriánus kor brit női szépségideálja között: míg az előbbinél a kerek arc, nagy mell, a körte testalkat és a vörös haj hódított, addig az utóbbinál a beteges, törékeny testalkat, a sápadt bőr, a soványság, a piros arc és ajkak hódítottak. Az Európán kívüli szépségideálok között pedig ezeknél még jelentősebb különbségek fedezhetők fel, legyen szó akár az etióp surma és mursi törzsek tányérajkú lányairól vagy az észak-thaiföldi, Mianmarból származó kayan törzshöz tartozó padaungok karikákkal hosszúra nyújtott nyakú nőiről.

A hosszú szempilla vonzóbbá teszi a női arcot a tudomány szerint
Fotó: Pedro Blanco / Getty Images Hungary

Ki válik vonzóbbá a hosszabb szempilláktól?

Adam kutatásában nőkről és férfiakról készült fotókon szereplők szempilláját hosszabbította meg, hogy feltérképezze, milyen hatást kelt ez a szemlélőkben. Kiderült, hogy a hosszabb pillák a nőket vonzóbbá tették, de a férfiak esetében ez nem változtatott semmin (nyilvánvalóan ez az eredmény általános tendenciákat tud csak kimutatni, az egyéni preferenciákat ezáltal nem tagadja). A kutatásban részt vevők nemcsak szebbnek, de egészségesebbnek és nőiesebbnek is értékelték a módosított fényképeket.

Érdekes módon azonban volt egy csoport a nőkön belül, amely tagjai többet nyertek a szempilla-hosszabbításból. Az idősebb nőket még szebbé tette, noha vélt koruk megsaccolásán semmit sem nyomott latba ez a fotómanipuláció.

Adam kutatása azt engedi sejtetni, hogy a szempillák hosszúsága nem kultúrafüggő, hanem egy általánosabb, mélyebb, ösztönösebb szinten érinti meg az embereket.

Nem csoda hát, ha 4000 éves hagyománya van a szempillák vonzóbbá varázsolásának.

A vonzalom szabályai összetettebbek

Ugyanakkor, Adam hangsúlyozza, hogy a szempillahossz csak egyike azoknak a vonásoknak, amelyektől szépnek látunk valakit. Illetve a vonzalomkeltés a külsőségeknél összetettebb dolog, hiszen a személyiség, a kisugárzás, a kedvesség és együttérzés is fontos alkotóelmei ennek számos egyéb tulajdonsággal egyetemben. Viszont Adam kutatása nagyszerűen megmagyarázza, miért szeretünk legalább egy kis szempillaspirált feltenni magunkra, mi, nők, amikor csinosabbnak szeretnénk érezni magunkat.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kofrán Eszter
Kofrán Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.