Ez jelezheti előre a hirtelen szívmegállást: sokan nem veszik komolyan a tünetet

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Látszólag semmi előjele nincs a hirtelen szívmegállásnak, amely miatt hazánkban évente több ezren halnak meg. Ehhez a tragikus eseményhez azonban egyértelműen köthetők bizonyos megelőző tünetek és kockázati tényezők.

A hirtelen szívmegállás leginkább azokat veszélyezteti, akiknek már korábban volt szívinfarktusuk, vagy ismert szívizomgyengeségük van. Sajnos azonban sokan élnek nem diagnosztizált szívbetegséggel, amely előszobája lehet a tragédiának - írja a Webbeteg.

Ezek a tünetek jelezhetik előre a hirtelen szívhalált

Magas a rizikója a hirtelen szívmegállásnak azok esetében, akiknek a családjában történt már ilyen, vagy ők maguk estek át szívinfarktuson, és ide sorolhatók az örökletes elektromos szívbetegségben vagy szívizomgyengeségben szenvedők is. Azonban a leginkább az élsportolókkal kapcsolatos esetekre kapjuk fel a fejünket. Náluk valóban látszólag a "semmiből" következik be a gyakran végzetes esemény, de előzmény ilyenkor is van: egy nem diagnosztizált szívbetegség.

A mellkasi fájdalom mellett a szapora vagy kihagyó szívdobogásérzés is a hirtelen szívmegállás tünetet lehet
Fotó: Shutterstock

A megelőző tünetek közül nem mindegyikről jutna eszünkbe, hogy egy ennyire súlyos történés előjele, de az alábbiaknak érdemes jelentőséget tulajdonítani, főleg, ha a családban volt már szívbetegség:

  • szapora vagy kihagyó szívdobogásérzés;
  • nehézlégzés;
  • terhelésre jelentkező fulladás;
  • mellkasi fájdalom;
  • gyengeség, ájulás, eszméletvesztés.

És hogy mi a teendő, ha bekövetkezik a baj? Hívni a 112-es számon a mentőket, elkezdeni a mellkasi kompressziókat (100-120/oerc), és lehetőség szerint félautomata defibrillátort alkalmazni.

Hujber Szabolcs
Hujber Szabolcs
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.