Ez a hang megakadályozhatja az Alzheimer-kór kialakulását

Olvasási idő kb. 3 perc

Egyre több tanulmány támasztja alá, hogy a 40 hertzes hang segíthet az Alzheimer-kór megelőzésében.

Egy új kutatás szerint az alacsony frekvenciájú hangok hallgatása segíthet az agynak kiüríteni az Alzheimer-kórral összefüggő káros fehérjéket, amelyek a szellemi leépülés egyik fontos kiváltó okát jelentik. 

40 hertzes hang az Alzheimer-kór ellen

A kínai Kunmingi Zoológiai Intézetben majmokon végeztek kísérletet, az állatok egy héten keresztül naponta egy órán át hallgattak egyenletes, 40 hertzes búgó hangot. Ennek hatására az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó „hulladék fehérje”, a béta-amiloid szintje az agy-gerincvelői folyadékban jelentősen megnőtt – a kísérlet végére 200 százalékkal magasabb lett. Ez arra utal, hogy az agy hatékonyabban szabadult meg a káros anyagtól. 

A 40 hertzes frekvencia ígéretesnek tűnik az Alzheimer-kór ellen
Fotó: 10'000 Hours / Getty Images Hungary

Az életkor előrehaladtával az agy idegsejtjein fokozatosan lerakódik a béta-amiloid fehérjéből álló plakk. Ez megzavarja az idegsejtek közötti kommunikációt, és hozzájárul a kognitív hanyatláshoz. Egészséges állapotban az agyunk összehangolt elektromos impulzusoknak köszönhetően működik megfelelően, amelyek a takarító folyamatot is szabályozzák. Alzheimer-kór esetén ez az aktivitás meggyengül és szabálytalanná válik.

Idézőjel ikon

Elméletileg hangstimuláció segítségével újra lehet szinkronizálni az agyi aktivitást,

és helyreállíthatók azok a jelek, amelyek megmondják az agyi tisztító rendszereknek, hogy mikor és hol kell működésbe lépniük. 

Korábbi, egereken végzett tanulmányok is hasonló eredményre jutottak, a mostani kísérlet eredménye azért fontos, mert főemlősöknél is igazolta ezt a hatást. Meg kell jegyezni, hogy a kutatás rövid ideig tartott, csak kilenc majmot vizsgáltak, és elsősorban biológiai markereket figyeltek, nem pedig a memóriát vagy a viselkedést. 

Egyre több kutatás utal a 40 hertz jótékony hatására

Az utóbbi években számos vizsgálat foglalkozott a 30 és 140 hertz közötti, gamma frekvenciájú hullámok agyra gyakorolt hatásával.

A megfelelő frekvenciájú stimuláció segít az agy tisztító folyamataiban, és késleltetheti az Alzheimer-kór kialakulását
Fotó: GSO Images / Getty Images Hungary

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) Picower Institute for Learning and Memory kutatói 2016-ban publikálták első tanulmányukat arról, hogy a 40 hertzes stimuláció csökkenti az Alzheimer-kórra jellemző kóros fehérjéket, megelőzi az idegsejtek pusztulását, és megőrzi a memóriát az egereknél.

A lényeg a 40 herztes frekvencián van, ami lehet fény, hang, a kettő kombinációja vagy tapintással érzékelhető rezgés.

Embereken is végeztek már vizsgálatokat:

  • A Harvard Medical School tudósai 2022-ben kimutatták, hogy a 40 hertzes elektromágneses stimuláció a négy önkéntes közül háromnál csökkentette a tau-fehérje, az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó másik káros fehérje mennyiségét.
  • Egy másik, több mint 100 embert bevonó, 2023-as tanulmányban skóciai kutatók hallható és látható gamma-stimulációt alkalmaztak 37,5 hertzen a memória javítására.
  • Jelenleg is zajlik egy harmadik fázisban lévő klinikai vizsgálat. 

Áttörést hozhat a demencia kezelésében

Bár a kutatók szerint még rengeteg a nyitott kérdés, az eddigi eredmények azt sugallják, hogy a módszer nemcsak az Alzheimer-kór, hanem más idegrendszeri betegségek, például Parkinson-kór, sclerosis multiplex esetén vagy stroke után is hatékony lehet. 

Ha bebizonyosodik, hogy működik, akkor a stimuláció nem invazív kezelési módszer lehetne a jelenleg gyógyíthatatlan Alzheimer-kór, a demencia leggyakoribb formája ellen. És van-e értelme 40 hertzes hangot hallgatni otthon? Amellett, hogy ilyen  szakemberek szerint mérsékelt hangerőn valószínűleg nem ártalmas a legtöbb ember számára, de arra sincs még elegendő bizonyíték, hogy segítene. 

Kíváncsi vagy, mekkora az esélyed a demenciára? Ehhez az egyperces teszthez csak papír és toll kell hozzá!

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.

Világom

AI irányíthatja ezt az országot: rengetegen akarnak ott élni

Egy Fülöp-szigeteki trópusi szigeten indulhat el az egyik legfurcsább politikai kísérlet. Dan Thomson techvállalkozó szerint már körülbelül 12 ezren jelezték, hogy szívesen lennének lakói vagy e-lakosai annak a mikronemzetnek, amelyet mesterséges intelligenciák irányítanának.

Offline

Nem arról szól Tell Vilmos története, mint gondolod: viking legenda lehetett

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Életem

Veszély leselkedik a magyar autósokra: ezt kell tenned, ha útközben te is meglátod

Fokozott figyelmet kérnek az autósoktól és a kerékpárosoktól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, akik az ilyenkor vándorló, hazánkban őshonos mocsári teknősökre hívták fel a figyelmet. Az állatok vonulási útvonala akár forgalmas helyeket is keresztezhet, így megnövelve a baleseti kockázatot.

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.

Életem

10 fokkal esik vissza a hőmérséklet – ekkor jön az enyhülés

A hét első felében még kitart a nyárias meleg, kedden és szerdán helyenként 33-34 fokot is mutathatnak a hőmérők, ám csütörtöktől markáns lehűlés érkezik. Egy hidegfront hatására akár 10 fokkal is visszaeshet a nappali hőmérséklet, miközben erős szél és elszórt zivatarok is megzavarhatják az addigi zavartalan napsütést.

Szülőség

Allergia gyerekkorban: mikor nem szabad halogatni az orvost?

Kisgyerekkorban, sőt, csecsemőkorban is jelentkezhet allergia, mely az immunrendszer túlzó reakciója egy alapvetően ártalmatlan anyagra. Az allergia kezelése fontos a tünetek enyhítése miatt, de előfordulhat, hogy asztma is kialakul a következtében, ami mindenképpen orvosi beavatkozást igényel.

Offline

Sydney, Melbourne vagy Canberra: tudod, mi Ausztrália fővárosa?

A világ 193 független országa között jó néhány akad, amelynek fővárosát könnyű összekeverni, míg másokét talán még álmodból felébresztve is rávágnád. Kvízünkből most kiderül, mennyire vagy otthon a világ fővárosaival kapcsolatos földrajzi tudnivalókban.

Testem

Ezért baj, ha félsz az MR-től: a vizsgálat eredményét is befolyásolja

Bár az MR-vizsgálat egy teljesen fájdalommentes, életmentő diagnosztikai eljárás, a betegek jelentős része valóságos rémálomként éli meg a bezártságot és a gép félelmetes kattogását. A túlzott szorongás azonban nemcsak lelkileg viseli meg a pácienst, hanem a vizsgálat sikerét is közvetlenül veszélyezteti. A pánik miatti önkéntelen mozgások ugyanis tönkretehetik a felvételeket, ami téves diagnózishoz vagy a procedúra megismétléséhez vezethet. Mitől félünk a legjobban az MR-gépben, és hogyan játszható ki a stressz a pontos eredmény érdekében?