Ez a hang megakadályozhatja az Alzheimer-kór kialakulását

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egyre több tanulmány támasztja alá, hogy a 40 hertzes hang segíthet az Alzheimer-kór megelőzésében.

Egy új kutatás szerint az alacsony frekvenciájú hangok hallgatása segíthet az agynak kiüríteni az Alzheimer-kórral összefüggő káros fehérjéket, amelyek a szellemi leépülés egyik fontos kiváltó okát jelentik. 

40 hertzes hang az Alzheimer-kór ellen

A kínai Kunmingi Zoológiai Intézetben majmokon végeztek kísérletet, az állatok egy héten keresztül naponta egy órán át hallgattak egyenletes, 40 hertzes búgó hangot. Ennek hatására az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó „hulladék fehérje”, a béta-amiloid szintje az agy-gerincvelői folyadékban jelentősen megnőtt – a kísérlet végére 200 százalékkal magasabb lett. Ez arra utal, hogy az agy hatékonyabban szabadult meg a káros anyagtól. 

A 40 hertzes frekvencia ígéretesnek tűnik az Alzheimer-kór ellen
Fotó: 10'000 Hours / Getty Images Hungary

Az életkor előrehaladtával az agy idegsejtjein fokozatosan lerakódik a béta-amiloid fehérjéből álló plakk. Ez megzavarja az idegsejtek közötti kommunikációt, és hozzájárul a kognitív hanyatláshoz. Egészséges állapotban az agyunk összehangolt elektromos impulzusoknak köszönhetően működik megfelelően, amelyek a takarító folyamatot is szabályozzák. Alzheimer-kór esetén ez az aktivitás meggyengül és szabálytalanná válik.

Idézőjel ikon

Elméletileg hangstimuláció segítségével újra lehet szinkronizálni az agyi aktivitást,

és helyreállíthatók azok a jelek, amelyek megmondják az agyi tisztító rendszereknek, hogy mikor és hol kell működésbe lépniük. 

Korábbi, egereken végzett tanulmányok is hasonló eredményre jutottak, a mostani kísérlet eredménye azért fontos, mert főemlősöknél is igazolta ezt a hatást. Meg kell jegyezni, hogy a kutatás rövid ideig tartott, csak kilenc majmot vizsgáltak, és elsősorban biológiai markereket figyeltek, nem pedig a memóriát vagy a viselkedést. 

Egyre több kutatás utal a 40 hertz jótékony hatására

Az utóbbi években számos vizsgálat foglalkozott a 30 és 140 hertz közötti, gamma frekvenciájú hullámok agyra gyakorolt hatásával.

A megfelelő frekvenciájú stimuláció segít az agy tisztító folyamataiban, és késleltetheti az Alzheimer-kór kialakulását
Fotó: GSO Images / Getty Images Hungary

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) Picower Institute for Learning and Memory kutatói 2016-ban publikálták első tanulmányukat arról, hogy a 40 hertzes stimuláció csökkenti az Alzheimer-kórra jellemző kóros fehérjéket, megelőzi az idegsejtek pusztulását, és megőrzi a memóriát az egereknél.

A lényeg a 40 herztes frekvencián van, ami lehet fény, hang, a kettő kombinációja vagy tapintással érzékelhető rezgés.

Embereken is végeztek már vizsgálatokat:

  • A Harvard Medical School tudósai 2022-ben kimutatták, hogy a 40 hertzes elektromágneses stimuláció a négy önkéntes közül háromnál csökkentette a tau-fehérje, az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó másik káros fehérje mennyiségét.
  • Egy másik, több mint 100 embert bevonó, 2023-as tanulmányban skóciai kutatók hallható és látható gamma-stimulációt alkalmaztak 37,5 hertzen a memória javítására.
  • Jelenleg is zajlik egy harmadik fázisban lévő klinikai vizsgálat. 

Áttörést hozhat a demencia kezelésében

Bár a kutatók szerint még rengeteg a nyitott kérdés, az eddigi eredmények azt sugallják, hogy a módszer nemcsak az Alzheimer-kór, hanem más idegrendszeri betegségek, például Parkinson-kór, sclerosis multiplex esetén vagy stroke után is hatékony lehet. 

Ha bebizonyosodik, hogy működik, akkor a stimuláció nem invazív kezelési módszer lehetne a jelenleg gyógyíthatatlan Alzheimer-kór, a demencia leggyakoribb formája ellen. És van-e értelme 40 hertzes hangot hallgatni otthon? Amellett, hogy ilyen  szakemberek szerint mérsékelt hangerőn valószínűleg nem ártalmas a legtöbb ember számára, de arra sincs még elegendő bizonyíték, hogy segítene. 

Kíváncsi vagy, mekkora az esélyed a demenciára? Ehhez az egyperces teszthez csak papír és toll kell hozzá!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Vezető szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nyári csípések: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A melegebb hónapok a szabadtéri programokról, a vízparti pihenésről és a hosszúra nyúló estékről szólnak, ám a felhőtlen kikapcsolódást bármikor tönkreteheti egy-egy kellemetlen rovarcsípés. Míg egyes szúrások csupán múló bosszúságot okoznak, mások komoly egészségügyi kockázatot hordoznak. Nem mindegy, hogy mi csípett meg minket, ahogyan az sem, hogyan reagál rá a szervezetünk. De honnan tudhatjuk, hogy mikor elég egy kis otthoni hűsítés, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Testem

Nincs mindig jele a korai vesekárosodásnak, pedig roppant veszélyes

A krónikus vesebetegség csendben, szinte láthatatlanul hódítja meg a világot. Egy friss globális elemzés megdöbbentő adatot közölt: 2023-ban már mintegy 788 millió ember élt valamilyen fokú vesekárosodással. Ez azt jelenti, hogy ma a világon minden hetedik felnőtt érintett a problémában.

Offline

Cr, Si, He – tudod minek a vegyjele?

Legújabb kvízünk az iskolapadba repít vissza, azokba az időkbe, amikor a kémiaórán a periódusos rendszerről tanultál – kiderül, mennyire emlékszel az ott elhangzottakra.

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.

Édes otthon

A dúsan virágzó rózsa titka: ezt a 2 dolgot kell nyáron megtenned érte

A rózsa a kertek örök kedvence, ám a lenyűgöző júniusi virágzás után sok udvarban szomorú látványt nyújtanak a felkopaszodott, elnyílt bokrok. Kevesen tudják, hogy a rózsák képesek lennének egészen a nyár végéig folyamatosan és dúsan ontani magukból a bimbókat, ha a kánikulában nem hagynánk őket magukra. Létezik két olyan kritikus gondozási lépés – a nyári metszés és a megfelelő, célzott tápanyagpótlás –, amelyeket ha elmulasztasz, a növény leáll a virágzással, és minden energiáját a magérlelésre fordítja.