Ez az élelmiszer lehet a rákmegelőzés kulcsa a tudósok szerint

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Folyamatosan zajlanak a kutatások a rákmegelőzéssel kapcsolatban. A brit kutatók kulcsfontosságú szerepet szánnak a halfogyasztás növelésének a rák és a cukorbetegség megelőzésében.

Nemcsak a betegségek megelőzése miatt volna előnyös, hogy minél több halat együnk, de társadalmi szempontból is fontos az egészségtudatos étkezés. Mint kiderült, az egészségügyi rendszerre és a gazdaságra is hatást gyakorolna, ha csak hetente egyszer a tányérunkra kerülne némi folyami vagy tengeri finomság. 

A halfogyasztás társadalmi és gazdasági problémákra is gyógyír

Már azzal évente 600 millió fontot takaríthatna meg a brit egészségügyi rendszer, ha egy adaggal több halat enne minden angol hetente. 

Sokkal kisebb az esélye a rákos megbetegedésnek akkor, ha sok halat fogyasztunk
Fotó: Vicuschka / Getty Images Hungary

Az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálatának (NSH) legutóbbi kutatásából kiderül, hogy az egészségügyi szektorban közel 600, míg vállalati szinten a különféle megbetegedések és az orvoslátogatások miatti betegszabadságok csökkentésével közel 360 millió fontos nyereséget hozna a tudatos táplálkozás. Mint azt a Seafish megbízásából készített kutatás során feltárták, a kiegyensúlyozott, egészségtudatos étrendnek legalább hetente kétszeri halfogyasztást is magában kéne foglalnia. Ha mindenki csak eggyel többször enne valamiféle halat vagy tenger gyümölcsét, már szignifikánsan csökkenne mind a 2-es típusú cukorbetegség, mind egyes ráktípusok előfordulási aránya a brit társadalomban. 

Az NSH által megfogalmazott legfrissebb irányelvek is ennek mentén születtek meg, szeretnék azt tudatosítani az emberekben, hogy az ómega-3 és ómega-6 zsírsavakban gazdag halakat legalább heti gyakorisággal volna érdemes enniük. A jelenlegi statisztikák azonban a szigetországban is elszomorítóak ebből a szempontból, nem csak hazánkban: ott az ajánlott fogyasztás alig felét érik el a tenger gyümölcsei és a halak, ráadásul egyre kevesebben és egyre kevesebbet esznek belőle. 

Ezek az egészségügyi előnyök idéznék elő a gazdasági hasznot

A Risk and Policy Analysts, a Health Economics Consulting és a Kelet-angliai Egyetem (UEA) közös vizsgálatsorozatának köszönhetően kiderült, hogy a halfogyasztás nemcsak egészségünkre, hanem a gazdasági folyamatokra is pozitív hatással lenne. 

A titok egyik nyitja az ómega-3 zsírsavban rejlik
Fotó: Jordan Lye / Getty Images Hungary

A hal jót tesz a testnek: sovány húsa kiváló fehérjeforrást biztosít, más fehérjékkel szemben pedig alacsony zsírtartalma teszi könnyebben emészthetővé és egészségesebbé. A hosszú szénláncú ómega-zsírsavaknak köszönhetően igazán szívbarát eledel. 

A kutatók a halak mellett a kagylóhús fogyasztását is kiemelik, ez ugyanis segíthet a fogyásban, csökkentheti az elhízást, a vérnyomást, és a koleszterinszintet is. A kutatásból azonban kiderül, hogy a britek annak ellenére, hogy milyen jó hatással van az emberi szervezet egészére a tenger minden gyümölcse, mégis keveset esznek belőle. Az átlag angol legfeljebb heti egy alkalommal fogyasztja valamelyik vízi állat húsát. 

Ha ez a mennyiség heti két adagra nőne, országos szinten évente mintegy 4900 cukorbetegséget és 18 000 rákos megbetegedést lehetne megelőzni. 

Mint azt a kutatók összefoglalójukban kiemelték, heti két adag ezekből az ételekből:

  • 15 százalékkal csökkentené a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát;
  • 30-42 százalékkal csökkentené a vastagbélrák és a végbélrák kialakulásának kockázatát;
  • 40 százalékkal csökkentené a tüdőrákos megbetegedéseket;
  • 42-44 százalékkal csökkentené a nőknél a petefészekrák kialakulásának kockázatát. 

A kutatók azt is hangsúlyozták, hogy bár a gazdasági válság és a megélhetési költségek növekedése Anglia-szerte hatással van az emberek étkezési szokásaira, de a halak jótékony hatásai már a viszonylag olcsó szardíniakonzervek rendszeres fogyasztásával is érvényesülhetnek. Úgy vélik, az egészséges táplálkozásnak betegségmegelőző szerepet kellene betöltenie. 

Nem csak a rákot, a cukorbetegséget is megelőzhetik, akik halat esznek

„Ez a kutatás feltette a kérdést azzal kapcsolatban, hogy jár-e gazdasági előnyökkel az angol lakosság számára, ha növelné a halfogyasztását. A válasz egyértelműen igen. Ha a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos ráktípusok kialakulásának kockázatát sikerülne csökkenteni, az óriási, továbbgyűrűző hatással bírna, az egyéni életminőség javulásától kezdve egészen az állami gazdaságra gyakorolt hatásáig. A betegségek diétával történő megelőzésének ez egy elérhető és reális módja” – nyilatkozta Teresa Fenn, a tanulmányt vezető kutatócsoport igazgatója is. 

Az eredmények azt is megmutatták, hogy az ország azon részének is igencsak jót tenne a megnövelt fogyasztás, mely jelenleg a gazdaságilag leginkább elmaradott, ugyanis a halfeldolgozás Északkelet-Angliában hozhatna hasznot. Bár a kutatás brit eredményeken és az ottani fogyasztási szokásokon alapszik, a magyar Halra magyar! mozgalom is hasonló okok miatt kívánja elterjeszteni és népszerűsíteni a folyók és tavak kincseit. Mottójuk szerint a magyaroknak is minimum hetente egy alkalommal kellene halat fogyasztaniuk.

halhús alacsony koleszterintartalma, nagy mennyiségű, szervezet számára elengedhetetlen nyomelem- és vitamintartalma okán csökkenti a szívroham kockázatát. Ómega-3 zsírsavtartalma az idegrendszer fejlődéséhez és épségéhez is elengedhetetlen.

Ha erről a témáról olvasnál bővebben, ide kattintva megteheted. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.