Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem minden esetben műtenek, kevesebb szűrővizsgálatot végeznek, rövidebb lesz a kórházi megfigyelés időszaka – ilyen változtatások várhatók Hollandiában, ahol fokozatosan kivezetik a hatástalan egészségügyi beavatkozásokat.
Fontos változás indult az egészségügyi ellátásban Hollandiában: 13 eddig bevett kezelést és vizsgálatot szüntetnek meg vagy módosítanak, mert a hatékonyságuk nem bizonyított, és nem járulnak hozzá a betegek gyógyulásához.
Ezeket a hatástalan orvosi kezeléseket módosítják
A Less is More elnevezésű kezdeményezést a Federatie Medisch Specialisten (FMS), az orvosi szakmák holland ernyőszervezete vezeti. A cél az, hogy a költséges, ám gyakran hatástalan rutineljárások helyett az orvosok a valóban fontos és hatékony kezelésekkel foglalkozhassanak.
Az egyik jelentős újítás a vakbélgyulladás kezelését érinti. Egy egyszerű, szövődménymentes vakbélgyulladást eddig szinte minden esetben műtét követett. A módosított irányelv szerint azonban elegendő lehet az antibiotikum és a fájdalomcsillapítás, mert a kutatások azt mutatják, hogy a legtöbb beteg operáció nélkül is meggyógyul.
Szemléletváltás várható a kardiológusoknál is, a jövőben nem készítenek ötévente, rutinjelleggel szívultrahangot azoknál, akiknek biológiai szívbillentyűt ültettek be. Ezek az ellenőrzések eddig automatikusak voltak a műtét után, de a vizsgálatok szerint ritkán adnak új információt.
A gyermekgyógyászatban is lazítanak egy régi szabályon: azokat az újszülötteket, akik születésük előtt a magzatvízbe ürítettek, de jó állapotban vannak, és nincsenek más kockázati tényezők, az eddigi 8 óra helyett csak 4 órán keresztül tartják megfigyelés alatt.
A módosítás között szerepelnek más finomhangolások is, például hogy a gyulladásos bőrbetegségben (pikkelysömör, ekcéma) szenvedő, de szisztémás gyógyszeres kezelésben részesülő betegeknél csökkentik a kontrollvizsgálatok számát.
A betegek is jól járnak a változtatással
Az FMS orvosai hangsúlyozzák, hogy a változtatások elsődleges célja nem a költségcsökkentés, hanem a páciensek érdeke.
A betegeket nem vetik alá olyan vizsgálatoknak és kezeléseknek, amelyek nem járnak valódi előnyökkel.
Így több figyelem és erőforrás marad azokra a beavatkozásokra, amelyek valóban fontosak. A kezdeményezést betegjogi szervezetek is pozitívan fogadták, mert sokszor a túl sok vizsgálat és beavatkozás okoz stresszt, félelmet vagy kockázatot.
Az FMS becslése szerint a fölösleges kezelések visszaszorításával az állami egészségbiztosító évi 70 millió eurót (27 milliárd forint) takaríthat meg, ami az ellátás más területeire csoportosítható át. Az irányelveket nem egyszerűen törlik, hanem kivezetési terveket készítenek, amelyek lépésről lépésre meghatározzák, hogyan lehet elhagyni az eljárásokat, hogyan segítik a kórházakat az átállásban, és milyen módon tájékoztatják betegeket.
A holland orvosok személete a jövőben meghatározó lehet az egészségügyben, hiszen a modern gyógyítás rengeteg diagnosztikai és terápiás lehetőséget kínál, de nem mindegyik javít a beteg életminőségén, nem minden esetben segít még egy további vizsgálat.
Ezekről a gyógyszerekről is kiderült, hogy nem segítenek
Bár a holland orvosok kezdeményezése apránként vizsgálja felül a felesleges kezeléseket, szűréseket, az egészségügyben egyáltalán nem ritka, hogy kivezetnek egyes terápiákat. Korábban gyógyszerekről is kiderült, hogy bizonyos betegségre teljesen hatástalanok.
A pandémia idején például nagy reményeket fűztek ahhoz, hogy az eredetileg malária és néhány autoimmun betegség kezelésére használt hidroxiklorokin nevű gyógyszer a Covid-19 ellen is hatásos. Kezdetben sok pácienst kezeltek a szerrel, aztán az alaposabb vizsgálatok megállapították:
a hidroxiklorokin önmagában nem befolyásolja a kórházba került betegek halálozási arányát, nem csökkenti, de legalább nem is növeli a halálozás kockázatát.
Más szerekkel kombinálva viszont növelheti a rizikót. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlást is megfogalmazott, hogy az orvosok ne használják a hidroxiklorokint a koronavírus-járvány elleni harcban.
A hatástalan, de széles körben elterjedt kezelés egyik talán legismert példája, hogy kalciumot adnak allergiás reakció, például rovarcsípés esetén. Igaz, a fenti terápiákkal ellentétben erre vonatkozóan nem volt semmilyen szakmai ajánlás.
Mégis, a kalciummal kapcsolatos tévhit annyira elterjedt, és olyan makacsul tartja magát, hogy nemcsak a páciensek próbálják így gyógyítani magukat, hanem olykor orvosok is alkalmazzák allergiás reakciók kezelésére. Pedig a kalcium teljesen hatástalan az allergiával szemben, sőt, ártalmas is lehet, mert hamis biztonságérzetet adhat, miközben a páciens nem kapja meg a valóban hatékony antiallergiás kezelést.
Rengeteg olyan természetesnek hirdetett gyógymód is létezik, amelyek amelyek hatékonysága nem igazolható tudományosan.
