„Egy falattól nem lesz semmi bajod!” – Életében legalább egyszer valószínűleg minden gluténérzékeny hallja ezt a mondatot, ám közülük csak kevesekre igaz ez. Érzékenység és érzékenység között is van ugyanis különbség: míg egy részüknek valóban nem gond egy kis glutén, az autoimmun eredetű lisztérzékenyeknél már egy morzsányi is károkat okozhat. Belgyógyászt kérdeztünk az ételallergiáról.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019-ben a 15 éves és annál idősebb magyarok 1,8 százaléka követett gluténmentes diétát, közülük arányaiban a legtöbben a 30–44 évesek mondanak le a fogyasztásáról. Noha az a jelentésből nem derült ki, hogy közülük hányan hagyták el önszántukból a glutént, és hányan vannak azok, akik a lakosság 0,6–1 százalékát érintő, autoimmun eredetű lisztérzékenységgel, vagyis cöliákiával élnek, egy biztos: utóbbiaknak már egy falat búza-, rozs-, árpa- vagy zabtartalmú étel is káros folyamatokat indíthat be.
Nem csak egy kis hasfájás
„Egy egészségesen működő szervezetben a kalászos gabonák fehérjéje, a glutén nem okoz gondot, egyszerűen csak lebomlik és felszívódik. Egy gluténérzékenynél azonban éppen ez a fehérje vált ki kóros immunválaszt” – mondja dr. Hauser Diána belgyógyász.
Szervezetükben egy gyulladásos folyamat indul el, amely hatására károsodnak a vékonybél bolyhai és nyálkahártyája, így akadályozva a tápanyagok megfelelő felszívódását.
Mindez hiányállapotok kialakulásához vezethet, ami a gyerekek esetében egyáltalán nem mondható veszélytelennek, hiszen emiatt még akár a fejlődésük is megtorpanhat. Ha a gyermekünk tehát hasfájásra panaszkodik, mindenképpen járjunk utána!
Árulkodó jelek
A belgyógyász szerint a cöliákia jelei nagyon változatosak lehetnek.
„A gyakori haspuffadás, a hasi diszkomfortérzet és a hasmenés mind-mind árulkodó jelei a cöliákiának, de a betegségre a súlygyarapodás elmaradása is felhívhatja a figyelmet. Emellett érdemes azonban odafigyelni a különféle bőrtünetekre is, például egy nem múló vagy az időről időre fellángoló ekcéma is gyanúra adhat okot.”
A cöliákia azonban nem minden esetben ilyen egyértelmű: a lisztérzékenységet gyakran nem is a fenti tünetek, hanem mondjuk az indokolatlan vérszegénység vagy épp a csontok csökkent mésztartalma jelzi. Vagy a folyton visszatérő fertőzések, hiszen a bevitt glutén az immunrendszer megfelelő működését biztosító antitestekre is hat.
Komoly következmények
A lisztérzékenységet azért is fontos komolyan venni, mert a kezeletlen betegség nemcsak emésztőrendszeri gondokat és kellemetlenségeket okozhat, hanem nőgyógyászati problémákat is. Orvosi tény, hogy mind a menstruációs zavarok, mind pedig a teherbe esési nehézség és a vetélés hátterében is állhat gluténérzékenység.
A diéta az egyetlen gyógymód
Miután az autoimmun eredetű gluténérzékenység nem gyógyítható és nem is nőhető ki, nincs más gyógymód rá, csakis az élethosszig tartó, szigorú, gluténmentes diéta. A betegség ugyanis remekül kezelhető az immunfolyamatot kiváltó tényező, ez esetben a glutén kiiktatásával.
A nagy körültekintést igénylő diétában azonban sok mindenre oda kell figyelni: többek között kerülni kell a gluténnal szennyezett eszközöket is, tehát nem jó az a vágódeszka, amin előtte búzás kenyeret vágtak, ahogyan az a fakanál sem, amivel a nagyi tegnap a rántást keverte. Amúgy sem árt, ha tudjuk, milyen az élet ételérzékenyen.
