Vannak olyan ételek, amelyek frissen fogyasztva nem okoznak gondot, de ha másnap is eszünk belőlük, kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk. A panasz mögött vélhetően hisztaminintolerancia állhat.
Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt azoknak a száma, akik hisztaminintolerancia diagnózisa miatt szigorú diétára kényszerülnek, mert egy vérvizsgálat az úgynevezett DAO enzim csökkenését mutatta a szervezetükben. Az aktuális kutatások szerint a hisztaminintolerancia megállapításához azonban egyetlen laborvizsgálat nem elegendő, és nem áll rendelkezésre jelenleg egyetlen kiforrott diagnosztikus módszer sem a kórkép fennállásának igazolására.
Allergiaszerű tüneteket okozhat
A hisztamin részben a szervezetünk immunsejtjeiben termelődő, allergiás reakciók során élettani folyamatokban részt vevő, részben pedig bizonyos élelmiszerekkel a szervezetbe kerülő természetes anyag (úgynevezett biogén amin), amely lebontásáért a DAO (diamino-oxidáz) nevű enzim felelős. Ha ennek működése valamilyen okból gátolt vagy hiányos, akkor lassul a hisztamin lebontása a szervezetben, és az élelmiszerekkel magasabb koncentrációban bekerülő hisztamin esetlegesen allergiaszerű tüneteket okozhat.
„Az elmúlt két évben ugrásszerűen elterjedt az a magánlaborokban végzett teszt, amely során a DAO enzim aktivitását határozzák meg a vérben, és annak csökkenésekor hisztaminintoleranciát állapítanak meg. E mögött azonban nagyon kevés tudományos kutatás áll, és azok eredménye sem egyértelmű. A hisztaminintoleranciára jellemző tünetek és a DAO enzim mért aktivitása között nem áll fenn szoros kapcsolat. Ezt részben az is magyarázza, hogy az enzim aktuális aktivitását sok külső tényező, például alkoholfogyasztás vagy bizonyos gyógyszerek is befolyásolják” – mondja dr. Gönczi Lóránt, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika tanársegédje, hozzátéve: ha a hisztamint nagy mennyiségben visszük be a szervezetbe, akkor bármely egészséges embernek okozhat panaszokat. Egy ismert és dokumentált, de ritka kórkép a hisztaminmérgezés (hisztaminintoxikáció), amelynek során súlyos ételallergiához hasonló tünetek alakulnak ki a betegekben, például bizonyos halkonzervek (makrélafélék) fogyasztása után, hiszen ezek kimondottan nagy mennyiségben tartalmazhatnak hisztamint.
Az ételallergiák esetében 20-40 percen belül jelentkeznek a bőrtünetek, úgymint bőrpír, viszketés, illetve gasztroenterológiai tünetek, többek között hányinger, hányás, hasmenés.
Ha bőrtünetek nem lépnek fel, és a beteg csak étkezés utáni hasmenésre, rosszullétre, émelygésre panaszkodik, akkor még sokkal több kórkép jöhet szóba, vagyis a diagnózis még nehezebben határozható meg – ismerteti az orvos.
Súlyosbító körülmények lehetnek
Bizonyos betegségek növelhetik a hisztaminintolerancia kockázatát. Ilyenek például a gyomor- és bélrendszeri rendellenességek vagy sérülések, a májbetegségek, a krónikus vagy extrém stressz, illetve, ha felborul az egyensúly a bél mikrobiomjában.
Emellett vannak olyan vényköteles vagy vény nélkül kapható gyógyszerek, amelyek megzavarhatják a hisztamint lebontó enzimet. Idetartoznak egyebek között a szívgyógyszerek, az antibiotikumok, az antidepresszánsok, az antipszichotikumok, az izomlazítók, a gyomor-bél rendszeri gyógyszerek, valamint néhány fájdalomcsillapító.
Ezeket az élelmiszereket jobb elkerülni
Számos olyan élelmiszer van, melyek fogyasztása nem ajánlott hisztaminintolerancia esetén. Általában az erjesztett élelmiszereknek a legmagasabb, míg a friss, feldolgozatlan élelmiszereknek a legalacsonyabb a hisztaminszintje. Egy elmélet szerint vannak élelmiszerek, amelyek bár önmagukban nem hisztaminban gazdagok, mégis beindíthatják a sejtek hisztaminfelszabadítását. Ezek a hisztaminfelszabadító élelmiszerek. Ezt az elméletet azonban tudományosan nem igazolták.
Magasabb hisztamintartalma az erjesztett tejtermékeknek, a fermentált és savanyított zöldségeknek, a pácolt húsoknak, az alkoholos italok közül a bornak, a sörnek és a pezsgőnek, a fermentált szójatermékeknek, az erjesztett gabonából készült pékárunak, a paradicsomnak, a padlizsánnak, a spenótnak, a fagyasztott, sózott vagy konzervhalnak van. A halakról érdemes tudni, hogy minél tovább tároljuk fagyasztás nélkül, annál több hisztamin képződik bennük. Ennek oka, hogy a hisztamint a halak bélrendszerében élő baktériumok állítják elő.
Több hisztamint tartalmaznak a csokoládék és a kakaós élelmiszerek, valamint a citrusfélék, illetve az ecetet tartalmazó élelmiszerek.
Miután a hisztamin hőre nem bomlik, így ami a sütés-főzés előtt az ételben volt, nagyrészt utána is benne marad.
A diéta segíthet, de jobb óvatosnak lenni
Az alacsony hisztamintartalmú étrend segíthet azoknak, akik a hisztamintartalmú élelmiszerekre különböző tünetekkel reagálnak. A tünetek igen változatosak lehetnek. Jelentkezhet bőrpír, csalánkiütés, fejfájás, szédülés, heves szívdobogás, orrfolyás, orrdugulás, nehézlégzés, puffadás, hasfájás, görcsök, hasmenés, hányinger, hányás.
Azonban nemcsak előnye, hanem hátránya is adódhat az alacsony hisztamintartalmú étrendnek, amely szakszerű felügyelet nélkül rendkívül korlátozó lehet, és alultápláltsághoz vezethet.
A hisztamindiéta minden esetben egyénre szabott kell, hogy legyen, és elsősorban diagnosztikai eszközként szolgálhat. Ha orvosi felügyelet mellett több hétre kiiktatjuk az étrendünkből a hisztaminban gazdag ételeket, majd ezeket lassan visszavezetjük, képet kaphatunk arról, hogyan tolerálja a szervezetünk a hisztamintartalmú élelmiszereket.
Diéta esetén javasolt elkerülni a gyorsételeket, a feldolgozott élelmiszereket, helyettük csak friss, hűtőszekrényben tárolt élelmiszereket fogyasszunk.
