Egyelőre csak barátkozunk a gondolattal, milyen is lehet, amikor télen csupán 18–20 fokos hőmérséklet van odabent, miközben odakint tombolnak a mínuszok. Tapasztalatok híján arról is csak ötletelünk, vajon az emelkedő energiaárak miatt kötelező spórolás miatt hűvösebb szobákban, irodákban, tantermekben többször leszünk-e betegek vagy sem. De mit tehetünk majd akkor, ha majd’ megvesz az isten hidege?
Október elején jó esetben reggelente még 7 és 9 fok között van a hőmérséklet. A szerencsésebbek otthon már fűtenek, akik még nem, már dideregnek esténként és a kora reggeli készülődés közben. A hűvös nem elviselhetetlen, de már most sem esik jól.
Koncentrálni is nehezebb lesz
Az iskolások közül talán azok a szerencsésebbek, akiknek nem testnevelésórával kezdődik a nap. A legtöbb tornaterem ugyanis reggel még hideg, ahogyan az öltözők is. A tanterem sem kivétel, oda is bekúszott már a hideg, ott is alacsonyabb még a hőmérséklet, de legalább lehet vastag pulóverben ülni.
És hogy mi lesz majd télen, ha a kinti hideg miatt jobban visszahűlnek a termek, és a fűtés sem fogja komfortosra felmelegíteni a helyiségeket? Mi lesz akkor, ha a szabályozás szerint az általános iskolákban 20, a középiskolákban pedig 18 fokig lehet felfűteni az intézményeket? Egy biztos, a gyerekek a jelenleginél még jobban fognak fázni, ami dr. Mangó Gabriella háziorvos szerint akár a tanulás, a figyelem és a koncentráció rovására is mehet majd.
„Ha hosszú ideig vagyunk kénytelenek hidegben vagy temperáló fűtési körülmények között lenni, átfáznak a gerinctartó izmaink, a végtagjaink, emiatt a kisgyerekeknek gondot okozhat akár a ceruzafogás is.”
A doktornő szerint célszerű lenne emiatt akár az órarendeket is úgy átalakítani, hogy a nap elején ne kelljen nagyon sokat írni. De memóriaproblémákat is okozhat a hűvösben ücsörgés. „A 20 fok rétegesen felöltözve nem jelent problémát, a 18 már bizony okozhat gondokat, ha valaki nincs rendesen, melegen felöltözve. Főleg, ha a szünetben rohangálnak a gyerekek a folyosón, megizzadnak, és vizes tarkóval, ruhával ülnek le a következő órára, nagyobb az esélye, hogy megfáznak. A hideg ráadásul csökkenti az immunitásunkat, hajlamosabbak lehetünk felső légúti megbetegedésre vagy húgyúti fertőzésekre" – figyelmeztet a szakember.
A jogszabály szerint is kevés a 18 fok
Az ülőmunkát végzők is meg fogják érezni a 18, de még a 20 fokot is. Ebben az esetben ugyanis a fizikai munkával ellentétben csak csekély hőt termel a szervezet. Ráadásul a nőknek és a férfiaknak is más a hőérzete, és még az anyagcseréjük is másként működik. A nőké lassabb, a férfiaké gyorsabb, ami több hőt termel. Ezért is van az, hogy a nők már olyan hőfoknál is fáznak, amit a férfiak többsége még nem érez hidegnek.
A magyar jogszabályok szerint egyébként ülőmunkánál, szellemi munkánál 20–22 fokot, könnyű fizikai munkánál 18–22 fokot, közepesen nehéz fizikai munka esetén 14–18 fokot, nehéz fizikai munka esetén pedig 12–14 Celsius-fokot kell biztosítania a munkáltatónak. Tehát ha a közintézményekben, közhivatalokban, állami cégeknél végzett szellemi munkát nézzük, akkor a tervezett 18 fok kevés lesz nemcsak érzetre, hanem még a jogszabályok szerint is.
Praktikák, hogy melegen tartsuk magunkat
Dr. Mangó Gabriella azt javasolja, az iskolában és a munkahelyen is mindenképpen öltözzünk vastagabban és rétegesen. Hogyha kell, akkor a nadrág alá is vegyünk harisnyát vagy aláöltözőt.
Az iskolai testnevelési órán ne egy szál rövid ujjú pólóban tornázzanak a gyerekek, hanem vegyenek fel hosszú ujjú pólót is. Az izzasztó óra után a zuhanyzás helyett használjanak a gyerekek higiéniai kendőt.
Az iskolapadban és az ülőmunkát végzők feneke alatt legyen párna, hogy ne legyenek húgyúti felfázások és állandó vesegyulladások.
„Tizennégy-tizenhat éves kortól a tőzegáfonya szedhető megelőzésre, vagy ha baj van, akkor akár kisvirágú füzike is használható kapszula vagy gyógytea formájában. Ha komoly a probléma, akkor azonban a laborban elkerülhetetlen lesz a vizeletvizsgálat – mondja a háziorvos, hozzátéve: – A szerves cink 14 éves kortól adható, habár nem vagyok a gyerekkori étrend-kiegészítők szedésének a híve, de ez a korosztály már átmenetnek tekinthető a gyerekek és a felnőttek között. Az immunerősítés érdekében erősen javasolt a bélflórajavítás is. De a D-vitaminról se feledkezzünk meg! A kicsiknek csepp formájában adható, nyolcéves kortól háromnaponta 2000 NE, tízéves kortól két-három naponta 3000 NE, tizennégy éves kortól 2000–3000 NE sem lesz sok naponta.”
Tea, kesztyű, pulóver
A doktornő arra kéri a tanárokat, hogy minden fél órában öt perc laza átmozgatással segítsék a gyerekek végtagjainak keringését, így a ceruzát is jobban tudják majd fogni, az agyuk is jobban fog majd. Dr. Mangó Gabriella szerint lehet, hogy a csengetési renden is módosítani kellene, és még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a testnevelésórákat sétákká változtassák, mert ahhoz nem kellene levetkőzni, átöltözni.
Ha kell, akkor viseljünk vékony kesztyűt, meleg pulóvereket, és kortyolgassunk meleg teát a tanórák alatt és munka közben is. A háziorvos szerint meleg teát fölösleges otthonról cipelni, hiszen két óra alatt szoba-hőmérsékletű lesz.
