Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Európa szívében élve a lepra, a pestis vagy a kolera nevét hallva megborzongunk, és a sötét középkorra gondolunk, holott ezek a fertőző betegségek máig terjednek – és nem is mind a középkorból ered.
A rossz higiéniás körülmények, a mélyszegénység és az ezekkel járó gyenge immunrendszer a középkorban óriási tömegeket érintett: mindez Európában gyökeresen megváltozott, de a világ sok más táján egyáltalán nem ez a helyzet. A fenti körülmények nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a fertőző betegségek terjedhessenek, így a fenti, sokunk által a középkorral azonosított kórok továbbra is fertőznek.
A lepra az egyik legrettegettebb betegség volt
A lepra gyakorlatilag egyidős az emberiséggel: a legrégebbi korokból is származnak feljegyzések a baktériumfertőzéssel terjedő megbetegedésről, melynek egészen 1940-ig nem volt hatékony gyógyszere.
Aki leprás lett, az arra számíthatott, hogy a betegség hamar felismert fertőző mivolta miatt a társadalom ki fogja vetni magából – már a Bibliában olvashatók történetek arról, hogy a leprásoknak a társadalmon kívül kellett életüket tengetni,
sőt, mi több, ha emberek közelítették meg csoportjaikat, hangos kiabálással voltak kötelesek felhívni az érkezők figyelmét egészségi állapotukra.
A betegséget okozó Mycobacterium leprae a megfertőződést követően nagyon lassan osztódik, így akár 20 év is lehet a lappangási ideje, bár legtöbbször már az első évben láthatóvá válnak a leprára jellemző tünetek. Az érzéketlenné váló bőrön foltok jelennek meg, de bőrelváltozások jelentkezhetnek a nyálkahártyán és a belső szerveken is, az idegrendszert károsítva, akár vakságot is okozva. Hónapokon át tartó antibiotikum-terápia adhat gyógyulást az érintettek számára, akik valószínűleg cseppfertőzéssel kapták el a megbetegedést.
A fertőző kór máig köztünk él
Európában gyakorlatilag nincsenek már leprások, az egyetlen kivételt Románia jelentette, ahol még a 21. században is működött egy leprakórház, az utolsó megbetegedést pedig a nyolcvanas években jegyezték fel. A világ egészét tekintve azonban közel sem ennyire jó a helyzet: 2020-ban 127 558 új esetet jegyeztek fel 139 országban a WHO adatai szerint. A frissen megfertőzöttek közt több mint 8200 gyermek is volt.
A nyolcvanas évek óta egy három gyógyszerből álló koktéllal kezelik az érintetteket, akik 6-12 hónapon át szedik a szereket.
Jelenleg az a terv, hogy 2030-ra sikerüljön felszámolni a leprát a világon – ha sikerülne az extrém szegénységet megszüntetni, ez is egyszerűbb feladat lenne. Mivel a lepra ma is erősen stigmatizál, a betegek sokszor nem is mernek beszélni arról, hogy tüneteket vesznek észre magukon, ezért orvoshoz sem jutnak el gyorsan.
A pestis ma jól kezelhető
A kisemlősök és rajtuk élősködő bolhák terjesztette pestis jóval elterjedtebb: Óceánia kivételével minden kontinensen találnak új eseteket még napjainkban is. Ezek java része Afrikában következik be, de szerencsére ma már nem ugyanazt jelenti a fekete halál, mint amit a középkorban:
a halálozási arány akkor igen magas, akár 30-60 százalékos, ha valaki nem kap idejében kezelést,
de ha az antibiotikum-terápia megkezdődik, fel lehet gyógyulni a kórból.
A legtöbb eset Kongóban, Madagaszkáron és Peruban fordul elő: oltás nincsen a betegség megelőzésére, de a megfigyelések szerint a BCG elleni oltás képes némi védelmet nyújtani ellene, ám ennek felvételét nem ajánlják az egészségügyi személyzet számára sem.
A kolera hamar halálhoz vezethet
A kolera kakukktojás, hiszen a középkor még nem ismerte a betegséget: a Gangesz deltájából indult meglehetősen sikeres világhódító útjára a 19. században, majd lassan eljutott a világ minden tájára. A megfertőződést követően órákon belül megölheti a betegeket, akik az akut hasmenés miatt kiszáradnak:
a nagyon virulens baktérium okozta fertőzés akár 12 órával a szennyezett víz vagy élelmiszer fogyasztását követően tüneteket mutathat.
2020-ban több mint 300 ezer esetet és 857 halálesetet jegyeztek fel a betegséghez köthetően: a kutatók becslése ennél jóval magasabb, az is lehetséges, hogy akár 4 millió ember is elkapja a betegséget egy évben. Az esetek valós száma azért tér el ettől annyira drámai mértékben, mert a nem jelentett esetek száma nagyon magas: a turizmus miatti félelmek hatására titkolják ezeket sokszor.
Egy szomszédos országban is terjedt az idén
A kolera kezelése egyébként nem bonyolult: rehidráló készítményekkel biztosítani lehet az, hogy a betegek ne száradjanak ki, és három, szájon át beadható vakcina is létezik megelőzésére. A WHO szeretné ezt a betegséget is 2030-ra eltüntetni a föld színéről, de az ukrajnai háború is mutatja, hogy a legmeglepőbb helyeken is felütheti a fejét a betegség. Az erős ostrom alá vett Mariupolban is megjelent a betegség a vérhas mellett: egyelőre hiba lenne azt hinni, hogy biztonságban tudhatjuk magunkat tőle.
