Fertőzés növelheti a demencia kialakulásának kockázatát

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Már korábban kimutatták, hogy a fertőzések okozta hosszas gyulladás súlyos hatással van a szervezetünkre, a mentális egészségünkre. Most egy új kutatás a demencia kockázatának megnövekedésével hozta kapcsolatba.

Egy új-zélandi kutatás összefüggést fedezett fel bizonyos fertőzések és a demencia kialakulása között. Ezek a fajta betegségek még mindig óriási problémát okoznak az egészségügy számára, hiába küzdenek már a többségük ellen gyógyszerekkel és védőoltásokkal.

Fertőzés esetén a szervezet gyulladással reagál, ami nemcsak az érrendszerre és a mozgásszervi rendszerre korlátozódik, hanem az idegrendszerre is hatással lehet, beleértve az agyat is. Egyes kutatók úgy vélik, hogy az ideggyulladás a demencia kockázati tényezője lehet, és a vizsgálatok elkezdték feltárni a fertőzés és a kognitív eredmények közötti kapcsolatot.

A súlyos fertőzések összefüggésbe hozhatók a demenciával
Fotó: Martin Barraud / Getty Images Hungary

A kórházi fertőzés demenciát okozhat

A fertőzések, amelyek neuroinflammációt, vagyis az agyban jelentkező gyulladást idézhetnek elő, kockázati tényezőt jelenthetnek a demencia kialakulásában. Egy új-zélandi, három évtizedet átölelő vizsgálatban 1 millió 742 ezer 406 személyt kísértek figyelemmel 1989 és 2019 között (1929 és 1968 között születettek), akiknél a fertőzések és a demencia közötti kapcsolatot elemezték. Az eredmények azt mutatták, hogy fertőzés után akár 25-30 évvel is nagyobb volt a demencia kockázata. A diagnózisokat közkórházi, halálozási és gyógyszerészeti nyilvántartásokból tudták meg. 

Azokhoz képest, akiknél nem alakult ki fertőzés, akár háromszorosára is megnövekedett a demencia kockázata.

A kapcsolat felfedezhető volt mindenféle fertőzés és demenciatípus esetén, beleértve az Alzheimer-kórt és a vaszkuláris demenciát is, a nőknél és férfiaknál ugyanúgy. Az összefüggések megmaradtak a már meglévő fizikai betegségek, mentális zavarok és a társadalmi-gazdasági nélkülözés figyelembevétele után is.

Így befolyásolhatja a gyulladás a demencia kockázatát

A gyulladás a szervezetünk immunrendszerének természetes reakciója például a baktériumokra, vírusokra, de ugyanez történik, ha valaki kificamítja a bokáját, vagy másképpen sérül meg. A testünk gyógyulásra és védelemre tett természetes kísérlete.

Azonban amikor hosszabb ideig tart, potenciálisan káros lehet a szervezetre és akár az agyra is. A bizonyítékok szerint azok, akik szisztémás gyulladást tapasztalnak, vagyis az egész testükben gyulladás van, fokozottan ki vannak téve a kognitív hanyatlás kockázatának, vagyis a demenciának, különösen az Alzheimer-kórnak.

A kutatók kiemelik, hogy van még néhány vitás terület, amit vizsgálni kellene. Például azt, hogy milyen mértékű szisztémás gyulladás – nem feltétlenül csak az idegrendszert érintő fertőzések – kell ahhoz, hogy hatással legyen az agyra, valamint, hogy a gyulladás inkább oka vagy következménye-e a neurodegenerációnak, vagyis a gyulladás okozza-e az agy hanyatlását, vagy inkább fordítva.

Kisebb fertőzések is problémát okozhatnak?

A tanulmány fekvőbeteg fertőzéseket hasonlított össze, ezek általában a súlyosabb esetek közé sorolhatók – a szervezetünk egyébként sokkal több kisebb fertőzéssel küzd meg az évek során. Más tanulmányok azt találták, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézetekben is kezelt fertőzések általában erősebb összefüggést mutatnak a demencia kockázatával, mint a kevésbé súlyos esetek. Tehát a gyulladásos válasz szintjétől függhet a demencia kockázata, vagyis a hosszú távú, krónikusabb gyulladás nagyobb terhet ró az agyra.

A kutatók szerint a fertőzések okozta gyulladás az agyra is hatással van
Fotó: Halfpoint Images / Getty Images Hungary

Néhány kutató szerint bizonyos típusú mikrobák, például a herpeszvírus vagy az influenzavírus, behatolnak az agyba, és neurodegenerációhoz vezetnek. Azonban az új-zélandi kutatás szerint a teljes testet érintő szisztémás gyulladás az, amely demenciához vezethet.

Illetve megfigyelték azt is, hogy azok az egyének, akik kétszer vagy többször kerültek kórházba fertőzések miatt, nagyobb kockázatnak voltak kitéve a demencia szempontjából, mint azok, akik kevesebbszer. Az ő esetükben körülbelül két és félszeres kockázatot mutattak ki azokhoz képest, akik nem kerültek kórházba fertőzés miatt, és körülbelül másfélszeres kockázattal rendelkeztek azokhoz képest, akik csak egyszer.

A kutatók kiemelik, hogy az ilyen típusú betegségeknél a demencia kialakulása ritkának számít. Azoknál, akiket fertőzéssel kórházban kezeltek, csak 5 százalékban diagnosztizáltak demenciát is az általuk használt nyilvántartásokban a 30 éves időszak alatt. Illetve javasolják, hogy a fertőzésekkel minél hamarabb keressünk fel orvost, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban tudják azokat kezelni.

A demencia nem mindig vehető észre könnyen, azonban van egy szokás, amely a betegség kialakulására utalhat – tudj meg többet erről az alábbi cikkünkben.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.