Már nem a Covid, hanem a tuberkulózis (tbc) a vezető halálok a világon – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb jelentéséből.
A tuberkulózis által képviselt fenyegetés nem új keletű. Mielőtt 2020-ban kitört volna a Covid-világjárvány, a tbc-t a világ leghalálosabb fertőző betegségeként tartották számon. Időközben azonban a vírus által okozott hálalesetek száma jelentősen lecsökkent, így ismét vezető szerephez jutott a halálozási statisztikákban.
Milliók életét követeli a fertőző betegség
A WHO 193 ország adatait összesítve állapította meg, hogy miközben tuberkulózis következtében 2023-ban 1,25 millió ember vesztette életét világszerte, addig a Covid jóval kevesebb, 320 ezer áldozatot követelt.
Az összesítésből az is kiderül, hogy a tbc által okozott megbetegedések száma folyamatosan növekszik. A betegség tavaly összesen 10,8 millió embert betegített meg – alig százezerrel többet, mint 2022-ben. Ugyanakkor ha azt nézzük, hogy a fertőzés 2021-ben még 10,4 millió, 2020-ban pedig 10,1 millió embert érintett, akkor látható, hogy számottevő a változás.
2023-ban a fertőzések 87 százalékát 30 országban regisztrálták. A legtöbb megbetegedés – az esetek 56 százaléka – Indiában, Indonéziában, Kínában, a Fülöp-szigeteken és Pakisztánban fordult elő. Szemléletes adat, hogy a tbc az esetek 85 százalékában gyógyítható, de
a kezelésben nem részesülő betegek közel 50 százalékát megöli.
„A tuberkulózis megelőzhető és általában gyógyítható betegség. 2023-ban mégis – 3 évvel azután, hogy felváltotta a listán a koronavírus-betegség – potenciálisan ismét a világ vezető halálokává vált, és majdnem kétszer annyi halálesetet okozott, mint a HIV/AIDS” – állapította meg jelentésében a WHO.
A szervezet szerint ahhoz, hogy 2030-ig ne törtön ki globális tbc-járvány, sürgős cselekvésre van szükség. Ezt a célt az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és az Egészségügyi Világszervezet valamennyi tagállama elfogadta. A betegség elleni küzdelemben komoly szerep juthat annak, hogy jelenleg hat oltóanyag is a III. fázisú klinikai vizsgálatok szakaszában tart, ami reményt adhat arra, hogy a következő ötéves időszakban új kezelési módja váljon elérhetővé.
„Az a tény, hogy a tbc még mindig ilyen sok embert betegít és öl meg, felháborító, miközben megvannak az eszközeink a megelőzésére, észlelésére és kezelésére” – fogalmazott közleményében dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója, aki arra sürgette az érintett országokat, hogy kötelezettségvállalásaiknak megfelelően tegyenek meg mindent a tuberkulózis felszámolása érdekében.
Így ismerhető fel a tuberkulózis
A tüdőgümókórként is ismert tuberkulózist egy Mycobacterium tuberculosis nevű kórokozó baktérium okozza. A fertőzés elsősorban a tüdőt támadja meg, ugyanakkor képes testszerte szétterjedni, így többek között a csigolyákban, az ízületekben vagy a vesében is fertőző gócok alakulhatnak ki.
A betegség olyan tünetekkel járhat, mint a fáradtság, a rossz közérzet, a köhögés, a véres köpet, a testsúlycsökkenés, a láz, az éjszakai izzadás és a nyirokcsomók duzzanata.
A tbc által érintett szervek bevérezhetnek, működésük elégtelenné válhat.
Ez mellkasi, csont-, ízületi és hasfájdalommal, gennyes vizelettel, sipolyok, fekélyek jelentkezésével, a központi idegrendszer érintettsége esetén epilepsziával, agyhártyagyulladásos szövődmény nyomán pedig lázzal, fejfájással, tarkókötöttséggel, majd később zavartsággal és akár kómával járhat. Bár számos tünet más betegségre is jellemző, hosszú ideje tartó köhögés, láz és izzadás, illetve köpetürítés esetén felmerülhet a tuberkulózis gyanúja – főleg, ha valaki előtte tbc-s beteggel került kapcsolatba. Ebben az esetben ezért ajánlott orvoshoz fordulni.
Nyálcseppek útján terjed
Aktív állapotában a tuberkulálózis igen fertőző. A beteg köhögés, köpetürítés vagy beszéd közben a nyálcseppek útján juttathatja a levegőbe a kórokozót, amely megfertőzheti mindazokat, akik belélegezik azt. Előfordul azonban, hogy a szervezet leküzdi a fertőzést. Ezt az állapotot látens vagy inaktív tuberkulózisnak nevezik. Ilyenkor a betegnél nem jelentkeznek tünetek, és nem is fertőz.
A fertőző betegség az egészségügyi dolgozókra, a rossz életkörülmények között élőkre, illetve a legyengült immunrendszerű betegekre nézve jelenti a legnagyobb kockázatot.
A fertőzés a beteg köpetéből, baktériumtenyésztéssel mutatható ki, ám az eredményre gyakran hónapokig kell várni (szükség lehet emellett képalkotó vizsgálatokra, például mellkasröntgenre is). Kezelése kombinált antibiotikum-terápiával lehetséges. Mivel azonban a fertőzést kiváltó baktérium rendkívül ellenálló, a gyógyszeres kúra legalább fél évet vesz igénybe.
Magyarországon kevésbé jellemző
A tbc korábban nagyon elterjedt betegség volt Magyarországon, ezért kötelező volt mindenkinek évente tüdőszűrésre járnia. Mára viszont a megelőző intézkedéseknek köszönhetően jelentősen visszaszorult, ezért a vizsgálat önkéntes alapú lett. A megelőzés legfontosabb módszere továbbra is a védőoltás. Magyarországon a gyermekek oltása kötelező: ezt általában már pár napos korban, a szülészeti osztályon beadják.
Van egy másik betegség, ami a közeljövőben világjárvánnyal fenyeget. Erről ide kattintva olvashatsz.
