Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
„Minek menjek orvoshoz, ha semmi bajom nincs?” – teszik fel a kérdést igen sokan, akik ilyenkor csak arról feledkeznek meg, hogy vannak olyan betegségek, amelyeknek nincs látható vagy tapasztalható jele, de jobb, ha minél előbb kiderül, és kezelik. Az orvos és a kellemetlen vizsgálatok halogatása és elkerülése leginkább a férfiakra jellemző. A jelenségnek már neve is van, úgy hívják, iatrofóbia.
Az orvosok nem győzik hangsúlyozni: számos betegség gyógyítható, ha azt időben felfedezik és kezelik. A rendszeres orvosi és szűrővizsgálatnak nagyon fontos szerepe van a megelőzésben. Ennek ellenére a férfiak a legtöbbször csak akkor keresik fel az orvost, ha már kellemetlen tüneteket tapasztalnak, és ilyenkor már igen komoly a baj – derült ki egy amerikai orvosok által elvégzett kutatásból.
A kellemetlen vizsgálatoktól tartanak
Az American Academy of Family Physicians által végzett felmérés szerint az amerikai férfiak 55 százaléka nem látta orvosát az elmúlt egy évben. Igaz ez akkor is, ha nem csupán a betegségek megelőzéséről van szó, hanem szemmel látható és sokszor már kínzó panaszokat okozó tüneteket tapasztalnak. A prevenció és a figyelmeztető jelek elodázása, a vizsgálatok halogatása azonban óriási veszélyt tartogat, hiszen sokszor életkortól függetlenül csökkenti a túlélési esélyeket.
A kutatás kiderítette, hogy a férfiak igen nagy részét a kellemetlen vizsgálatok tartják távol a rendelőtől. Nézzük, melyek azok a vizsgálatok, amiket a férfiak előszeretettel halogatnak, akár a krízis bekövetkeztéig is.
Kardiológiai vizsgálat
„Egészséges vagyok. Miért mennék kivizsgálásra?” – gondolják sokan. Igen ám, de honnan tudják, hogy egészségesek? A megfigyelések szerint a szívinfarktus áldozatainak egyharmada soha nem tapasztalta semmilyen előjelét annak, hogy szívbeteg lenne.
A tapasztalatok alapján a megelőzésben és az esetleges gyógyulásban is sokat segíthet, ha a páciensek olyan belgyógyászt választanak maguknak, akikben nem csupán megbíznak, de szimpatikusnak is tartanak, és egyúttal tisztelnek is. Egy igazán lelkiismeretes orvos ismérve, hogy igen sok kérdést tesz fel páciense kórtörténetével kapcsolatban, hogy megismerje a családi előzményeket és a kockázati tényezőket.
Aki elmulasztja a vizsgálatokat, nem fogja tudni, hogy rendben van-e a vérnyomása, a koleszterin- vagy a vércukorszintje, ráadásul a rendellenes értékeknek sokszor nincs egyértelmű jele.
Prosztatavizsgálat
A férfiak jelentős része kínosnak és megalázónak érzi az urológiai vizsgálatot, éppen ezért kerülik az orvost. A tapasztalatok szerint a legtöbb férfi még az orvosi rendelőben sem tudja levetkőzni szemérmességét, és amiatt aggódik, hogy akár a rendelőn kívül is téma lehet majd férfiasságának mérete. Az orvosok azonban mindenkit megnyugtatnak, soha senkivel nem beszélnek a férfi betegeik méretéről, éppen ezért nem érdemes a fájdalom és a halál mellett dönteni még akár tíz másodpercnyi szégyenérzet miatt sem. Ugyanis a leggyakoribb prosztataprobléma a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás, ami általában 35–40 év fölött jelentkező probléma, és a kor előrehaladtával egyre többeknél fordul elő. Árulkodó jel lehet a sűrű vizelési inger, az akadozó vizelet, súlyos esetben pedig a teljes vizelési képtelenség.
De egy szexuális úton terjedő betegség miatt érzett szégyen okán sem érdemes elsumákolni az orvoslátogatást, mert általában a fájdalmas, égető, viszkető érzés kezelés nélkül nem fog meggyógyulni.
Bőrgyógyászati ellenőrzés
Sokan abban bíznak, hogy egy-egy ártatlannak tűnő, bőrön megjelenő folt egyszer majdcsak elmúlik magától. A bizonytalanság helyett jobb, ha a jelentéktelennek tűnő bőrelváltozásokat is orvos ellenőrzi. A melanoma a bőr pigmenttermelő sejtjeinek rákos megbetegedése. Ez az igen agresszív daganat évente több ezer ember halálát okozza, ennek ellenére sok férfi vonakodik a fájdalommentes bőrgyógyászati vizsgálattól is, mert bár látja az anyajegy elváltozását, de fél a diagnózistól.
Fontos, hogy minden olyan anyajegyet, amely hirtelen elsötétedik, vagy az alakja megváltozik, ellenőrizni kell, különösen akkor, ha valakinek sok anyajegye van, vagy a családjában előfordult már melanoma. A rák olyan területeken is felbukkanhat, amelyek nincsenek közvetlenül kitéve a napfénynek, ezért minden gyanús anyajegyet érdemes az orvosnak megmutatni, még azokat is, amelyeket általában ruha takar.
Tükrözéses vizsgálatok
Évente több tízezer ember hal meg vastag- és végbélrákban, pedig a korai szűréssel vagy az olyan árulkodó jelek felismerésével, mint a véres széklet, az erős hasi és végbélfájdalom vagy a keskenyebb alakra váltó széklet, sok haláleset megelőzhető lenne.
Az észlelhető tünetek mellett árulkodó jel lehet a vérszegénység is, ám ez csak orvosi vizsgálattal deríthető ki.
A szakemberek azt javasolják, hogy 50 éves kor fölött 10 évenként érdemes beütemezni a kolonoszkópiát, vagyis a tükrözéses vizsgálatokat. Különösen akkor, ha a családban már előfordult vastagbélrák.
