Rengeteg fájdalomcsillapító érhető el a piacon, de vajon hogyan érdemes választani? Van köztük különbség? Mire kell figyelni?
Fejfájás? Hátfájás? Fogfájás? A fájdalmat csillapító gyógyszerek széles választéka érhető el a gyógyszertárakban, többhöz közülük még vény sem szükséges. Azonban ezeket a gyógyszereket sem szabad kontroll nélkül szedni, rengeteg részletre kell figyelni az alkalmazásukkor. Szakértőkkel beszélgettünk a témában.
A fájdalomcsillapítók fajtái
A fájdalomcsillapítókat többféleképpen el lehet különíteni – árulja el a Sanofi gyógyszergyártó orvosszakértője. Léteznek külsőlegesen és belsőlegesen alkalmazott készítmények. A külsőlegesek (pl. gél, kenőcs) előnye, hogy az alkalmazás helyén hatnak, ezért kisebb az esélye az egész szervezetet érintő mellékhatásoknak. A belsőlegesen alkalmazottak (pl. szájon át szedett tabletták, kapszulák, oldatok, szuszpenziók), sőt, az injekciók és infúziók is, az egész szervezetben eloszlanak a vérkeringésnek köszönhetően, ezért lehetséges, hogy egy szájon át szedett gyógyszer képes a láb kisujjában kialakult fájdalom csillapítására is.
A paracetamol és a metamizol a fájdalomcsillapító hatás mellett lázcsillapító hatással is rendelkeznek. Az úgynevezett nem szteroid fájdalomcsillapítóknak (acetilszalicilsav, dexibuprofén, dexketoprofén, diklofenák, ibuprofén, naproxen) gyulladáscsökkentő hatása is van, amely a gyulladással társuló fájdalmak csillapításában előnyös. A vényköteles szerek között vannak kábító fájdalomcsillapítók (pl. morfin), amelyeket nagyon erős fájdalmak csillapítására alkalmaznak.
Dr. Mangó Gabriella háziorvos figyelmeztet, hogy bárki bármelyikre érzékeny, az a többi fajta gyógyszerre is érzékeny lehet, így csak nagyon óvatosan szedje őket. Aki allergiás például paracetamol készítményekre, akkor egy másik csoportba tartozó készítményre is allergiás lehet.
Melyik fájdalomcsillapító milyen fájdalomra ajánlott?
A fájdalomcsillapítók hatása jellemzően „univerzális” – avat be az orvosszakértő. Függetlenül attól, hogy a feje fáj valakinek, vagy a zúzódást szenvedett boka fájdalmát kell csillapítani, ugyanaz a hatóanyag megfelelő lehet. A dózis az, ami igazán lényeges, ugyanis a magasabb dózis erősebb hatással társulhat. Hozzáteszi, hogy az is sokat számít, hogy mivel kombinálunk egy hatóanyagot, koffeinnel párosítva például különösen hatásosnak bizonyulnak a migrénes fejfájás kezelésében.
A hatóanyagok közül a legismertebb a paracetamol. A legjobb fejfájásra és izomfájdalmakra, viszont nem kifejezetten jó gyulladásokra és ízületi fájdalomra. Az acetilszalicilsav erős fájdalomra nem ajánlott. Az ibuprofén a legjobb a menstruációs görcsök, izomsérülések, arc- és homloküreg-fájdalom, fülfájás és fogfájás ellen. Nem igazán jó krónikus fejfájás csillapítására. A naproxén jó választás enyhe-középsúlyos krónikus fájdalom ellen. A legjobb gyulladásra, tartós fejfájásra, ízületi gyulladásra.
Bármilyen hatóanyagú gyógyszert is választunk, konzultáljunk a háziorvosunkkal vagy a gyógyszerészünkkel, illetve olvassuk és tartsuk be a betegtájékoztatóban írottakat.
Mire kell figyelni a gyógyszerválasztásnál?
Számít az életkor, hiszen az acetilszalicilsav például nem alkalmazható 12 évesnél fiatalabbaknál. Illetve, hogy a beteg le tud-e nyelni egy tablettát, vagy inkább folyékony gyógyszert szeret szedni. Szintén lényeges szempont a terhesség vagy a szoptatás, mivel ilyenkor erősen korlátozott az alkalmazható gyógyszerek palettája. Tisztában kell lenni azzal, hogy milyen alapbetegségei vannak a betegnek. A paracetamol például májbetegeknek nem adható, a nem szteroid gyulladáscsökkentők pedig kerülendők gyomorfekéllyel küzdőknél vagy refluxbetegeknél. A felsorolás hosszan folytatható lenne, ezért érdemes megkérdezni a háziorvost vagy a gyógyszerészt.
Dr. Mangó Gabriella kiemeli, hogy elsősorban idősebbek kezdik el rendszeresen szedni a fájdalomcsillapítókat, például, ha nagyobb kopások alakulnak ki az ízületeikben. Náluk kifejezetten fontos, hogy megbeszéljék ezt az orvosukkal, mert ha valakinek rossz a gyomorkeringése, vékonyabb a nyálkahártyája, akkor csak ront az egészségén a fájdalomcsillapító. Ez a gyógyszer a gyomorfekély kialakulásának kockázatát növeli. Ilyenkor erős gyomorfájdalom jelentkezhet, véres hányás, valamint feketébb széklet. A helyileg felragasztott fájdalomcsillapító tapasz nem bántja annyira a gyomrot, de ennek lehet a gyomornyálkahártyára negatív hatása. 50 éves kor felett mindenképpen kell védeni a gyomornyálkahártyát, ha valaki rendszeresen vesz be ilyen készítményeket. Ha valaki egy héten 3-4-szer is ilyen gyógyszereket szed, akkor neki mindenképpen – hívja fel a figyelmet a háziorvos.
Milyen gyakran lehet bevenni fájdalomcsillapítót?
A betegtájékoztatókon szerepel, hogy egy adott gyógyszert hogyan ajánlott szedni, és mennyi ideig használható biztonsággal. A háziorvos mindenképpen azt ajánlja, hogy amíg lehetséges, a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. Például porckopás esetén megpróbálni mozogni, figyelni a testsúlyra, porcvédőket szedni. Vagy ha valaki köszvényes rohamokra hajlamos, az próbáljon meg purinmentes diétát tartani. Hozzáteszi, ha valakinek hetente egyszer fáj a feje, az szedhet bármit, ami neki bevált. Az alkalmanként bevett fájdalomcsillapító gyógyszer valószínűleg nem jelenthet problémát, de ha már naponta többször is be kell venni 4-5 napon keresztül, az már gondot okozhat.
Az orvosszakértő elárulja, hogy a sokakban ma is élő 3x1-es adagolást el kell felejteni. Orvos megkérdezése és kontroll nélkül nem ajánlja, hogy néhány napnál tovább szedjen valaki fájdalomcsillapító gyógyszert. Mindig olvassuk el az adott készítmény betegtájékoztatóját! Ha a betegtájékoztatón jelzett idő alatt nem múlnak el a panaszok, orvoshoz kell fordulni. A szakember hozzáteszi, hogy több olyan mellékhatás is ismert, amelyek dózisfüggően alakulnak ki, vagyis minél tovább és minél magasabb dózisban alkalmaz a beteg egy adott hatóanyagú gyógyszert, annál nagyobb az esélye annak, hogy mellékhatást tapasztal, ilyen lehet akár a májkárosodás, vesekárosodás.
Sokan ma is ódzkodnak a gyógyszerektől, és a természetes fájdalomcsillapítás módszereit keresik. Összeszedtünk néhányat az alábbi cikkünkben.
