Nem véletlen, hogy a forró nyári melegben sokkal jobban esik egy adag hideg fagylalt, mint egy tányér gőzölgő húsleves. Sok édesszájú annyira szereti a fagyit, hogy akár naponta többször is kényeztetné vele magát. De vajon jó ötlet mindennap fagylaltot enni? Egy okleveles táplálkozási szakértő kipróbálta, és megosztotta a tapasztalatait.
Nincs nyár fagyi nélkül. Ahogy beköszönt a jó idő, egyre többen vágyunk arra, hogy a tejszínes vagy gyümölcsös finomságot élvezve hűsöljünk. De vajon örülhetünk-e felhőtlenül és akár mindennap ennek a nyári desszertnek?
Figyeljünk a testünk jelzéseire
A laktózintolerancia a világ népességének közel 75 százalékát érinti. Magyarországon a lakosság 10-35 százaléka küzd laktózintoleranciával. A tejtermékekre és laktózra érzékenyek esetében a tejalapú fagylaltok fogyasztása mindenképpen negatívan befolyásolhatja az emésztést. Ennek az az oka, hogy a fagylalt egy igen magas laktóztartalmú élelmiszer, ezért a laktózintoleranciával küzdőknek a tejes fagylaltok gyakran okoznak gyomorfájdalmat, görcsöket, puffadást és hasmenést. Ez akkor fordul elő, ha valakinek a szervezetéből hiányzik a laktóznak, vagyis a tejben és tejtermékekben természetesen előforduló cukornak a lebontásához szükséges laktáz enzim.
Miután az egyhetes fagylaltevő-kísérletet vállaló amerikai táplálkozási tanácsadó, Katie Bressack szervezete nem tolerálja a laktóztartalmú ételeket, ezért ha tehette, előnyben részesítette tejmentes fagylaltokat. Táplálkozási szakértőnek fontosnak gondolta, hogy továbbra is szem előtt tartsa, szervezetének mennyi tápanyagra van szüksége. Ez a tudatosság volt az alapja az egyhetes próbatételnek.
A gyomor azonnal jelez
A kísérlethez Katie először kedvencét, a mályvacukor- és karamellízű fagylaltot választotta, és szinte azonnal azt tapasztalta, hogy nem tudja abbahagyni a fagyizást. Annak ellenére gondjai voltak a fagyiadag-szabályozással, hogy táplálkozási szakértőként tudta, a cukornak igen erős addiktív hatása van.
Az általa választott fagylaltból a gyártó tájékoztatása szerint 2/3 csészényi (160 gramm) adag 34 gramm hozzáadott cukrot (ez kb. 6 csapott teáskanál) és 18 gramm zsírt tartalmazott. Ez utóbbi mértékletes fogyasztása különösen fontos mindazoknak, akik szeretnék elkerülni a szívbetegségeket és megelőzni a szívrohamot.
Fontos megjegyezni, hogy Katie már egyetlen adag fagylalttal fedezte az amerikai orvosok által ajánlott napi teljes telítettzsír-bevitelt. Ennek tudatában is jóval többet evett a megengedettnél.
A dietetikus hamar észrevette, hogy a gyomra nem tolerálta a túlzásba vitt fagylaltozást. Késő estére már puffadt, ami miatt igen kényelmetlenül érezte magát. Azonnal tudta, hogy mindez a fagylalttól van, hiszen megtanulta, hogy ha túl sok tejterméket eszik egyszerre – még ha az laktózmentes is –, az nem tesz jót a szervezetének.
A Katie által választott fagylaltmárka tartalmazott még guargumit és karragént, ezekkel sűrítették és tartósították a terméket. Ezek az összetevők gyulladást okozhatnak a bélben, és puffadáshoz vezethetnek. A kísérlet során Katie is megtapasztalta, hogy a túl sok karragén és a guargumi megzavarta a gyomorműködését.
Gelato: kisebb adag is elég volt
A két napig fogyasztott mályvacukor- és karamellízű fagyi után Katie másik nagy kedvencére, az alacsonyabb zsírtartalmú olasz gelatóra váltott. Míg a fagylaltot kifejezetten alacsony hőmérsékleten tálalják, leginkább kanállal, a késztermék pedig sima textúrájú és krémes, a gelato ezzel szemben több tejet, kevesebb a tejszínt és tojást tartalmaz. A gelatót sűrűbbre is keverik, így kevésbé lesz levegős, mint a fagylalt, ezért állaga kissé kemény és kevésbé rugalmas.
A további kísérlethez a dietetikus a dupla étcsokoládés fagyit választotta, amihez mogyoróvajat adott. Néhány nap után azt tapasztalta, hogy már pár kanál fagyival jóllakott, de az egész adag elfogyasztása után sem érezte azt, hogy túlette volna magát. Nem voltak gyomorproblémái, ami főként annak volt köszönhető, hogy a kisebb fagyiadagok is elvették az étvágyát, illetve az összetevők miatt könnyebben emésztette meg a gyomra.
Végül a gyümölcsfagyi is sorra került
A csokifagyi után Katie gyümölcsfagyira váltott, amit korábban is készített már otthon saját magának a gyerekeinek, amikor egészséges csemegére vágytak.
Ehhez hámozott fagyasztott banánt, egy-két csésze, tetszőlegesen kiválasztott, szintén fagyasztott gyümölcsöt és fél csésze kókusztejet használt. Végül a hozzávalókat sorbet állagúra turmixolta. Mivel ebben semmilyen tejtermék nincs, a házi gyümölcsfagyi elfogyasztása után soha nem tapasztalt hasfájást.
A mérték mindig nagyon fontos
Jó hír, hogy a kísérlet végeztével kiderült: akár mindennap ehetünk fagylaltot. Ám az, hogy mennyi fagyit kell vagy lehet elfogyasztani egy nap, számos egyéni tényezőtől függ. Meghatározza az általános étrend és a cukorbevitel mértéke, a fagylalt típusa és az adagok mennyisége, valamint az egészségi állapotunk. Nagyon fontos azonban, hogy a vércukorszint egyensúlyának fenntartása érdekében ne éhgyomorra, hanem mindig közvetlenül étkezés után fogyasszunk egy kis adag fagyit.
A fagyi kiválasztásakor mindig törekedjünk arra, hogy minél kevesebb hozzáadott cukrot és mesterséges összetevőt tartalmazzon.
