Amikor egy kisgyerek életében először megnyal egy fagylaltot, azt mondja: pfújj, ez hideg! De aztán valahogy mégis, kisvártatva jutalomfalattá avanzsál a fagyos édesség. Mindenki nagy kedvencére gondolhatunk nyári hűsítőként vagy ínycsiklandó desszertként, de semmiképp sem egészségmegőrző vagy betegségmegelőző alternatívaként tartjuk számon. Bizonyos klinikai kutatások szerint ez talán hiba.
Itt van például a joghurt. Az is lehet hideg és kellemes gyümölcsízű. Ugyan nem annyira népszerű, mint a fagyi, cserébe abszolút egészséges táplálékként él képzeletünkben. Miért ilyen rossz a fagyi PR-ja a tudományos élet képviselői szándékából, ha közben már korábbi klinikai kutatások kimutatták, hogy cukorbetegek esetében csökkenti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát, valamint azt, hogy túlsúlyos egyéneknél a cukorbetegség előszobájaként ismert inzulinrezisztencia rizikóját is alaposan visszaveti?
Egészséges étel a fagyi?
Amikor David Marritt Johns, a Columbia Egyetem Orvosszociális Tudományok Tanszékének közegészségügy-történésze leporolt egy 2018-as Harvard-tanulmányt a fagylaltozás jótékony egészségügyi hatásairól, lefagyott. Hiába állt világosan az eredmények között a megállapítás, hogy
napi 64 g fagylaltfogyasztás csökkenti cukorbetegek esetében a szívbetegségek kialakulásának rizikóját,
a fagyilobbi túlságosan hidegen hagyta a tudományos élet munkatársait ahhoz, hogy elolvadjanak tőle. Így aztán nem is verték nagydobra a felfedezést, amelynek boncolgatása során a kutató rájött, hogy az nem is az egyetlen, hasonlóan kedvező kimenetelű tudományos eredmény a fagyos desszert pozitív élettani hatásaira nézve.
Vagy mégsem egészséges étel?
A londoni Queen Mary University vezető klinikai oktatója, John Ford közegészségügyi orvos hamar leforrázta a fagylaltot. Doktor Ford azzal érvel, hogy a fagylaltevés egészségre gyakorolt jótékony hatásainak vizsgálatai csalóka eredményeket is hozhattak, hiszen, a fagylaltfogyasztó lehet, hogy éppen egy csokoládétorta helyett választotta a fagylaltot, vagy éppen néhány kilométer reggeli kocogás után vette azt magához hűsítőül, vagyis a teljes kép ismeretének hiányában, csupán a fagylaltfogyasztás tényéből nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket még akkor sem, ha a fagylalt glikémiás indexe a barna rizsével vetekszik.
Ugyanerre figyelmeztet dr. Duane Mellor, az Aston Medical School vezető oktatója és dietetikusa, aki szerint szintén hiba volna egyetlen élelmiszerre vonatkozó megállapításokat tenni az összes részlet ismerete nélkül, miközben étkezési repertoárunk is éppoly széles, mint életmódunk vagy napi rutinunk.
Ami legalább biztos…
Az orvostudomány képviselői abban viszont egyetértenek, hogy a változatos és kiegyensúlyozott táplálkozás fontos szerepet játszik az egészség megőrzésében.
„Valóban így van!” – erősíti meg kérdésünkre dr. Milák Eszter orvostudományi szakértő, aki hozzáteszi: „A változatos és kiegyensúlyozott étrend rendkívül fontos egészségünk megőrzésében. Vannak olyan életfontosságú tápanyagok, amelyeket a szervezet nem képes előállítani. Ezeket csak az egészséges és változatos táplálkozás során tudjuk szervezetünkbe juttatni. Az étrend kiegyensúlyozottsága pedig ezen tápanyagok megfelelő mennyiségét, arányát fedi, biztosítandó az egészség és a jóllét fenntartásához szükséges fehérje, szénhidrát, zsír, vitaminok, ásványi anyag és víz bevitelét. Mindezen tápanyagoknak ugyanis külön-külön saját funkciói vannak az emberi szervezetben. Vagyis, még ha a fagylaltról minden kétséget eloszlatóan be is bizonyosodna, hogy valóban egészséges étel, mellette, mint minden igazán kedvező élettani hatású étel mellett is, az egészséges táplálkozás (a táplálkozási irányelvek betartása) és a helyes életmód (testmozgás, a dohányzás mellőzése, a mértékletes alkoholfogyasztás stb.) továbbra is mindenki számára kiemelkedően fontos célok maradnak.”
