A valódi téltől elszokva sokkolóan hathat, hogy a hét második felében akár mínusz húsz fokig is süllyedhet a hőmérséklet az időjárás-előrejelzések szerint. Fűtött otthonokban ez mindössze magasabb gázszámlával jár, ám annak, akinek nincs pénze otthonát megfelelően felmelegíteni, vagy éppen az utcán éjszakázik, hatalmas veszélyt tartogat az ilyen fokú hideg.
Mínusz tíz fokos napi hőmérsékleti minimum elérése esetén az Emberi Erőforrások Minisztériuma vörös kódot léptethet életbe: ez a mai napon meg is történt. Amíg a vörös kód él, minden szociális intézmény köteles befogadni a hajléktalan emberek mellett a bajbajutottakat.
Az otthontalan emberek segítségére van ilyenkor az utcai diszpécserszolgálat, melynek kiemelt feladata ebben az időszakban a fedél nélkül élő emberek intézménybe juttatása –
de ha fagyoskodó embert látsz, magad is értesítheted a regionálisan illetékes szolgálatot.
Az elérhetőségeket itt olvashatod:
- Budapest, Pest Megye: 06 1 338 41 86
- Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye: 06 92 323 000
- Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye: 06 34 511 028
- Baranya, Somogy, Tolna megye: 06 72 233 169
- Bács-Kiskun, Csongrád, Békés megye: 06 76 485 582 vagy 06 70 505 80 80
- Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 06 42 504 618
- Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye: 06 46 530 268.
Sürgős esetben bátran használd a 112-es segélyhívószámot!
Fontos a hajléktalan emberek mellett azokra is figyelni, akik nem tudják kifűteni otthonukat. A szociális szférában dolgozók épp ezért arra is felhívják a figyelmet, hogy ha tudunk olyanokról, akik télvíz idején fűtetlen szobában fagyoskodnak, esetleg gyanússá válik számunkra, hogy egy szomszédunknak hasonló problémája lehet, ne habozzunk segíteni!
Ezért veszélyes a fagyos idő
A fűtetlen szobában gyorsan 10 fokra csökkenhet a hőmérséklet – a nyílászárók állapotától és az épület szigetelésétől függően persze akár ez alá is, azonban arról, hogy a tíz fokos környezet hogyan hat a testre, már vannak konkrét adataink. A BBC újságírója részt vett egy kísérletben, melyben testének müködését és kognitív képességeinek átalakulását monitorozták. A jó kondícióban levő férfi egy 21 fokos helyiségbe lépett be, majd fokozatosan 10 fokra csökkentették annak hőmérsékletét.
Az eredmények önmagukért beszélnek:
- végtagjainak és fejének hőmérséklete két fokkal csökkent
- agyának vérellátása 20 százalékkal esett vissza
- a kísérlet kezdetén mért percenkénti 9 lélegzetvételből a hőmérséklet esésének hatására 12 lett
- pulzusa 55-ről 65-re emelkedett
- vérnyomása is magasabb lett
- 20 másodperccel tovább tartott megoldania egy egyszerű logikai feladatot 10 fokban, mint 21 fokban.
Ekkora árat fizet a szervezet azért, hogy legfontosabb szervei környékén megtartsa a normál, 36-37 fok körüli maghőmérsékletet: és ez még abszolút nem a fagyos hideg, nem mínuszokról beszélünk.
Az időjárás zord napokat ígér
Ha a hőmérő higanyszála olyan alacsony értéket mutat, amilyet az elkövetkező napokra a meteorológusok jeleznek, hosszasan a szabadban való tartózkodás esetén a kihűlés veszélye is fennáll – természetesen ruházat, mozgás és egyéb körülmények kérdése is az, hogy veszélyben vagyunk-e. Mínusz tíz fokban egy osztrák síterepen mozogva, aláöltözeben és jó sínadrágban időnként hüttékben megmelegedve nem veszélyeztet senkit a kihűlés.
Egy rossz minőségű ruhában, a jeges aszfalton töltött éjszaka azonban könnyen az ember életébe kerülhet.
Hipotermiáról akkor beszélünk, ha a test hőmérséklete tartósan 35 fok alá esik, ha pedig már 32 fok alatti lesz, az életveszélyes állapot. A hipotermia akár percek, órák alatt is halálhoz vezethet, az időtartam életkortól, egészségi állapottól, nemtől, hidegnek való kitettségtől is függ. Az sem mindegy, hogy a hideg levegő vagy jegesen hideg víz okozza-e: az utóbbi kegyetlenül gyorsan végezhet bárkivel.
Ilyen tünetekkel jelentkezik a kihűlés
Az első tünet általában a kontrollálhatatlan vacogás: ha 32 fok alá esik a hőmérsékletünk, ez megszűnik. A kihűlőfélben levő ember bőre elszíntelenedik, ólmos fáradtság hatalmasodik el rajta. A mozgás és a járás bizonytalanná válnak, a beszéd nehezen érthető, zavartság uralkodik el az emberen, vizeletürítése fokozottá válik. A ruházattal nem fedett testrészeken fagyási sérülések is keletkezhetnek a mínuszokban. A veszélyben lévő ember pupillája kitágul, pulzusa és percenkénti légzésszáma csökken, végül
eszméletét is elvesztheti, miközben szervezete küzd létfontosságú szerveinek megmentéséért, feláldozva a perifériás keringést.
Az érintett azonban nincsen tisztában azzal, mi zajlik vele, álmosságot érez, nem tud arról, hogy a fagyhalál szélén jár.
Figyeljünk tehát oda a hidegben embertársainkra jobban: életet menthetünk azzal, ha a mínuszokban nem hagyunk cserben valakit.
Ismerd meg hazánk leghidegebb települését, ahol még májusban is fagyhat!
