Az érzelmek kétféleképpen hatnak az étvágyra: fokozhatják vagy csökkenthetik azt. Ha boldogok vagyunk, az agyunk olyan ételeket kíván, amelyek fokozzák az örömérzetet, és még kellemesebbé teszik az élményt. Ugyanakkor, ha szomorúak, stresszesek vagy szorongóak vagyunk, az étkezési szokásaink teljesen eltérő irányt vehetnek.
Amikor boldogságból eszünk
A boldogság és az öröm olyan érzelmi állapotok, amelyek gyakran arra ösztönöznek, hogy ünnepeljünk, és az étkezés során élvezzük a pillanatot. Egy születésnapi torta, egy romantikus vacsora vagy egy sikeres projekt után elfogyasztott desszert mind azt az üzenetet hordozza: megérdemeljük. Az agyunk dopamintermeléssel reagál az ilyen helyzetekre, amitől az élmény még intenzívebbé válik.
Érdekes, hogy boldog állapotban hajlamosak vagyunk többet enni, és kevésbé figyelünk a teltségérzetre. Az érzelmek ugyanis felülírják a test éhség- és jóllakottság-szabályozásért felelős hormonjait. Ez a szokás hosszú távon akár súlygyarapodáshoz is vezethet.
Ilyen a komfortevés
A szomorúság és a stressz hasonló módon befolyásolják étkezési szokásainkat, viszont ezek az érzelmek különböző hatást gyakorolnak ránk. Amikor stresszesek vagy szomorúak vagyunk, az agyunk gyakran a túlélési mechanizmusokra kapcsol, és az étkezés gyakran válik egy módosító eszközzé a kellemetlen érzelmek enyhítésére.
Ez lehet a „comfort food” – azok az ételek, amelyek megnyugtatják a lelket, mint a gyorséttermekben kapható ételek, édességek vagy egyéb magas kalóriatartalmú fogások.
Ezek az étkezési szokások az érzelmi állapotok kezelésére szolgálnak, mivel az agyunk reagál a pozitív érzéseket kiváltó ingerekre, és az agyunk ezt összekapcsolja a stressz látszólagos csökkenésével.
Bár a kényeztető étkezések rövidtávon megnyugtatnak, hosszú távon a túlevés és az érzelmi evés kártékony hatásokkal járhatnak.
Stressz hatására megemelkedhet a kortizol nevű hormon szintje, ami fokozza az étvágyat, különösen a cukros és zsíros ételek iránti vágyat. Ez az evolúciós mechanizmus eredetileg a túlélésünket szolgálta, azonban a mai világban, ahol bőségesen rendelkezésünkre állnak a magas kalóriatartalmú ételek, könnyen vezethet túlsúlyhoz és egészségügyi problémákhoz.
Az érzelmi evés és az agy kapcsolata
Az érzelmi evés mögött az érzelmeink feldolgozása áll. A kutatások szerint az érzelmek és az étkezési szokások közötti kapcsolatot az agyban található limbikus rendszer irányítja. Ez a rendszer felelős az érzelmek feldolgozásáért és azok testi válaszokba való átviteléért, beleértve az étkezésre adott reakcióinkat is.
A boldogság és a stressz olyan érzelmek, amelyek képesek befolyásolni a dopamin és a kortizol szintjét az agyban. A dopamin a jutalom és motiváció hormonja, amelyet a boldogságérzetek váltanak ki, míg a kortizol a stresszhormon, amely a testünk válasza a feszültségre.
A dopamin serkenti az étkezés iránti vágyat, míg a kortizol arra ösztönözhet minket, hogy megnyugvást keressünk az étkezésben, különösen magas kalóriatartalmú ételek formájában.
Az ördögi kör
Bár az érzelmi evés természetes emberi reakció, érdemes időben felismerni és kezelni, hogy elkerüljük a túlzott evést és annak negatív következményeit. Az első lépés az, hogy tudatosítsuk magunkban, mikor eszünk érzelmi alapú döntés következtében, és mikor vagyunk valóban éhesek. Egy jó módszer lehet a naplóírás, hogy nyomon követhessük érzelmi evési szokásainkat és azok hátterét. A stresszkezelési technikák, mint a meditáció, a légzőgyakorlatok vagy a mozgás segíthetnek csökkenteni az érzelmi evést. Emellett az egészséges táplálkozási szokások kialakítása, amelyek az érzelmi állapotoktól függetlenül is támogatják a jóllétünket, kulcsfontosságú a hosszú távú sikerhez.
Ha kíváncsi vagy rá, milyen kellemetlen attribútumot örökölhetsz szüleidtől, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
