A skandináv étrend nemcsak egészséges, hanem hosszabb életet is ígér, ráadásul a bolygónknak is jót tesz. Ezek az élelmiszerek szerepelnek benne.
A skandináv étrend nem annyira ismert, mint a mediterrán diéta, pedig érdemes egy próbát tenni vele, mert hasonlóan jótékony hatással van az egészségre, és szintén hozzájárulhat a hosszabb élethez.
A skandináv étrend csökkenti a halálozást
A skandináv táplálkozási irányelvek szerint fogyasszunk kevesebb húst, hozzáadott cukrot, és együnk több teljes kiőrlésű gabonát, hüvelyeseket, halat és alacsony zsírtartalmú tejterméket. A legújabb, 2023-ban megjelent skandináv étrendi ajánlás már nemcsak az egyéni egészséget, hanem a környezeti fenntarthatóságot és az éghajlati szempontokat is figyelembe veszi.
Az Aarhusi Egyetem kutatói megállapították, hogy azoknál a középkorú felnőtteknél,
akik betartják a skandináv étrendi ajánlásokat, 23 százalékkal alacsonyabb a halálozás, mint azoknál, akik eltérnek az irányelvektől.
Ráadásul ez az összefüggés akkor is fennáll, ha figyelembe veszik az olyan tényezőket, mint a jövedelem, az iskolázottság vagy a fizikai aktivitás.
A tudósok több mint 76 ezer svéd férfi és nő adatait elemezték. A résztvevők részletesen beszámoltak az étkezési és életmódbeli szokásaikról, ami lehetőséget adott az étrend és az egészség közti kapcsolat feltárásához. A tanulmány azt is kimutatta, hogy akik a legjobban betartják az irányelveket, azok körében alacsonyabb a rák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás.
„Kutatásunk azt bizonyítja, hogy a fenntartható északi étrend nemcsak az emberek egészségét, hanem a bolygóét is szolgálja, és mintaként szolgálhat más régiók számára” – mondta Christina Dahm, az Aarhusi Egyetem docense, a tanulmány vezető szerzője.
A fenntarthatóság azért lényeges szempont, mert étrendünk jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozáshoz: az emberi tevékenység által kibocsátott üvegházhatású gázok 30 százaléka az élelmiszer-fogyasztásunkból és -termelésünkből származik.
Mi a skandináv étrend?
A Skandináv Táplálkozási Ajánlás (Nordic Nutrition Recommendations, NNR) a tudományos alapja az északi és balti országokban a nemzeti étrendi irányelveknek és tápanyag-ajánlásoknak. Nagy különbség a különféle népek természetesen követett étrendjéhez képest, hogy az ajánlást rendkívül alapos kutatómunka előzte meg, a legutóbbi kiadás például öt éven keresztül készült. Sokat elárul az is, hogy a 374 oldalas kiadvány az Északi Miniszterek Tanácsa égisze alatt jelent meg.
A skandináv diéta – akárcsak a mediterrán étrend – bőségesen tartalmaz gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát, hüvelyeseket, dióféléket, magvakat, sovány fehérjét és zsíros halat. A fő különbség az, hogy az alapanyagok elsősorban az északi országokból származnak.
- Olívaolaj helyett repceolajat használnak a hidegebb éghajlat miatt.
- Az étrend alapvető elemei a gyökérzöldségek (fehérrépa, sárgarépa, paszternák) valamint a keresztesvirágú zöldségek (káposzta, karfiol).
- A gyümölcsök közül a bogyósok (eper, fekete és vörös áfonya), továbbá az alma és a körte dominálnak.
- Hangsúlyos szerepet kapnak a rostban gazdag gabonák, például a zab, az árpa és a rozs, amelyekből gyakran készülnek ropogós, lapos kenyerek.
- Gyakran fogyasztanak alacsony zsírtartalmú tejterméket, különösen joghurtot, valamint egészséges, telítetlen zsírsavakban gazdag halakat, mint a lazac, makréla, szardínia és hering. Tojást és baromfit mértékkel esznek.
- Az ajánlás szerint minimálisra kell csökkenteni a vörös- és feldolgozott húsok mennyiségét, valamint a sok zsírt, sót és cukrot tartalmazó feldolgozott élelmiszerek fogyasztását.
Így javítja az egészségedet a skandináv étrend
A rostban gazdag gabonák és a növényi alapú étrend csökkentik a „rossz” LDL-koleszterin szintjét, segíthetnek megelőzni a 2-es típusú cukorbetegséget és a vastagbélrákot. A repceolajban és a tengeri halakban megtalálható ómega-3 zsírsav jótékonyan hat a szív- és érrendszerre, mérsékli a szívinfarktus és a stroke kockázatát.
Egy korábbi kutatás megállapította, hogy a skandináv étrendet követők testsúlya, vérnyomása és koleszterinszintje már hat hét után csökkent, egy másik áttekintő tanulmány szerint pedig ez a diéta csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozást. Úgy tűnik, a skandináv étrenddel hosszabb életet élhetünk, javulhat az életminőségünk, miközben a bolygót is kíméljük.
A tanzániai Kilimandzsáró-étrend gyulladáscsökkentő, bélbarát, és egészségesebb lehet a mediterrán diétánál.
