Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A boltokban kapható kész levesek veszélyeire egy 79 éves olasz nő tragédiája hívta fel a figyelmet. Az asszony halálos lefolyású mérgezést szenvedett az étel fogyasztása után.
A helyi hatóságok az áldozat házában megtalálták az articsókaleves maradékét. Ezt laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá, ami a botulizmust okozó Clostridium botulinum toxin nyomait mutatta ki belőle – derül ki a Rizkometer beszámolójából.
Csak forralás után szabad fogyasztani a bolti levest
A tragédia kapcsán az olasz Egészségügyi Minisztérium közleményt adott ki, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy
az ilyen termékeket fogyasztás előtt legalább 5 percig forralni szükséges.
Ezek a hűtőpultból megvásárolható levesek azért is olyan népszerűek, mert néhány percnyi mikrózás után elvileg már fogyasztásra készek. Azért csak elvileg, mert átmennek ugyan egy pasztőrözési folyamaton, de a botulizmust okozó toxin elpusztításához ez nem elegendő.
Kockázatukat az is növeli, hogy biztonságos fogyasztásuk csak folyamatosan, 6 Celsius-fok alatti hőmérsékleten való tárolás esetén szavatolható, a hűtőlánc azonban gyakran megszakad a bolti tárolás során, vagy akkor, amikor a vásárló hazaviszi az ételt. A legtöbb termék ráadásul tartósítószert sem tartalmaz.
A botulizmus a legsúlyosabb ételmérgezés
Manapság a szigorú élelmiszer-biztonsági szabályoknak köszönhetően a baktériumok okozta ételmérgezések egyik legsúlyosabb formájának számító botulizmus szerencsére már csak elvétve fordul elő. Az estek többségét a házi disznóvágás során készített, nyers vagy hőkezelt hurka, kolbász és disznósajt okozza – írja összefoglalójában az ÁNTSZ.
„A botulizmus, ismertebb nevén kolbászmérgezés olyan, embereket és állatokat egyaránt érintő bakteriális eredetű ételmérgezés, amit a Clostridium botulinum által termelt mérgező anyagcseretermék, az úgynevezett botulotoxin élelmiszer útján történő elfogyasztása okoz.”
A kórképet, amelynek elnevezése a botulus, vagyis a kolbász görög szóból ered, már az 1800-as évek első felében azonosították. Az azt kiváltó baktérium oxigéntől elzárt környezetben, a talajban él, majd onnan kerül a vizekbe, a növényekre vagy a mezőgazdasági termékekre. Emellett az állatok is terjesztik: a bélrendszerben szaporodó mikroorganizmus a trágyázás során juthat a talajba, és megfertőzhet más egyeket.
A baktérium az állat feldolgozása során szennyezheti be a nyers húst, majd a feldolgozott termékekben – ha azok hőkezelése elmarad – botulotoxint termel. A kórokozó a táplálékkal az emberi szervezetbe jutva a bélfalon keresztül a vérbe kerül, majd az idegvégződésekhez kapcsolódva gátolja az acetilkolin néven ismert ingerületátvivő anyag felszabadulását.
„A botulotoxin a legerősebb ismert szerves méreg, melyből már 1 mg tisztított toxin halálos az emberre.”
A toxint eddig már számos élelmiszerből, a levesek mellett többek között kukoricakonzervből, borsból, zöldbabból, céklából, spárgából, gombából, érett olívából, spenótból, tonhalból, csirkehúsból, csirkemájból, májpástétomból, löncshúsból, sonkából, kolbászból, töltött tojásból, gyümölcsökből, homárból, illetve füstölt és sózott halakból is kimutatták.
Sürgős beavatkozást igényel
Az első tünetek általában 12-36 órával a fertőzés után jelentkeznek, egyes esetekben azonban ez az idő 6 óra, vagy akár 10 nap is lehet. A betegség a kezdeti szakaszban nehezen felismerhető, mert olyan általános tünetekkel jár, mint a levertség, az izzadás, az izomfájdalom és a hasi diszkomfort. Néhány nap után aztán már súlyos panaszok jelentkezhetnek.
Abban az esetben, ha a toxin a szemizmok idegvégződéseit károsítja, a távolságbecslés zavara, összetérő kancsalság, kettős-látás, szédülés, olvasási problémák és pupillatágulat jelentkezhet, míg a garatizmok érintettsége esetén szájszárazság, nyelési és hangképzési zavar, rekedtség vagy gégebénulás léphet fel. Előfordulhat székrekedés, émelygés, hányás, hasmenés és hasi görcsök jelentkezése is, ezért a betegek gyakran csak tüneti kezelésben részesülnek. Súlyos esetben idegbénító hatása miatt a botulizmus petyhüdt bénulást okozhat, végső szakaszában pedig a légzés és szívműködés leállásával halálos lehet.
„Megfelelő kezelés nélkül a mérgezés kb. 10-20 százaléka 24 órán belül végzetessé válik.”
A botulizmus gyanúját erősíti, ha a beteg a tünetek megjelenését megelőző 18–36 órában húskészítményt, túltárolt készételt fogyasztott. Az ÁNTSZ felhívja a figyelmet: a fenti tünetek jelentkezése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, mivel már néhány óra késedelem is végzetes lehet.
Tudtad, hogy az instant levesek fogyasztásának is megvannak a maga veszélyei? A témáról itt olvashatsz bővebben.
